Paks II - Tiszta ráfizetés

Publikálás dátuma
2016.06.01 07:23
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Akár a kormány számaival, akár független szakértők adataival dolgoznak, mindenképpen veszteséges lenne a Paks 2 beruházás - ez a summázata a Candole Partners nevű prágai gazdasági elemző cég tanulmányának, amelyet a Greenpeace megbízásából készítettek. Az elemzők megvizsgálták a magyar kormány megbízásából készült Rothschild-tanulmányt, amely az állította, hogy a paksi bővítés megtérül, és megfelelő mennyiségű villamosenergiát lehet előállítani, alacsony önköltség mellett.

A Rothschild-tanulmány adatait a Candole Partners összevetette a Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel, és ezek alapján hat különböző forgatókönyvet állítottak fel arra, hogy mennyiért termelhetnek majd áramot az új blokkok. Arra az eredményre jutottak, hogy a Paks 2 minden számítás szerint drágábban termelné az áramot, mint ahogy azt a világpiaci árak alapján el lehet majd adni.

A kormányzat egyebek mellett azzal is igyekszik igazolni a Paks 2. beruházást, hogy az áramexport bevételei is hozzájárulnak majd a beruházás önfinanszírozásához, illetve a törlesztő részletek kitermeléséhez. Ebben a régióban talán Horvátország vagy Szerbia vásárolna majd magyar atomáramot, de csak piaci áron, ami valószínűleg jóval alatta marad annak, mint amivel a kormány számolt - nyilatkozta a Népszavának Perger András a Greenpeace energiapolitikai szakértője. Nem látni olyan energia többlet igényt, ami egyhamar följebb vinné az árakat. Ráadásul az alternatív energia egyre olcsóbb, ami szintén lejjebb nyomja a hagyományos, így az atomenergia termelte árma árát is.

Szerző
2016.06.01 07:23

Elindult Hernádi Zsolt zágrábi pere

Publikálás dátuma
2018.10.23 17:37
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: / Németh András Péter
Kedden Zágrábban elindult a Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni összevont büntetőper. A vád szerint a Mol 2009-ben azért vehette át az általa 49 százalékban birtokolt INA feletti irányítást a horvát államtól, mert az elnök-vezérigazgató az akkori miniszterelnököt mintegy hárommilliárd forintnyi euróval lefizette. A vádlottak következetesen tagadnak. Ezt Ivo Sanader kedden az MTI beszámolója szerint a tárgyaláson személyesen is megismételte. Hernádi Zsoltot ugyanakkor a magyar hatóságok a számos horvát kérelem ellenére – például az ottani eljárás elfogulatlansági bizonytalanságaira hivatkozva - nem adják ki. Az első ülésen kitűnt: bár a zágrábi ügyészség is kitart öt éves álláspontja mellett, újabb bizonyítékokat későbbre ígér. A mostani vád ugyanis leginkább csak Robert Jezic vállalkozó ingatag vallomásán alapul. Hernádi Zsolt ügyvédje visszatérően az anyagok lefordítását igényli, ami a bíró szerint nem hátráltatja az eljárást. Egyébként, ha jövő nyárig nem születik ítélet, a vád elévül. Miközben Horvátországban az ügy kapcsán Hernádi Zsolt ellen most indult először büntetőper, Ivo Sanadert – több más, így az osztrák Hypo Bankkal kapcsolatos üggyel összevont eljárásban - négy éve már jogerősen több mint 8 év börtönre ítélték. Ám ezt röviddel azután a horvát alkotmánybíróság méltánytalan védekezési körülményekre hivatkozva megsemmisítette és új – egymástól immáron elkülönítve lefolytatott - eljárásokat rendelt el. Így Ivo Sanader ellen most hat per zajlik. Nem erősíti a Mol-vezér pozícióját, hogy hétfőn a zágrábi bíróság ezek közül a Hypo-ügyben első fokon újfent bűnösnek találta Ivo Sanadert, két és fél év börtönnel sújtva a volt kormányfőt. E vád szerint a politikus még külügyminiszter-helyettesként közel kétszázmillió forintnyi kenőpénz fejében intézte el, hogy a horvát állam hitelt vegyen fel az osztrák banktól. Úgyszintén hétfőn, de egy másik, kapcsolódó perben viszont felmentették Ivo Sanadert. E vád szerint 2008-ban – az akkor hozzá még közel álló – Robert Jeziccsel közösen olcsóbb áramra és hitelnyújtásra próbálták volna rábírni a HEP nevű állami energiaszolgáltatót.

Nem sajnálják a pénzüket a horvátok

Több mint tízmillió dollárt – mintegy hárommilliárd forintot – utalt eddig Horvátország a Squire Patton Boggs nevű amerikai lobbicégnek az INA-val kapcsolatos, Mollal szembeni álláspontja Egyesült Államokbeli népszerűsítése végett – idézi az MTI a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List e témáról szóló vasárnapi beszámolóját. A szerződést 2014-ben Ivan Vrdoljak akkori gazdasági tárcavezető kötötte. Zágráb nézőpontjába a lobbicég 30 republikánus és demokrata szenátort avatott be. Felhánytorgatják például, hogy Magyarországon felmentették Hernádi Zsoltot a horvát vádak alól, ami szűkíti jogi mozgásterüket. Panaszaik egyelőre kevéssé találtak meghallgatásra: Zágráb a svájci, Uncitral nevű független választott bíróság előtt még a saját maga által kezdeményezett pert is elvesztette. A washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) viszont még zajlik a Mol-kezdeményezésű per.  A cikk betekintést enged a Hernádi Zsolt elleni bűnvádi eljárás kapcsán az Interpollal folytatott háttérvitáik kulisszatitkaiba is. Horvát kezdeményezésre a Mol-vezér fotója először 2013 végén került ki a nemzetközi bűnüldöző szerv internetoldalának körözési listájára. Onnan 2014 elején magyar közbenjárásra levették. 2015 elején azonban ismét felbukkant, hogy aztán 2016 végén újfent eltűnjék. Zágráb negyed éve ismét kezdeményezte a közzétételt, ám ennek az Interpol eddig nem tett eleget. Az anyag szerint a második megjelentetést a szervezet csak ama ígéret fejében vállalta, hogy a horvátok kifizetik az esetleges perköltségeket. Ez a lap szerint az első ilyen eset, ami veszélyes precedenst teremt. Megjegyzendő: a mindenkori horvát kormányok különböző konkrét ügyekre hivatkozva, a jelek szerint mégis inkább általánosságban elégedetlenek azzal, amiként a Mol 2009 óta az INA-t irányítja. A horvát kormányfő két éve szenteste napján közölte, hogy visszavásárolják a céget. Ám a Mol tárgyalási hajlandósága ellenére mindeddig ebben se történt érdemi előrelépés.

2018.10.23 17:37
Frissítve: 2018.10.23 17:42

Gyulladásveszély! 1,6 millió autót hív vissza a BMW

Publikálás dátuma
2018.10.23 11:18

Fotó: AFP/ ARMIN WEIGEL
Hűtőfolyadék-szivárgás által okozott gyulladásveszély miatt világszerte 1,6 millió autót hív vissza a szervizekbe ellenőrzésre a BMW - számolt be kedden az Automobilwoche német hírportál.
A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában. További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki. A BMW vizsgálatai szerint egyes modelleknél a kipufogógáz-visszavezető berendezés hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása a dízelmotorokra jellemző koromlerakódással és a kipufogórendszerek magas üzemi hőmérsékletével együtt egyes alkatrészek felizzásához, extrém esetekben pedig a jármű gyulladásához vezethet. A visszahívási akció során a járművek kipufogógáz-visszavezető (exhaust gas recirculation, EGR) berendezését vizsgálják át és szükség estén kicserélik a meghibásodott alkatrészeket.
Szerző
2018.10.23 11:18