Titkolják a cafeteria átalakításának tervét

Szinte semmi nem derült ki eddig, mi a kormány és a kormánypárt terve a cafeteriával, milyen átalakításokat terveznek a jövő évtől. Pedig hamarosan választ kell adni a tervezett irányról, miután a kormány az Unió bírósága előtt elvesztette az Európai Bizottsággal (EB) szemben indított pert, így június 15-éig el kell küldeni a Bizottságnak az elképzeléseket tartalmazó csomagot.

Az EB azért indított korábban kötelezettségszegési eljárást, mert az Orbán Viktor vezette magyar kormány úgy alakította át a hazai cafeteria rendszert, hogy abból kizárta a külföldi szereplőket és gyakorlatilag megszüntette a versenyt. A parlament előtt levő adótörvény módosítási tervezetekből, de a jövő évi adótörvényekhez beadott bizottsági módosítócsomagból sem derül ki semmi érdemleges, mi a lesz a béren kívüli juttatásokkal.

A döntést, pontosabban az ahhoz vezető egyeztetéseket hiányolják a szakszervezetek is. A versenyszféra érdekképviseletei, a munkaadók és a szakszervezetek valamint a kormány egyeztetési fórumán (VKF) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szóban már vázolta a hézagos elképzeléseket, azonban a közszféra dolgozóit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SzEF) ezt is csak sajtóhírekből tudta meg, hivatalos tájékoztatást nem kaptak - közölte a Népszavával Földiák András a SzEF elnöke. Mivel a témakör legfőbb érintettjei a szakszervezetek, sérelmezik, hogy a témában mai napig nem történt érdemi érdekegyeztetés a közszférában.

A szakszervezetek mondhatni megelégelték mellőzésüket és a cafetéria átalakításáról eddig megismert részletek alapján kialakították állásfoglalásukat, amelyet tegnap elpostáztak Orbán Viktor miniszterelnöknek és Simon Attila Istvánnak, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkárnak. A SZEF által készített összefoglaló szerint a cafetéria átalakításáról eddig vázolt elképzelésekkel kapcsolatban a szakszervezeteknek komoly fenntartásaik vannak. Az utolsó ismert variáció szerint a kormány évi 200 ezer forintig engedne cafeteria juttatást járulékmentes, kedvezményes bér formájában, de szó van arról is, hogy ennek az összegnek csak a felét tenné ki a kedvezményes bér, a másik felét továbbra is a SZÉP kártyára utalhatnák a munkáltatók.

A SZEF szerint a kormány átgondolatlanul és előkészítetlenül nyúl a munkavállalók nagy tömegeit igen érzékenyen érintő kérdéshez, és sok a témával kapcsolatos csúsztatás is. Az Európai Unió Bíróságának ítéletének ugyanis semmi köze nincs a munkavállaló, a munkaadó és társadalom egésze számára hasznos béren kívüli juttatási eszközhöz - mondta Földiák András. A kormányzat a saját, korábbi jogi hibáját akarja kiküszöbölni azzal, hogy megszünteti a cafetéria természetbeli juttatását, és a béren kívüli juttatást „béresíti”, ami inkább csak pénzesítést jelent.

A "pénzesítés" ügyes trükknek tűnik, amelynek révén a bérszínvonal úgy emelkedne meg, hogy senki sem kapna egy forinttal sem többet, mint eddig. Ez nem csak azért aggályos, mert félrevezető, hanem azért is, mert módot ad a valóságos béremelések elodázására - érvel a SZEF.

Elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, hogy eltűnhet számos, társadalmilag kifejezetten hasznos, a rekreációt, az üdülést, a kultúrát, az öngondoskodást szolgáló támogatás. A járulékmentes bér bevezetése ugyanakkor számos visszaélésre adna alkalmat, bizonyosan ebbe az irányba terelnék a javadalmazást olyan cégek is, melyek egyébként nem adtak, és nem is akarnának adni semmit a béren kívül - hívta fel a figyelmet a káros hatásokra a szakszervezet.

Gondot jelenthet az is, hogy a bérré változtatott cafetéria sértené az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, mivel a szerencsésebbek magasabb jövedelmet élveznének. Ez az ellentmondás eddig is fennállt, a béresítéssel azonban az igazságtalanság még erőteljesebbé válna. Az eltérés a közszférában végképp indokolatlan és megmagyarázhatatlan helyzetet teremtene - írja a szakszervezet.

A SZEF ezért a többi szakszervezettel összhangban a cafetéria szolgáltatás lényegének a megőrzését követeli. A rendszer korszerűsítéséről érdemes tárgyalni - mondják -, így elképzelhetőnek tartják a SZÉP kártya megtartását és újabb „zsebekkel” történő bővítését, melyek között helyet kaphatnának az étkezési, az öngondoskodási, és szükség esetén további funkciók is.

Javasolják a kormánynak azt is, hogy tekintse egységes rendszernek a közszolgálatokat és ennek megfelelően minden közalkalmazottra, köztisztviselőre és közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjedő a cafetéria-rendszert hozzon létre a korszerűsített SZÉP kártyához kapcsolva, aminek a költségeit a központi költségvetés viselné.

Szerző
2016.05.26 07:24

Trump Kína ellen készült, de amerikaiakat is megsarcol

Publikálás dátuma
2018.09.24 10:00

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Kiteljesedett a vámháború, ami komoly veszteségeket okozhat a Kínában gyártató amerikai cégeknek, például az Apple-nek. És a pekingi válaszcsapás sem marad el.
Donald Trump megtartotta ígéretét, hétfőtől 10 százalékos vámmal sújtja a kínai import javát, mintegy 200 milliárd dollár értékű árut. Az amerikai elnök egyúttal bejelentette, 2019-től 25 százalékra emeli a sarcot, amelyet további közel 70 milliárd dollár értéket képviselő termékre is kivet, igaz ezekre csak akkor, ha Peking ellenlépésekre szánja el magát. Az eddig érvényesített vám mintegy 50 milliárd dollár értékű, zömmel ipari terméket érintett, a most életbelépő rendelkezés viszont fogyasztási javakat sújt, porszívókat, táskákat, bútorokat, tenger gyümölcseit, elektronikai alkatrészeket, bukósisakokat, autós gyereküléseket, mások mellett. Trump lépése komoly veszteségeket okozhat például az Apple számára, miután beszállítói közül többen Kínában működnek. „Egyszerű a megoldás, Kína helyett az Egyesült Államokban gyártsatok, de már ma kezdjétek meg az új üzemek építését!” – válaszolt Trump az Apple-től érkező bírálatokra. Az Apple előzőleg a kereskedelmi minisztériumnak írt, felsorolva a veszélybe került termékei között az Apple Watch-t, le Mac mini-t, a vezeték nélküli fülhallgatót, az Apple tollat, a HomePod-ot. Az Apple minden évben 38 milliárdos csekkel örvendezteti meg az adóhivatalt a külföldről repatriált nyeresége után, miközben az utóbbi öt évben 30 milliárd dollárt invesztált a termelésbe. De más vállalatok is protestálnak, köztük a Ford, bejelentve, hogy nem telepíti Amerikába a Ford Focus Active gyártását. Ezt megelőzően, augusztusban azt közölte a cég, amely leállította kínai crossover- összeszerelő üzemét, hogy nem szállít Kínában gyártott járműveket az Államokba. A Kínában működő amerikai leányvállalatok 60 százaléka már jelezte, hogy a vámháború komoly károkkal jár. A helyi amerikai kamara (AmCham) felmérése szerint, közel 50 százalék a gyártási költségek növekedését, a kereslet csökkenését prognosztizálta, 37 százalék az eladási árak növelésével számol, és 25 százalék a vállalati nyereség jelentős visszaesésére figyelmeztetett. A 432 vállalatot képviselő kamara tagjainak 30 százaléka halasztja, vagy végleg elveti eddigi befektetési terveinek megvalósítását. Hasonló kérdésre a Kínában működő európaiak 17 százaléka nyilatkozott az elképzelések átírásáról. Bár a kamarai kutatásra válaszolók 70 százaléka bízott abban, hogy Kína nem szánja el magát válaszcsapásra, Peking másként gondolta, mint bejelentették 60 milliárd dollár értékű amerikai árura 5-10 százalék közötti vámot vetnek ki ugyancsak hétfőtől. Az intézkedés mintegy 5000 amerikai terméket érint. Kína éves amerikai importja 153 milliárd euró körül van. Az ázsiai tőzsdék egyelőre nem vesznek tudomást a fenyegető vámszigorításról. Mind a japán, mind a kínai piacokon napjainkban hossz uralkodik, egyes elemzők szerint lehet, hogy Peking mesterségesen stimulálja az árfolyamokat. Az UBS svájci bankház szakértői a 10 százalékos vám életbelépésével a Japánon kívüli ázsiai vállalatok 2,5 százalékos eredménycsökkenését jósolják, és ha a 25 százalék életbe lép, akkor 4,8 százalékos visszaesést várnak. 
Szerző
2018.09.24 10:00
Frissítve: 2018.09.24 10:00

324,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel - írta az MTI.
Az euró 324,27 forinton forgott reggel hét órakor, 21 fillérrel erősödött a jegyzése a péntek esti 324,06 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 275,92 forintról 276,08 forintra, míg a svájci franké 287,65 forintról 287,71 forintra emelkedett.
A jent 2,4521 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,4508 forinttal.
Az euró 1,1744 dolláron forgott, napi szinten 0,03 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,07 százalékkal erősödött az euró, 1,1269 frankot ért.
Egy dollárért 0,9596 frankot kértek, 0,08 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest azonban 0,01 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 112,59 jent ért.
Szerző
2018.09.24 08:15