Titkolják a cafeteria átalakításának tervét

Szinte semmi nem derült ki eddig, mi a kormány és a kormánypárt terve a cafeteriával, milyen átalakításokat terveznek a jövő évtől. Pedig hamarosan választ kell adni a tervezett irányról, miután a kormány az Unió bírósága előtt elvesztette az Európai Bizottsággal (EB) szemben indított pert, így június 15-éig el kell küldeni a Bizottságnak az elképzeléseket tartalmazó csomagot.

Az EB azért indított korábban kötelezettségszegési eljárást, mert az Orbán Viktor vezette magyar kormány úgy alakította át a hazai cafeteria rendszert, hogy abból kizárta a külföldi szereplőket és gyakorlatilag megszüntette a versenyt. A parlament előtt levő adótörvény módosítási tervezetekből, de a jövő évi adótörvényekhez beadott bizottsági módosítócsomagból sem derül ki semmi érdemleges, mi a lesz a béren kívüli juttatásokkal.

A döntést, pontosabban az ahhoz vezető egyeztetéseket hiányolják a szakszervezetek is. A versenyszféra érdekképviseletei, a munkaadók és a szakszervezetek valamint a kormány egyeztetési fórumán (VKF) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szóban már vázolta a hézagos elképzeléseket, azonban a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SzEF) ezt is csak sajtóhírekből tudta meg, hivatalos tájékoztatást nem kaptak - közölte a Népszavával Földiák András a SzEF elnöke. Mivel a témakör legfőbb érintettjei a szakszervezetek, sérelmezik, hogy a témában mai napig nem történt érdemi érdekegyeztetés a közszférában.

A szakszervezetek mondhatni megelégelték mellőzésüket és a cafetéria átalakításáról eddig megismert részletek alapján kialakították állásfoglalásukat, amelyet tegnap elpostáztak Orbán Viktor miniszterelnöknek és Simon Attila Istvánnak, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárnak. A SZEF által készített összefoglaló szerint a cafetéria átalakításáról eddig vázolt elképzelésekkel kapcsolatban a szakszervezeteknek komoly fenntartásaik vannak. Az utolsó ismert variáció szerint a kormány évi 200 ezer forintig engedne cafeteria juttatást járulékmentes, kedvezményes bér formájában, de szó van arról is, hogy ennek az összegnek csak a felét tenné ki a kedvezményes bér, a másik felét továbbra is a SZÉP kártyára utalhatnák a munkáltatók.

A SZEF szerint a kormány átgondolatlanul és előkészítetlenül nyúl a munkavállalók nagy tömegeit igen érzékenyen érintő kérdéshez, és sok a témával kapcsolatos csúsztatás is. Az Európai Unió Bíróságának ítéletének ugyanis semmi köze nincs a munkavállaló, a munkaadó és társadalom egésze számára hasznos béren kívüli juttatási eszközhöz - mondta Földiák András. A kormányzat a saját, korábbi jogi hibáját akarja kiküszöbölni azzal, hogy megszünteti a cafetéria természetbeli juttatását, és a béren kívüli juttatást „béresíti”, ami inkább csak pénzesítést jelent.

A "pénzesítés" ügyes trükknek tűnik, amelynek révén a bérszínvonal úgy emelkedne meg, hogy senki sem kapna egy forinttal sem többet, mint eddig. Ez nem csak azért aggályos, mert félrevezető, hanem azért is, mert módot ad a valóságos béremelések elodázására - érvel a SZEF.

Elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy eltűnhet számos, társadalmilag kifejezetten hasznos, a rekreációt, az üdülést, a kultúrát, az öngondoskodást szolgáló támogatás. A járulékmentes bér bevezetése ugyanakkor számos visszaélésre adna alkalmat, bizonyosan ebbe az irányba terelnék a javadalmazást olyan cégek is, melyek egyébként nem adtak, és nem is akarnának adni semmit a béren kívül - hívta fel a figyelmet a káros hatásokra a szakszervezet.

Gondot jelenthet az is, hogy a bérré változtatott cafetéria sértené az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, mivel a szerencsésebbek magasabb jövedelmet élveznének. Ez az ellentmondás eddig is fennállt, a béresítéssel azonban az igazságtalanság még erőteljesebbé válna. Az eltérés a közszférában végképp indokolatlan és megmagyarázhatatlan helyzetet teremtene - írja a szakszervezet.

A SZEF ezért a többi szakszervezettel összhangban a cafetéria szolgáltatás lényegének a megőrzését követeli. A rendszer korszerűsítéséről érdemes tárgyalni - mondják -, így elképzelhetőnek tartják a SZÉP kártya megtartását és újabb „zsebekkel” történő bővítését, melyek között helyet kaphatnának az étkezési, az öngondoskodási, és szükség esetén további funkciók is.

Javasolják a kormánynak azt is, hogy tekintse egységes rendszernek a közszolgálatokat és ennek megfelelően minden közalkalmazottra, köztisztviselőre és közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjedő a cafetéria-rendszert hozzon létre a korszerűsített SZÉP kártyához kapcsolva, aminek a költségeit a központi költségvetés viselné.

Szerző
2016.05.26 07:24

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08

Több luxusautót vettek tavaly Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.20 10:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vitték a Mercedeseket és a BMW-ket, az Audi-eladások azonban 19 százalékkal mérséklődtek 2018-ban.
A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A teljes piacot tavaly 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül – írja az MTI.       A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.    A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt.      A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest. 
2019.01.20 10:43