Riasztóan lassú növekedés Magyarországon

A riasztóan alacsony első negyedévi magyar gazdasági növekedés alaposan átrendezte a gazdaságkutatók ez évi várakozásait. Az EU-ban csak a görögöket előztük meg az éves alapon 0,9 (kiigazított adatok szerint 0,5) százalékos bővülési értékkel.

A GKI legfrissebb havi gyakorisággal készülő elemzésében 2,3 százalékról 2 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát, de mint írják, akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8 százalék körüli lesz. (Az idei első negyedévi adatokat ma délelőtt közli a KSH.)

Még rosszabb az összkép, ha az előző negyedévhez viszonyítjuk az adatokat. Miközben az Európai Unióban az 2015 utolsó negyedévével összehasonlítva a növekedés 0,3 százalékról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat – egyedüliként az EU-ban – 0,8 százalékos visszaesést jelzett. Az ipari termelés 2016 első három hónapjában mindössze 0,3 százalékkal bővült, az előző hónaphoz képest pedig már ötödik hónapja csökken. Az ipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás visszaesése 1,6 százalékos volt. Az autógyártók közleményei, illetve a megyei statisztikák alapján feltételezhető, hogy a gondok elsősorban az Audit érintik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az ipari fékeződés a 13 feldolgozóipari ágazatból 7-et érintett. A leggyorsabban a második legnagyobb iparág, az elektronikai ipar bővült. Az építőipari termelés az I. negyedévben 27,6 százalékkal zuhant, ezen belül a mélyépítőipar több mint 50 százalékkal, a magas-építőipar közel 20 százalékkal. Az új szerződések alapján az év hátralevő részében a visszaesés mértéke enyhülhet, de az év egészében így is 10 százalék körüli csökkenés valószínű.

A múlt évihez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult (4,3 százalékra), de így is dinamikus maradt. A lassulás a fehéredési hatás kifutásának következménye, a dinamizmust pedig mindenekelőtt a vásárlóerő gyors bővülése magyarázza. A reálkeresetek az I. negyedévben 7,4 százalékkal emelkedtek, a vállalkozói szektorban 6,7 százalékkal, a költségvetésiben 7,5 százalékkal (de ezen belül a közfoglalkoztatottak nélkül mintegy 11,5 százalékkal.). Ez a tavalyi 2,6 százalékhoz képest jelentősen élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme az év egészében 3,5 százalék körül várható.

A fogyasztói árak idén alig, csupán 0,3 százalékkal emelkedtek. Az egész Európára jellemző gond súlyosságát mutatja, hogy az áprilisi 0,3 százalékos magyar emelkedés így is a tizedik legmagasabb az EU-ban - az átlag 0,2 százalékos defláció volt -, a márciushoz viszonyított 0,8 százalékos növekedés pedig a második leggyorsabb. Az MNB májusban folytatta, s feltehetőleg befejezte új kamatcsökkentési periódusát; a jelenlegi 0,9 százalék várhatóan egy jó ideig fennmarad. A Fitch felminősítése érdemben nem változtatott a forint gyengeségén, a további felminősítések a vártnál szerényebb idei növekedés, a lazább jövő évi költségvetés, valamint az MNB körüli botrányok miatt kérdésesek, de előbb-utóbb megtörténnek. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2016. I. negyedév végén a kedvező költségvetési folyamatok ellenére 1,6 százalékponttal emelkedett 2015 végéhez képest, mivel a mesterségesen leszorított tartalékokat pótolni kellett.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban nagyon kedvezően alakult: az elmúlt másfél évtizedben még sohasem volt ilyen alacsony a deficit. Ugyanakkor feszültséget vetít előre, hogy a 2016. évi költségvetés módosítása néhány előirányzatot – például az oktatás esetében - magasabban állapít meg, mint a beterjesztett 2017. évi költségvetés.