Kezdődik a végjáték Venezuelában?

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:34
Visszahívná az ellenzék Nicolás Madurót, az államfő puccsot emleget FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Venezuelában, a világ legnagyobb olajkincsével rendelkező, egykor virágzó dél-amerikai országban napjainkra tarthatatlanná vált a helyzet, gyakorlatilag olyan állapotok uralkodnak, mintha háború vagy súlyos természeti csapás pusztított volna. A néhai államfő, Hugo Chávez örökébe lépett köztársasági elnök, Nicolás Maduro egyre kevésbé képes megbirkózni a válsággal, így kétséges, képes lesz-e kitölteni elvileg 2018-ig szóló hivatali idejét. A nemzetközi közösség közvetíteni próbál, hogy sikerüljön elkerülni a robbanást Caracasban.

Népszavazással távolítaná el az egykori buszvezetőből lett köztársasági elnököt a venezuelai ellenzék. Közös választási tömörülésük tavaly decemberben a voksok 56 százalékát nyerte el, így január óta többségük van a törvényhozásban. Korántsem biztos azonban, hogy élni tudnak az alkotmány kínálta lehetőséggel, amelynek értelmében népszavazással visszahívhatnák az államfőt. Noha a szükségesnél jóval több, 1,8 millió aláírást nyújtottak be a parlamentben, a választási bizottság késlekedik az aláírások hitelesítésével. Nicolás Maduro puccsot emleget, Aristóbulo Istúriz alelnök pedig kerek perec azt közölte, „nem lesz semmiféle referendum” Venezuelában.

Az alkotmány 72. paragrafusa értelmében minden választott tisztségviselő visszahívható hivatali ideje második felében, s ez az államfőre is vonatkozik. Ha Maduro elnök jövő januárig a helyén marad, akkor jogában áll kijelölnie utódát, ha azonban az év vége előtt sikerül lemondatni, akkor előrehozott választásokat kell kiírni a dél-amerikai országban. A kormányzat így azon ügyeskedik, hogy kihúzzák 2017 januárjáig, mivel akkor el tudnák kerülni az előrehozott voksolást. Ha ugyanis engedélyeznék a népszavazás megtartását, biztosan veszítenének: a Datanalisis közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka támogatná Maduro menesztését.

Hugo Chávez idejében a magas olajárak miatt jól állt a gazdaság, futotta a baloldali, populista államfő szociális intézkedéseire, még más baloldali vezetésű latin-amerikai országok bőkezű támogatására is. A szerkezeti reformok azonban elmaradtak, az ország egyoldalúan az olajgazdagságra támaszkodott (bevételei 95 százaléka a kőolajeladásokból származik), az egykor világszínvonalú olajipar mindeközben lassacskán lepusztult. Míg azonban a karizmatikus Chávez a nehezedő helyzetben is meg tudta őrizni népszerűségét, a rákban elhunyt volt elnök utóda, Nicolás Maduro kezéből lassanként kicsúszik az ország irányítása, egyre jobban elszabadul a káosz.

Venezuela külföldi adóssága meghaladja a 120 milliárd dollárt, idén, az utolsó negyedévben legalább 7 milliárdot kellene törleszteni. Mindeközben a külföldi bevételek mintegy 40 százalékkal estek vissza, s a nemzetközi pénzpiacokon nem zárják ki, hogy Caracasban hamarosan bekövetkezik az összeomlás, akár még idén kénytelenek lesznek csődöt jelenteni. A kormányzat kénytelen volt piacra dobni az aranytartalékok egy részét: 1,37 millió uncia aranyat adtak el márciusban, s ezzel 7,4 millió unciára csökkent az ország nemesfém tartaléka.

A mindennapi életből szintén hosszan lehet sorolni a riasztó példákat. A szupermarketek polcai jobbára üresek, hiány van alapvető élelmiszerekből, tisztálkodó szerekből, gyógyszerekből, fogyasztási cikkekből, nincs mosópor, vécépapír. Az emberek idejük nagy részét sorállással töltik. A hiánygazdálkodás közepette virágzik a feketepiac. Jelentősen visszaesett a húsfogyasztás, de más élelmiszerekből is kevesebb fogy, ami nem is csoda, hisz a kormányzat pedig kénytelen volt feloldani a rögzített élelmiszerárakat.

Így eshetett meg, hogy a kukoricaliszt ára 900 százalékkal emelkedett, a csirkéé 13-szorosára ugrott. Egy kiló csirkét korábban 65 bolívarért lehetett vásárolni, ez hirtelen 850-re (körülbelül 24 ezer forintra) nőtt. Venezuelában a világon a legmagasabb az infláció, tavaly a hivatalos adatok szerint 180 százalékos volt, az idei évre pedig 700 százalékot jósolnak, jövőre akár az 1600 százalékot is elérheti a pénzromlás.

Maduro elnök nemrégiben gazdasági szükségállapotot hirdetett az egész országban. Az államfő azzal fenyegetett, hogy kisajátíttatja azokat a cégeket, amelyek szabotálják a termelést, szándékosan teremtve hiányt. Tavaly egy gyógyszercég vezetőit szabotázs vádjával vették őrizetbe, nemrégiben pedig az Empresas Polar SA, a legnagyobb venezuelai élelmiszeripari cég milliárdos vezetőjét, Lorenzo Mendozát vádolta meg összeesküvéssel Maduro.

A gazdasági bajokat súlyos aszály tetézte, az áramellátásban fontos szerepet játszó vízierőművek leálltak, s takarékoskodni kell a vízzel is. Rendszeressé váltak az áramkimaradások. Egyes kormányhivatalok mostanság hetente legfeljebb kétszer nyitnak ki, mások félmunkaidőben működnek. Számos multinacionális cég bezárja venezuelai üzemét, bejárt a világot a hír, hogy a Coca Cola mexikói leányvállalata cukorhiány miatt leállítja az üdítőitalok termelését.

Nemrégiben az egyik legnagyobb európai légitársaság, a Lufthansa jelentette be, hogy a kereslet csökkenése, s az ottani állapotok ellehetetlenülése miatt június közepétől felfüggeszti venezuelai szolgáltatását. A magas bűnözés miatt az emberek este nemigen merészkednek az utcára, Caracas valaha virágzó éjszakai életének szinte befellegzett a helyszíni jelentések szerint. Venezuela került tavaly a világ bűnözési toplistájának élére.

A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az egyre inkább elmérgesedő helyzetet. A dél-amerikai államok integrációs szervezetének, az UNASUR-nak a vezetője, Ernesto Samper igyekszik közvetíteni a venezuelai válságban. Múlt héten Ferenc pápánál járt a Vatikánban. Az argentin születésű katolikus egyházfő már számos alkalommal fejezte ki aggodalmát a venezuelai krízis miatt, s Maduro elnökhöz írt levélben is sürgette nemzeti párbeszéd beindítását. A pápa külügyminiszterét küldte volna Caracasba, de a venezuelai kormány váratlanul lemondta Paul Richard Gallagher tervbe vett látogatását.

Közvetítő tárgyalások folytak viszont a hétvégén a Dominikai Köztársaságban. José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol szocialista kormányfő, illetve két volt elnök, a panamai Martín Torrijos, a dominikai Leonel Fernández folytatott megbeszéléseket a venezuelai kormányzat és az ellenzék képviselőivel. A kormányzatot Delcy Rodríguez külügyminiszter, az ellenzéki szövetséget a MUD főtitkára, Jesús Torrealba képviselte. Zapatero és Torrijos múlt csütörtökön Maduro elnöknél járt a Miraflores elnöki palotában.

A közvetítő tárgyalásokat Washington is figyelemmel kíséri, John Kerry amerikai külügyminiszter telefonon konzultált Zapateróval a tárgyalások állásáról, a volt spanyol kormányfő pedig szorgalmazná az Egyesült Államok bekapcsolódását a közvetítésbe. A közvetítő politikusok szerint a „nemzeti párbeszéd” keretében érinteni kellene a politikai foglyok helyzetét (az Amnesty International szerint Venezuelában több embert tartanak fogva politikai okból, mint Kubában), a rendkívüli állapot kihirdetését, a kolumbiai határ múlt év óta tartó lezárását, s az ellenzék népszavazási kezdeményezését egyaránt.

A hétvégi, dominikai tárgyalásokon sokra egyelőre nem jutottak, a megbeszéléseket „előkészítő jellegűnek” minősítették. A tapogatózó tárgyalások után annyit közöltek, hogy mindkét fél kinyilvánította a szándékát a párbeszéd megindítására, s keresik a módját, hogy a közeljövőben új kapcsolatfelvételre kerüljön sor.

Szerző

Összeomolhat a horvát kormány

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:33
Karamarko itt még jó viszonyban volt Bozo Petrovval FORRÁS: YOUTUBE
Rövid időre talán nyugalom várható a horvát belpolitikában, mivel Tihomir Oreskovic miniszterelnök keddig kétnapos hivatalos látogatáson vesz részt Párizsban, ez azonban inkább vihar előtti csendként értékelhető. Valóságos csoda kellene ugyanis ahhoz, hogy sikerüljön egybetartani a kormánykoalíciót.

A horvát közvélemény már eleve rendkívül szkeptikusan fogadta Tihomir Oreskovic kormányának év elején történt megalakulását, s minden jel arra vall, azoknak lesz igazuk, akik úgy vélték, a kabinet nemhogy négy éves megbízatását nem tölti ki, még ezt az esztendőt sem éli túl. Egyre inkább kibékíthetetlennek tűnik az ellentét a kormány két pártja, a magát centristának nevező Híd és a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között.

Kivált azután, hogy a Most mind a hét tagja Tomislav Karamarko HDZ-elnöknek a kabinetből való visszahívására voksolt. A HDZ első embere, miniszterelnökhelyettes korrupciós ügye miatt vesztette el a koalíciós partner bizalmát. Bozo Petrov, a Híd elnöke is úgy foglalt állást, az lenne a legjobb, ha Karamarko magától állna fel.

Karamarko rossz néven vette ezt. Állítása szerint a Híd „túszul ejti az államot”. Állítása szerint a Híd teljesen tapasztalatlan tömörülés, amely emiatt a reformok fékje.

A parlamentben is voksolnak majd Karamarko visszahívásáról, s nem kérdés, hogy a Híd ez esetben számíthat a HDZ nagy ellenfelének tekinthető szociáldemokraták támogatására. Ugyanakkor a Jutarnji List azt közölte, hogy a konzervatív HDZ mindent elkövet azért, hogy a maga oldalára állítsa a Híd képviselőit a szavazás során. Megpróbálja majd meggyőzni a Híd parlamenti képviselőit, ne támogassák a bizalmatlansági indítványt – írta az MTI. Ez akár sikerülhet is, mert az már a tavaly novemberben megrendezett horvát választás óta nyilvánvaló, a Híd nem homogén tömörülés.

A kormányválság ezért akár pártszakadást is eredményezhet. Szakértők arra számítanak, a párt képviselőinek nagy része tartózkodik, ezzel Karamarko maradását segíti elő. A kezdeményezésről legkésőbb június 18-ig kell szavazni a nemzetgyűlésben. Ha a Híd 15 képviselője közül csak 5 a miniszterelnök-helyettes ellen szavaz, ez elég lesz ahhoz, hogy a 151 fős parlament 76 szavazattal visszahívhassa Karamarkót.

A HDZ tárgyalásokat is kezd lehetséges új kormányzati partnerek felkutatására. Megpróbálja maga mellé állítani a kisebbségi képviselőket és azokat, akik egy előrehozott parlamenti választásokon biztos nem jutnának be a parlamentbe. Karamarkónak három hete van arra, hogy az indítvány ellen összegyűjtsön 11 szavazatot - írta a lap. A HDZ tegnap azt is jelezte, mindenképpen folytatni kívánja a kormányzást, akkor is, ha megvonnák a bizalmat a pártelnöktől, de csak akkor, ha Bozo Petrov, a Híd elnöke nem maradna a kabinetben.

A Vecernji List arról cikkezett, hogy Tihomir Oreskovic miniszterelnök a HDZ oldalára állt, hogy mentse a kormányt. A lap emlékeztetett: korábban Oreskovic inkább a Híd és Bozo Petrov pártját fogta fontos politikai kérdésekben. A lap szerint Petrovnak nem sikerült elérnie, hogy a HDZ leszámoljon Karamarkóval. A párt rendezte sorait, és minden elégedetlenségét most Hídra zúdítja. A HDZ-ben nincs megosztottság, a hullámok lecsillapodtak és megkezdődik a leszámolás a Híddal - állítja a lap.

A szociáldemokraták azért nyújtottak be bizalmatlansági indítványt Karamarko ellen, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a magyar Mol olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott. A Híd szerint Karamarko a kormány első miniszterelnök-helyetteseként emiatt nem tud objektív és pártatlan döntéseket hozni Horvátország és annak állampolgárai érdekében.

Szerző

Kihívnák a két nagy pártot a libertariánusok

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:31
Rubio nem lesz Trump alelnöke FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
Mivel mind a várható republikánus, mind a demokrata elnökjelöltnek magas az elutasítottsága, nagy érdeklődést kelt, kínálnak-e alternatívát a kisebb pártok. Hétvégén a Libertariánus Párt tartotta elnökjelölő konvencióját a floridai Orlandóban, s kemény csatározások után végül két volt republikánus kormányzó neve kerül fel a szavazócédulára.

Gary Johnson lesz a libertariánusok elnökjelöltje, ő 1995 és 2003 között állt Új-Mexikó élén, alelnökjelöltjévé pedig William Weldet tették meg, aki 1990 és 1997 között Massachusetts állam kormányzója volt. Mindketten sikeres üzletemberek, mérsékelt republikánusok. Gary Johnsont már 2012-ben is jelölte a Libertariánus Párt, akkor országosan a szavazatok 0,99 százalékát nyerte el, ami látszólag nem jelentős, de 1,27 millióan szavaztak rá, több voksot kapott, mint a többi kis párt jelöltje együttvéve.

Idén, amikor a két nagy párt várható elnökjelöltjének egyaránt viszonylag alacsony a támogatottsága, a gazdasági szigort, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a takarékos gazdálkodást, s másfelől a polgári szabadságjogok védelmét zászlájára tűző Libertariánus Párt elnökjelöltje a négy évvel korábbinál is jobban szerepelhet. A Johnson-Weld páros ugyanakkor pontosan tudja, hogy harmadik párti jelöltnek nem sok babér terem az amerikai választási rendszerben, legfeljebb akkor befolyásolhatnák a versenyt, ha részt vehetnének az elnökjelölti tévévitákban. Ehhez azonban legalább 15 százalékos támogatottságot kellene felmutatniuk.

A legnagyobb sikert független jelöltként 1992-ben a milliárdos Ross Perot érte el, aki a voksok 18,9 százalékát szerezte meg, de egyetlen államban sem sikerült nyernie. A 2000. évi választáson a zöldek képviseletében a fogyasztóvédő Ralph Nader majd 2,9 millió szavazattal a voksok 2,74 százalékát kapta, fellépése szerepet játszott abban, hogy Al Gore demokrata alelnök veszített George W. Bush ellenében.

Újabb republikánus politikus sorakozott fel a hétvégén a milliárdos Donald Trump mögött. Marco Rubio floridai szenátor sikertelenül pályázott az elnökjelöltségre, Trump kigúnyolta őt robotikus válaszai miatt a tévévitákban. A 45 éves Rubio, aki aligha szeretné ilyen gyorsan és csúfosan lezárni politikai pályafutását, s fontolgatja, hogy mégis újraindul szenátusi helyéért, kibékülne Trumppal, s még azt is felajánlotta, hogy beszédet mond a republikánus elnökjelölő konvención.

Szerző