Bánki ugyanis azt közölte, az Európai Bizottság (EB) is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez az eljárás, mert a testület elnöke korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány mindent megtett az ügyben, az offshore cégek Magyarországon nem kaphatnak költségvetési támogatást és nemzeti vagyont sem kezelhetnek. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy sem a magyar, sem az uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, így ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok.
A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel- tetézte az elhangzottakat Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára expozéjában természetesen a 2010 előtti szocialista kormányokat ostorozta, akkor ugyanis szerinte "virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Jelenleg az Együttről állítják, hogy legfőbb támogatója egy adóparadicsomba bejegyzett cég - közölte, de terítékre került Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettese külföldi bankszámlája, sőt az Alstom-botrány, amiben Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is felmerült. Dömötör a jobbikos Kovács Bélát sem kímélte és felrótta, hogy a pártja körüli cégháló tulajdonosi szerkezét még nem tárta nyilvánosság elé. A jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el - hangoztatta.
Ezzel szemben sorskérdés az adóparadicsomok felszámolása Schiffer András szerint. A vitanapot eredetileg kezdeményező LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, az ipari mértékű adóelkerülés megkárosítja a nemzeteket, az offshore pedig a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik eszköze. Felidézte: kutatások szerint Magyarország benne van az offshore-ügyek által legkedvezőtlenebbül érintett húsz országban, éppen ezért a kormánypártokat arra kérte, legyenek partnerek abban, hogy ilyen hátterű cégeket Magyarországon ne lehessen bejegyezni és offshore-társaságokkal az állam ne köthessen szerződéseket, hiszen a rendszerváltás óta az államadósság két és félszerese vándorolt offshore cégekhez.
Az LMP kezdeményezéséhez minden ellenzéki frakció csatlakozott, tegnap pedig az MSZP-s Tóth Bertalan azzal kezdte: Orbán Viktor miniszterelnök környezetében "ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek és még lehetne sorolni". A képviselő arra figyelmeztetett, a jogszabály semmit nem ér, ha azt nem tartják be. "Hiába születtek jogszabályok a közpénzkezelés átláthatóvá tételére, a Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert" - mondta.
Szerinte, ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László sem, de nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már régen nem lenne jegybankelnök Matolcsy György, nem létezne ilyen formában a letelepedési kötvénybiznisz és az állami pénzmosodaként működő stabilitási megtakarítási számla, de MET-ügy sem lett volna. Tóth szavaival - bármily furcsa - lényegében egybevágott a Jobbik elnökének fölszólalása. A szélsőjobboldali párt szintén támogatta az LMP vitanapját, Vona Gábor pedig tegnap szimbolikusnak nevezte, hogy hat évvel a II. Orbán-kormány megalakulása után szükség volt erre. Állította, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem ért véget a "strómanok-kora" és nem értek véget az "offshore-praktikák" sem. Elmaradt a gazdasági visszaélések felderítése, nem számoltatták el a felelősöket, ehelyett viszont mindent átsző a korrupció.