Előfizetés

Nemzeti Szemét

Semmi célozgatás, semmi átvitt értelem. Itt kérem konkrét szemétről lesz szó, hivatalos nevén nemzeti hulladékról, amelyről most már egyetlen Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt gondoskodik. Illetve a baj éppen az, hogy nem gondoskodik. De legalább szép neve van. Bár a szemét nem annyira a nemzeté, inkább az államé. Miért pont a szemét ne volna az? A központosítás miatt mindenki aggódik, a sajtó meg az önkormányzatok jajveszékelnek, hogy nyáron leállhat a hulladékszállítás, belefúlunk a szemétbe.

A helyes felfogás szerint nem az állami vízfej szokott szerencsétlenkedéséről van szó, hanem - ahogy az egyik újság fogalmazott - „Nagy Nemzeti Hulladékforradalom” zajlik. Az ilyen grandiózus változások persze felkavarják az állóvizet. Nem kellene mindjárt hisztizni. Megmondta Madách Az ember tragédiájában a francia forradalom kapcsán: „Vak, aki Isten szikráját nem érti,/ Ha vérrel és sárral volt is befenve…/ Mert az erő nyomá rá bélyegét.”

A szemétforradalomra szintén az erő nyomja rá bélyegét. Az állam ereje, amelyik mindent centralizál, magához von. Egyrészt hogy minden szál a hatalom kezében fusson össze, mindenki tőle függjön. Másrészt így nem kell apránként, lepkehálóval összefogdosni a lenyúlható pénzeket, ott van mind egy kupacban. Ami szemétfronton történt, az modellje annak, amit az oktatásban és a legfrissebb tervek szerint az egészségügyben csinálnak. Előbb kivéreztetik anyagilag, majd a működési nehézségekre hivatkozva központosítják, elveszik attól, akié volt: az önkormányzatoktól vagy magánkézből. A túlállamosított rendszer működésképtelenné válik, erre gyógyírként még jobban központosítanak. Legalább mindenkit megtanítanak kesztyűbe dudálni: ha panaszkodik, kritizál, csak még rosszabbat hoz a fejére. Ami szemétügyben a Nemzeti Hulladékgazdálkodó, az az oktatásban a KLIK, az egészségügyben meg ilyenek lesznek a kórházaktól minden jogot elvonó kancelláriák, amelyeknek hivatalonként egy-másfél millió ember ellátását kellene irányítaniuk. Ha már ilyen jól bevált ez az iskolákban.

Ki tudja, miért, a szemét kezdettől izgalomba hozta a rezsimet. Már 2011-ben érzékeltették, ők az urak a szemétdombon, nemcsak a jelképesen, hanem a valódin is. Némely állatfajhoz hasonlóan rögtön körbejelölték a sajátjuknak tekintett területet: törvényt akartak arról, hogy kukázni tilos, ami a kukába kerül, az az övék. Szokás szerint a legnyomorultabbakon akartak ütni, de mielőtt a törvény hatályba lépett volna, Pintérbe belehasított a felismerés: nem tud minden kuka mellé rendőrt állítani, és töröltette a paragrafust. (Hogy a megtorolható vétkek száma semmiképpen ne csökkenjen, a helyébe büntetendővé tették pl. a „zugfürdőzést”, amely terminus nyelvileg is lenyűgöz.) De addigra már számos önkormányzat - élen a Hajléktalanok Ostoraként ismert Kocsis Mátéval - saját rendeletében tiltotta meg a kukázást, sőt a bíróság „izgatásért” ítélt el egy szociális munkást, aki látványosan tiltakozott a rendelet ellen. De ha a kukázás törvényi szinten meg is úszta, azért demonstrálni kellett az állam szemétjogát. Kimondták: a lomtalanításkor kitett kacatok abban a szent pillanatban pl. Budapesten a Fővárosi Közterületfenntartó tulajdonába kerülnek, azokból bármit elvenni az állam meglopása. Ha nem ér sokat a kiguberált holmi, megúszhatjuk 1-60 napos elzárással vagy 300 ezer forint bírsággal. Még jó, hogy ez most kivételesen nem visszamenőleges hatályú. Különben reszkethetnék a családért: körülöttem mindig minden gyerek bűnös vonzalmat táplált a lomtalanítás iránt, és boldogan zsákmányolt lyukas lábost, törött játékot, fakardként használható széklábat.

2012-ben a dolog komolyra fordult: megszületett a „Törvény a hulladékról”. Remek olvasmány. Nemcsak azt lehet megtudni belőle, mit jelent a „hulladékhierarchia” vagy a „hulladékstátusz” (juszt sem mondom el), hanem azt is, hogy sajnálatosan az állam hatalma sem teljes körű. A törvény hatálya, mint írják, „nem terjed ki a fekáliára”. Egyelőre. Ez a jogszabály még csak a hulladék feldolgozását államosította. Igaz, ettől többe került (hja, a baráti szerződések, megbízások), és az újrahasznosítás aránya nem nőtt, hanem csökkent. Nálunk 25 százalékot sikerül újrahasznosítani, Nyugat-Európában 90-et. Majd jött a végső csapás: a szemétszállítást is államosították, a díjbeszedést központosítják. A szokásos módszer szerint előbb hazavágták az önkormányzati cégeket, új adókat, díjakat verve rájuk, majd közölték: a vak is látja, hogy centralizálni kell. Április 1-től Budapest kivételével nem a helyi vállalatok, hanem csak az új, központi hivatal (a szemétKLIK) szedheti a szemétdíjat, majd ő oszt vissza a cégeknek, kinek mennyit. Eljött a május és június is, de a rendszer nem működik. Áprilistól nem kaptak a központtól egy fillért sem a szemétszállítók - a napokban is csak némi előleget ígértek nekik -, amelyek így sorra mennek csődbe. Többen bejelentették: júliusban már se benzinük, se emberük a szállításhoz.

A szemét viszont itt marad nekünk. Mindig így van ez. Nem baj. A gyerekek legalább guberálhatnak krétát az iskolának.

Etnikai választási csata Erdélyben

Publikálás dátuma
2016.06.04. 07:30
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ellen is eljárás folyik, de biztos befutó FORRÁS: WWW.RMDSZ.RO
Vasárnap rendeznek helyhatósági választásokat Romániában. Az új törvényi szabályozás miatt szinte láthatatlan volt az idei kampány. Számtalan olyan jelölt indul, aki ellen korrupciós eljárás van folyamatban, sokan közülük biztos befutók. Bukarest főpolgármesteri tisztségét először nyerheti el szociáldemokrata jelölt. Az erdélyi vegyes lakosságú településeken az etnikai szavazás dominál, Marosvásárhelyért és Szatmárnémetiért valóságos etnikai csata folyik.

Több mint 18 millió választópolgárt várnak vasárnap az urnákhoz Romániában. A helyhatósági választás során 267 239 jelöltre lehet szavazni, 57 ezren közülük nők. Nincs adat a választó részvételi szándékról, de sajtóinformációk szerint viszonylag alacsony a választói kedv. Többek között azért is, mert az idéntől hatályos új szabályozás gyakorlatilag láthatatlanná tette a kampányt. A pártok nem állíthattak kampánysátrakat, nem használhattak fényreklámokat, nem ünnepelhettek tűzijátékkal, nem osztogathattak pártlogóval ellátott gyújtókat, golyóstollakat, zászlócskákat, lufikat, esernyőket, trikókat, bögréket, szatyrokat stb, nem használhattak autóreklámokat…. Eltűntek az óriásplakátok is, az új törvény szerint egy közterületi választási plakát mérete maximum fél méteres lehet, a kampányrendezvényeket pedig nem lehetett 400x250 mm-nél nagyobb plakátokon hirdetni.

A legfeltűnőbb sajátosság azonban az, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) buzgó tevékenysége folytán nemcsak miniszterekből és kormányzati tisztségviselőkből lehetne árnyékkormányt létrehozni börtönben vagy háziőrizetben lévőkből, hanem egész önkormányzati testületeket is fel lehetne állítani. A települési elöljárók mintegy felének gyűlt meg a baja a DNA-val: vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy bírósági felügyelet alatt vannak. Mivel sok esetben évek óta nincs ítélet, több eljárás alatt lévő polgármesterjelölt indul, és sok esetben biztos befutónak is tűnik. Nagybánya polgármestere például őrizetben várja esetleges győzelmét, de eljárás alatt van Marosvásárhely polgármestere is, akinek ugyancsak jó esélye van arra, hogy épp a magyar kihívója ellen győzedelmeskedjen. Craiovan sincs igazi vetélytársa a szociáldemokraták alelnökének, a város sikeres, népszerű, de megvádolt polgármesterének Olguta Vasilescunak.

A székelyföldi megyeszékhelyek – Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy – esetében sincs ez másképp. Csíkszeredában a jelenleg épp felfüggesztett Ráduly Róbert indul és vélhetően meg is nyeri, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád visszatérhetett hivatalába, de ellen is folyik eljárás.

Az RMDSZ pozíciói megőrzésére törekszik, kampánya középpontjában azonban Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri tisztségének meg-, pontosabban visszaszerzése áll. Az erdélyi városokban ugyanis mindmáig etnikai szavazás van, ahol felmerül annak a lehetősége, hogy magyar jelölt juthasson tisztséghez, általában szabályos etnikai csata dúl. Olyannyira, hogy például Marosvásárhelyen Tőkés László pártja, az EMNP is beállt az eredetileg RMDSZ-es jelölt Soós Zoltán mögé, aki végül függetlenként indul, de mindhárom magyar párt (az egykoron Szász Jenő vezette MPP is támogatja) közös jelöltjeként. A két kis versenypárt különösebb veszélyt nem jelent az RMDSZ pozícióira nézve. Az MPP a legtöbb helyen kiegyezett a szövetséggel, Tőkésék ahol tudtak jelöltet állítani, megtették, de támogatásuk gyakorlatilag lenullázódott.

Országos szinten a Szociáldemokrata Párt (PSD) áll a legjobban, annak ellenére, hogy tavaly gyakorlatilag megbukott a Ponta-kormány (a volt miniszterelnök, aki ellen szintén DNA-eljárás indult maga mondott le, de tűrhetetlen volt a helyzete), és annak ellenére is, hogy ennek a pártnak van a legtöbb elítélt vagy eljárás alatt lévő tisztségviselője. Legnagyobb győzelme az lehet, hogy ezúttal megnyerheti a bukaresti főpolgármester választást, ami eddig sohasem sikerült a román baloldalnak. Jelöltje, a fiatal Gabriela Vranceanu Firea magasan vezet, 37, 5 százalékkal, Őt egy civil aktivista követi, Nicusor Dan (19,5), harmadik Traian Basescu új pártjának jelöltje, Robert Turcescu (8,4) és csupán negyedik az ősszel parlamenti választást nyerni készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL, Klaus Johannis államfő pártja) jelöltje, Catalin Predoiu volt igazságügyi miniszter százalékkal 8,2 százalékkal. A tanácsosi versenyt is a PSD nyerheti, 27 százalékon áll a fővárosban, ami ugyancsak előzmény nélküli, a PNL 16 százalékra számíthat.

Etnikai választási csata Erdélyben

Publikálás dátuma
2016.06.04. 07:30
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ellen is eljárás folyik, de biztos befutó FORRÁS: WWW.RMDSZ.RO
Vasárnap rendeznek helyhatósági választásokat Romániában. Az új törvényi szabályozás miatt szinte láthatatlan volt az idei kampány. Számtalan olyan jelölt indul, aki ellen korrupciós eljárás van folyamatban, sokan közülük biztos befutók. Bukarest főpolgármesteri tisztségét először nyerheti el szociáldemokrata jelölt. Az erdélyi vegyes lakosságú településeken az etnikai szavazás dominál, Marosvásárhelyért és Szatmárnémetiért valóságos etnikai csata folyik.

Több mint 18 millió választópolgárt várnak vasárnap az urnákhoz Romániában. A helyhatósági választás során 267 239 jelöltre lehet szavazni, 57 ezren közülük nők. Nincs adat a választó részvételi szándékról, de sajtóinformációk szerint viszonylag alacsony a választói kedv. Többek között azért is, mert az idéntől hatályos új szabályozás gyakorlatilag láthatatlanná tette a kampányt. A pártok nem állíthattak kampánysátrakat, nem használhattak fényreklámokat, nem ünnepelhettek tűzijátékkal, nem osztogathattak pártlogóval ellátott gyújtókat, golyóstollakat, zászlócskákat, lufikat, esernyőket, trikókat, bögréket, szatyrokat stb, nem használhattak autóreklámokat…. Eltűntek az óriásplakátok is, az új törvény szerint egy közterületi választási plakát mérete maximum fél méteres lehet, a kampányrendezvényeket pedig nem lehetett 400x250 mm-nél nagyobb plakátokon hirdetni.

A legfeltűnőbb sajátosság azonban az, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) buzgó tevékenysége folytán nemcsak miniszterekből és kormányzati tisztségviselőkből lehetne árnyékkormányt létrehozni börtönben vagy háziőrizetben lévőkből, hanem egész önkormányzati testületeket is fel lehetne állítani. A települési elöljárók mintegy felének gyűlt meg a baja a DNA-val: vagy már megszületett ügyükben az elmarasztaló ítélet, vagy előzetes letartóztatásban, vagy bírósági felügyelet alatt vannak. Mivel sok esetben évek óta nincs ítélet, több eljárás alatt lévő polgármesterjelölt indul, és sok esetben biztos befutónak is tűnik. Nagybánya polgármestere például őrizetben várja esetleges győzelmét, de eljárás alatt van Marosvásárhely polgármestere is, akinek ugyancsak jó esélye van arra, hogy épp a magyar kihívója ellen győzedelmeskedjen. Craiovan sincs igazi vetélytársa a szociáldemokraták alelnökének, a város sikeres, népszerű, de megvádolt polgármesterének Olguta Vasilescunak.

A székelyföldi megyeszékhelyek – Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy – esetében sincs ez másképp. Csíkszeredában a jelenleg épp felfüggesztett Ráduly Róbert indul és vélhetően meg is nyeri, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád visszatérhetett hivatalába, de ellen is folyik eljárás.

Az RMDSZ pozíciói megőrzésére törekszik, kampánya középpontjában azonban Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri tisztségének meg-, pontosabban visszaszerzése áll. Az erdélyi városokban ugyanis mindmáig etnikai szavazás van, ahol felmerül annak a lehetősége, hogy magyar jelölt juthasson tisztséghez, általában szabályos etnikai csata dúl. Olyannyira, hogy például Marosvásárhelyen Tőkés László pártja, az EMNP is beállt az eredetileg RMDSZ-es jelölt Soós Zoltán mögé, aki végül függetlenként indul, de mindhárom magyar párt (az egykoron Szász Jenő vezette MPP is támogatja) közös jelöltjeként. A két kis versenypárt különösebb veszélyt nem jelent az RMDSZ pozícióira nézve. Az MPP a legtöbb helyen kiegyezett a szövetséggel, Tőkésék ahol tudtak jelöltet állítani, megtették, de támogatásuk gyakorlatilag lenullázódott.

Országos szinten a Szociáldemokrata Párt (PSD) áll a legjobban, annak ellenére, hogy tavaly gyakorlatilag megbukott a Ponta-kormány (a volt miniszterelnök, aki ellen szintén DNA-eljárás indult maga mondott le, de tűrhetetlen volt a helyzete), és annak ellenére is, hogy ennek a pártnak van a legtöbb elítélt vagy eljárás alatt lévő tisztségviselője. Legnagyobb győzelme az lehet, hogy ezúttal megnyerheti a bukaresti főpolgármester választást, ami eddig sohasem sikerült a román baloldalnak. Jelöltje, a fiatal Gabriela Vranceanu Firea magasan vezet, 37, 5 százalékkal, Őt egy civil aktivista követi, Nicusor Dan (19,5), harmadik Traian Basescu új pártjának jelöltje, Robert Turcescu (8,4) és csupán negyedik az ősszel parlamenti választást nyerni készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL, Klaus Johannis államfő pártja) jelöltje, Catalin Predoiu volt igazságügyi miniszter százalékkal 8,2 százalékkal. A tanácsosi versenyt is a PSD nyerheti, 27 százalékon áll a fővárosban, ami ugyancsak előzmény nélküli, a PNL 16 százalékra számíthat.