Előfizetés

Offshore-ozás egymásra mutogatással az Országházban

Jó rablóból lesz a legjobb pandúr - közölte komoly arccal tegnap a parlament offshore-ellenes vitájában fideszes Bánki Erik. Az ellenzék azért kezdeményezett vitanapot, mert tudhatóan nagy összegek vándorolnak Magyarországról különböző adóparadicsomokba, amit meg kellene akadályozni. Ám a kormánypárt, talán kínjában, Jean-Claude Junckert is belerángatta a történetbe.

Bánki ugyanis azt közölte, az Európai Bizottság (EB) is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez az eljárás, mert a testület elnöke korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány mindent megtett az ügyben, az offshore cégek Magyarországon nem kaphatnak költségvetési támogatást és nemzeti vagyont sem kezelhetnek. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy sem a magyar, sem az uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, így ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok.

Leszámolnának a Matolcsy-maffiával
Egy olasz maffiacsalád is megirigyelhetné a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek egymáshoz kötődését, az elnök ügyei pedig azt üzenik az embereknek, politikai hátszéllel mindent meg lehet tenni. Az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt közölte, "ideje véget vetni Matolcsy történetének", mert az MNB és elnökének botrányai a társadalom egészére jelentenek kockázatot.

A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel- tetézte az elhangzottakat Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára expozéjában természetesen a 2010 előtti szocialista kormányokat ostorozta, akkor ugyanis szerinte "virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon. A Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Jelenleg az Együttről állítják, hogy legfőbb támogatója egy adóparadicsomba bejegyzett cég - közölte, de terítékre került Simon Gábor volt MSZP elnök-helyettese külföldi bankszámlája, sőt az Alstom-botrány, amiben Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is felmerült. Dömötör a jobbikos Kovács Bélát sem kímélte és felrótta, hogy a pártja körüli cégháló tulajdonosi szerkezét még nem tárta nyilvánosság elé. A jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el - hangoztatta.

Ezzel szemben sorskérdés az adóparadicsomok felszámolása Schiffer András szerint. A vitanapot eredetileg kezdeményező LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott, az ipari mértékű adóelkerülés megkárosítja a nemzeteket, az offshore pedig a társadalom és a környezet globális kizsákmányolásának egyik eszköze. Felidézte: kutatások szerint Magyarország benne van az offshore-ügyek által legkedvezőtlenebbül érintett húsz országban, éppen ezért a kormánypártokat arra kérte, legyenek partnerek abban, hogy ilyen hátterű cégeket Magyarországon ne lehessen bejegyezni és offshore-társaságokkal az állam ne köthessen szerződéseket, hiszen a rendszerváltás óta az államadósság két és félszerese vándorolt offshore cégekhez.

Fél a Fidesz a parlamentben?
Nagyjából minden képviselőre két őr jut majd, ha a kormánypártok megszavazzák azt az indítványt, ami az utolsó pillanatban érkezett a jövő évi költségvetési törvényhez. Vadai Ágnes hívta fel a figyelmet tegnap arra, hogy a nemrég sokkolóval is felruházott Országgyűlési Őrség létszámát újabb 98 fővel akarják bővíteni. A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint erre csak a kormánypárti képviselők rossz "lelkiismerete" adhatott okot, avagy "a Fidesz talán fél a parlamentben".

Az LMP kezdeményezéséhez minden ellenzéki frakció csatlakozott, tegnap pedig az MSZP-s Tóth Bertalan azzal kezdte: Orbán Viktor miniszterelnök környezetében "ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHB-csoportnál, a Rogán-féle kötvényügyletek és még lehetne sorolni". A képviselő arra figyelmeztetett, a jogszabály semmit nem ér, ha azt nem tartják be. "Hiába születtek jogszabályok a közpénzkezelés átláthatóvá tételére, a Fidesz rendszeresen jogszabályalkotással rontja le a korrupcióellenes védelmi rendszert" - mondta.

Szerinte, ha a kormány komolyan venné az offshore elleni küzdelmet, akkor ma nem lehetne miniszter Rogán Antal, Seszták Miklós, Szijjártó Péter és Trócsányi László sem, de nem lenne kormánybiztos Andy Vajna, már régen nem lenne jegybankelnök Matolcsy György, nem létezne ilyen formában a letelepedési kötvénybiznisz és az állami pénzmosodaként működő stabilitási megtakarítási számla, de MET-ügy sem lett volna. Tóth szavaival - bármily furcsa - lényegében egybevágott a Jobbik elnökének fölszólalása. A szélsőjobboldali párt szintén támogatta az LMP vitanapját, Vona Gábor pedig tegnap szimbolikusnak nevezte, hogy hat évvel a II. Orbán-kormány megalakulása után szükség volt erre. Állította, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem ért véget a "strómanok-kora" és nem értek véget az "offshore-praktikák" sem. Elmaradt a gazdasági visszaélések felderítése, nem számoltatták el a felelősöket, ehelyett viszont mindent átsző a korrupció.

Nem jött be a megújult Petőfi Rádió

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:03
FOTÓ: Népszava
Egyelőre igen rossz a fogadtatása a megújult Petőfi Rádiónak, legalábbis az állami rádió Facebook-oldalán a hallgatók többsége visszaköveteli a reggeli sáv műsorvezetőjét, Buda Mártont, és a zenei kínálattal is elégedetlenek. 

Pető Zoltán főszerkesztő az elmúlt hetekben több helyen is nyilatkozott ugyan a változásokról, köztük az új munkatársak egy részéről, de egészen a múlt hét végéig semmi biztosat nem lehetett tudni a rádió eddigi, sokak körében népszerű műsorvezetőinek sorsáról. Pető tagadta, hogy csoportos leépítés következik, ám a hvg.hu kiderítette, mégis elbocsájtások lesznek. Később a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya közölte: 14 ember megy el a rádiótól, nekik az MTVA-n belül kínálnának más pozíciót, egy munkatárs azonban önként távozik, családi okokra hivatkozva. Horváth Gergely, a rádió felelős szerkesztője, egyben a Kultúrfitnesz című műsor vezetője a múlt héten adta be felmondását. Mint írta, az adó vezetésével nem értettek egyet olyan kérdésekben, hogy mit jelent "a könnyűzenei ökoszisztéma", és mit "maga a közszolgálat". Hozzátette az utolsó, pénteki konzultáción sem közeledtek az álláspontjai a vezetőséggel. Juhász Bálint műsorvezető is távozott, aki azt közölte, a változásokról előző este, internetes oldalakról értesült.

Kapcsolódó
Tömeges kirúgások a Petőfi Rádióban

Rosszul jártunk a 100 milliárdos határzárral

Publikálás dátuma
2016.05.31. 07:01
Ami kerítés elkészült, az marad, de több egyelőre nem épül FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Össze-vissza nyilatkozik a belbiztonsági főtanácsadó, holott Románia felől is érkeznek bevándorlók Magyarországra, miközben Horgosnál sem szűnik a nyomás, és a menekültek szerint ott ugyancsak jön az utánpótlás. Tavaly 84 milliárd forintba került az országnak a "migránshelyzet finanszírozása", azaz a kerítés, az idei kiadásokkal együtt pedig a teljes összeg várhatóan meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindez annyit tesz: 1300 kvóta szerinti menekült átmeneti elhelyezése lényegesen olcsóbb lenne.

A kerítést megkerülve, Románia felől is jönnek menekültek Magyarországra, ám a kormányfő belbiztonsági tanácsadója a hétvégén épp nem tartotta indokoltnak az egyébként is kétséges eredményességű határzár meghosszabbítását. A hármashatárnál élők azonban épp az állami híradónak számoltak be arról, hogy szervezetten érkeznek az emberek a román határ felől, ahol ha átérnek, állítólag taxival mennek tovább Nyugat-Európába. Eközben Horgosnál sem szűnik a nyomás: két-háromszáz ember várakozik a kerítés tövében, s egyre nagyobb az a sátortábor, amit kialakítottak maguknak. Arra várnak, hogy beengedjék őket a tranzitzónákba, ám az ügymenetet - mint megírtuk - azok számára is akadályozza a magyar állam, akik teljesen legálisan kívánnak belépni az országba.

Éppen ezért választják ismét egyre többen az illegális határátlépést, még akkor is, ha Bakondi György néhány napja még állította: van visszatartó ereje a műszaki határzárnak. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója péntek este legalábbis azt mondta: a röszkei és tompai tranzitzóna felől pedig nem fenyeget erőszakos betörés. Hétvégén is arról beszélt, hogy "a jelenlegi migrációs helyzet nem indokolja, hogy Magyarország meghosszabbítsa déli határzárát a Romániával közös zöldhatára felé", noha "a már megépített határzár fontosságát mutatja, hogy annak hiányában már több mint egymillióan haladtak volna át az országon".

Noha Bakondit nyilatkozni engedni nem tűnik túl biztonságosnak, érdemes csupán felidézni: márciusban még úgy látta, szükség lenne a román-magyar határ lekerítésére is. "Amennyiben a migrációs és a nemzetbiztonsági helyzet indokolja, illetve a kormány meghozza a döntését, órákon belül megkezdődhet a kerítésépítés a magyar-román határon is" - mondta akkor, kifejtve: számos jel és titkosszolgálati információ utal arra, hogy az embercsempész bűnszervezetek egyik lehetséges, új útvonala a magyar-szerb határra tavaly felállított kerítést megkerülve, a magyar-román határon keresztül vezet Nyugatra. Ez utóbbi határszakasz hossza 450 kilométer, tehát ott a kerítés kiépítése minden eddiginél többe kerülne. Ám a költségek, úgy tűnik, az Orbán-kormánynak nemigen számítanak, ha a populizmusról van szó. A Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére adott miniszterelnökségi válaszból kiderült: az elmúlt évben 84 milliárd forintba került az országnak a "migránshelyzet" finanszírozása. A kormány először 6,5 milliárdot ítélt meg a határzár létrehozására tavaly júniusban, majd július végén 22 milliárddal toldotta meg a keretet. Októberben újabb 17 és fél milliárdot osztottak szét, decemberben pedig 35 milliárddal emelték a felhasználható források összegét. Ebből a pénzből akár negyvenezer menedékkérő egyéves ellátását lehetett volna finanszírozni, miközben Magyarországon jelenleg a befogadó állomásokon legfeljebb pár ezren vannak. Ráadásul az európai uniós, egyáltalán nem betelepítési, hanem ideglenes - a menekültügyi eljárások idejére szóló - elhelyezési kvóta nyomán nagyjából 1300 embert kellet volna befogadnia Magyarországnak néhány hétre, vagy hónapra.

Nincs nyomozás a túlárazás miatt
Mivel a Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem történt bűncselekmény, nem indult nyomozás a biztonsági határzár építésének anyagköltségei miatt - mondta a Magyar Nemzetnek a jobbikos Apáti István, aki tavaly novemberben tett feljelentést. Ezt akkor azzal indokolta, hogy bizonyos tételek 4-8-szoros túlárazást mutattak. Példaként említette, hogy a bruttó 600 forintos méterárért kapható NATO-pengés drótot 2800 forintért szerezték be, illetve 300 forint helyett 2400 forintot fizettek a láthatósági mellények darabjáért. Apáti úgy fogalmazott: „felháborító, hogy elvileg magukat szakembernek gondoló jogászok szerint a normál piaci árakhoz képest négyszeres-nyolcszoros túlárazástól hemzsegő kerítésépítés nem meríti ki a hűtlen kezelés gyanúját.”


Nevetséges Pintér-érvek

Napirenden van a nyugati határnál, Körmenden kialakított sátortábor ügye is. Pintér Sándor belügyminiszter furcsa érvekkel próbálta védeni, hogy a helyi rendészeti szakközépiskolánál történt ablakbetörés ügyében miért távolították el a rendőrség holnapjáról az esetről szóló közleményt, melyből kiderült, hogy nem is inzultálták a menedékkérők a kézilabdás lányokat - emlékeztetett a hvg.hu. Még május elején jelentek meg beszámolók arról, hogy a migránsok az iskola sportcsarnokának ablakát betörték, és fiatal lányokat zaklattak. Ezután Lázár János is arról beszélt, hogy a menekültek kézilabdázó lányokat "molesztáltak, illetve zaklattak". A kancelláriaminiszter rendőrségi jelentésekre hivatkozott, és arra, hogy a kormányfő az "incidens" után azonnali intézkedésre kérte a belügyminisztert. Ehhez képest Körmend fideszes polgármestere és a Vas megyei rendőrség és is cáfolta az elhangzottakat, ez utóbbi közlemény került fel a honlapra, majd le onnan. "A rendőrség honlapján tilos olyan közleményt közzétenni, amelyben büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás van folyamatban, kivéve, ha körözésről van szó, vagy valamilyen ügyben a lakosság segítségét kérik" - érvelt Pintér a liberális Fodor Gábor kérdésére. Ez a válasz azért érdekes, mert a rendőrség honlapja tele van ilyen információkkal. A konkrét esetben egyébként jövő hét végén jár le a nyomozás határideje, ami egy hónappal meghosszabbítható.