Paks II - Tiszta ráfizetés

Publikálás dátuma
2016.06.01. 07:23
FOTÓ: Népszava
Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks 2 beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a magyar kormány megbízásából készült Rothschild-tanulmányt, amely az állította, hogy a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett.

A Rothschild-tanulmány adatait a Candole Partners összevetette a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks 2. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztő részletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország vagy Szerbia vásárolna majd magyar atomáramot, de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte árma árát is.

Szerző

Célt téveszt az Eximbank - Fidesz-közelieknek hitelez

A Garancsi István által közvetve tulajdonolt Property Market Kft.-nek a Kopaszi-gát beruházásához, valamint az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co.-nak a TV2 megvásárlásához nyújtott –„profilidegen” hiteleknek is köszönhetően nőtt tavaly az Eximbank belföldi finanszírozási aktivitása - írta a Világgazdaság az állami hitelintézet 2015-ös beszámolójának megjelenése kapcsán. 

Így érthető, hogy ezért tőkésítette fel tavaly 30 milliárd forinttal az állam a bankot, mert annak jegyzett tőkéje 89 milliárdra nőtt, és ennek révén volt képes jelentősen növelni a hitelezési aktivitását. Belföldi ügyfeleit az Eximbank a múlt év végén több mint 31 százalékkal magasabb összeggel, 152,7 milliárddal finanszírozta.

A magyar gazdaság exportjának 2015-ös, közel 8 százalékos bővülését jóval meghaladó belföldi hitelnyújtási arányt az magyarázza, hogy az Eximbank a róla szóló törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől már olyan tevékenységeket is finanszírozhat, amelyeknek semmi közük a külkereskedelemhez - írta a gazdasági napilap. Ez azért érdekes, mert ezeknek a hiteleknek a finanszírozott társaságok nemzetközi versenyképességének javítását kellett volna szolgálnia, ugyanis a profilszélesítést lehetővé tevő törvénymódosítás a folyósítás feltételéül szabta.

A belföldivel szemben aránytalanul alacsony az Eximbank külföldieknek nyújtott hiteleinek 30,56 milliárdos 2015 végi állománya, ami ráadásul mintegy 400 millióval alacsonyabb is az egy évvel korábbinál. Ez amiatt is szembeszökő, hogy egy állami export-import banknak mégiscsak az lenne az elsődleges feladata, hogy a hazai termékek külföldi értékesítését a potenciális külföldi vevőknek nyújtott hitellel elősegítse. Az Eximbank e téren nyújtott szerény teljesítményét még jobban jellemzi, hogy a piaci helyett inkább az 2003-as kormányrendeletben előírtak szerint nyújtott, úgynevezett kötött segélyhitelezése jelentősen, 31 százalékkal nőtt, és 2015 végén 15,7 milliárdot tett ki.

Szerző

Célt téveszt az Eximbank - Fidesz-közelieknek hitelez

A Garancsi István által közvetve tulajdonolt Property Market Kft.-nek a Kopaszi-gát beruházásához, valamint az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co.-nak a TV2 megvásárlásához nyújtott –„profilidegen” hiteleknek is köszönhetően nőtt tavaly az Eximbank belföldi finanszírozási aktivitása - írta a Világgazdaság az állami hitelintézet 2015-ös beszámolójának megjelenése kapcsán. 

Így érthető, hogy ezért tőkésítette fel tavaly 30 milliárd forinttal az állam a bankot, mert annak jegyzett tőkéje 89 milliárdra nőtt, és ennek révén volt képes jelentősen növelni a hitelezési aktivitását. Belföldi ügyfeleit az Eximbank a múlt év végén több mint 31 százalékkal magasabb összeggel, 152,7 milliárddal finanszírozta.

A magyar gazdaság exportjának 2015-ös, közel 8 százalékos bővülését jóval meghaladó belföldi hitelnyújtási arányt az magyarázza, hogy az Eximbank a róla szóló törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől már olyan tevékenységeket is finanszírozhat, amelyeknek semmi közük a külkereskedelemhez - írta a gazdasági napilap. Ez azért érdekes, mert ezeknek a hiteleknek a finanszírozott társaságok nemzetközi versenyképességének javítását kellett volna szolgálnia, ugyanis a profilszélesítést lehetővé tevő törvénymódosítás a folyósítás feltételéül szabta.

A belföldivel szemben aránytalanul alacsony az Eximbank külföldieknek nyújtott hiteleinek 30,56 milliárdos 2015 végi állománya, ami ráadásul mintegy 400 millióval alacsonyabb is az egy évvel korábbinál. Ez amiatt is szembeszökő, hogy egy állami export-import banknak mégiscsak az lenne az elsődleges feladata, hogy a hazai termékek külföldi értékesítését a potenciális külföldi vevőknek nyújtott hitellel elősegítse. Az Eximbank e téren nyújtott szerény teljesítményét még jobban jellemzi, hogy a piaci helyett inkább az 2003-as kormányrendeletben előírtak szerint nyújtott, úgynevezett kötött segélyhitelezése jelentősen, 31 százalékkal nőtt, és 2015 végén 15,7 milliárdot tett ki.

Szerző