Oktatás 2017 - Se fejlesztés, se javulás

Publikálás dátuma
2016.06.04 07:04
A növekedést senki sem látja FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Bár a jövő évi költségvetésben az oktatásra fordított kiadások növekedése szerepel, a kormány ezt nem mással, mint számbűvészkedéssel érte el. Az elemzők nem látják azokat a százmilliókat, amikről a kabinet beszél, az viszont világosan kitűnik, hogy jövőre sem jutnak források az oktatási folyamatok érdemi fejlesztésére.

Noha a kormány az ellenkezőjét állítja, elemzők szerint nem sok jót ígér az iskoláknak a 2017-es költségvetési javaslat. Látszólag százmilliárdokkal többet költene a kormány az oktatás egészére (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás), ám ez nem takar valódi finanszírozásbővülést, az oktatás továbbra is alulfinanszírozott marad, a tervezett összegek csupán a "szinten tartáshoz" lennének elegendőek. Ami nem jelent mást, minthogy az oktatást továbbra is lélegeztetőgépen tartják, fejlesztésekről, minőségi javulásról szó sem lehet. Már annak is örülni kell majd, ha a látványosan, ám lényegében fölöslegesen újraformált és Klebelsberg Központtá keresztelt állami intézményfenntartó idejében befizeti a közüzemi számlákat, idejében utalja a béreket, biztosítja az iskolák mindennapi működéséhez szükséges legalapvetőbb eszközöket.

Pedig rendelkezésre állna több forrás is, s ezt maga Orbán Viktor is elismerte. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban nemrég azt nyilatkozta: "a magyar gazdaságban megvan egy korszerű, modern ismereteket nyújtó, kiszámítható és megbízható oktatási rendszerhez szükséges pénzösszeg". Az állítással nem lehet vitatkozni, a probléma ott van, hogy ez a pénzösszeg nem egy modern és kiszámítható oktatási rendszer felépítésére megy el. 2010 óta jelentős pénzt vontak ki a rendszerből, a Klebelsberg intézményfenntartó 2013-as színre lépése után pedig kaotikus viszonyok alakultak ki a közoktatás finanszírozásában (is). Bár a fenntartóba évről évre több pénzt pumpáltak, az leginkább csak értelmetlen pénznyelőként funkcionált, képtelen volt ellátni feladatait, az állandósult forráshiány miatt gyors minőségi és állagromlás vette kezdetét.

A finanszírozás egyik legnagyobb gondját maga a rendszer okozza: az átgondolatlan, elsietett, társadalmi-szakmai konszenzust nélkülöző erőszakos centralizáció elsődleges célja a költségek lefaragása. Pedig épp az ellenkezőjére lett volna szükség, az ágazat korábban sem volt agyonfinanszírozva, az oktatásra szánt kiadások 2003 óta látványosan csökkennek, ám az igazi mélyrepülés 2010 után kezdődött. A közoktatás esetében például a 2012-es kiadások a 2005-ös értékek kétharmadát sem érték el. Az utóbbi egy-két évben hallható "többet költünk oktatásra" kormányszöveg nem más, mint a korábban elvont hatalmas összegek apránkénti visszapótolása.

Bűvészkednek a számokkal

Nincs ez másképp a jövő évi büdzsé esetében sem, amelynek vitája az utolsó szakaszához érkezett, a jövő héten pedig el is fogadhatják annak módosító javaslatát. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, a költségvetési javaslat a módosítások megtárgyalása után is "megőrizte eredeti karakterét", s csupán "kismértékű módosítások" történtek. A kormány több mint 130 milliárdos átrendezésre tett javaslatot, s a kiadások mellett a bevételek összegét is növelte.

A módosító javaslatban továbbra is benne van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), annak ellenére, hogy a kormány képviselői már a szervezet teljes átalakítását (sőt, korábban a megszüntetését) is bejelentették. A Klik tervezett költségvetését kicsit átszabták: a javaslat 28. pontjában leírtak szerint a személyi juttatásokra szánt összegekből mintegy 25,2 milliárd forintot elvonnak, s más átcsoportosításokkal összevonva 28,9 milliárddal növelik a dologi kiadásokat. Érdekesség, hogy néhány oldallal később egy táblázatban viszont már azt ecsetelik, hogy mennyi pluszforrást biztosítanak a Kliknek.

A módosító javaslat 138. pontja szerint személyi juttatásokra (!) plusz 17,5 milliárdot adnak, dologi kiadásokra plusz 30,3 milliárdot, valamint plusz 4,7 milliárd jelenik meg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rubrikában is. Mindez látszólag teljesen ellentmond a 28. pontban foglaltaknak, ám ha összeadjuk a számokat, kijön az a "bűvös" 50 milliárd (egészen pontosan 52,5), amit a kormány az iskolák teljes államosítására költene. Vagyis, míg az előbbi pontban szimpla átcsoportosításokról van szó, utóbbiban már a várható pluszforrásokkal számolnak. Az önkormányzatoktól elvették a működtetői jogokat, emiatt a támogatásokat is jelentősen megvágták, az így megspórolt pénzt elvben a Klik működésére fordítják majd. Ezen felül új adót is kivetnének az önkormányzatokra "szolidaritási hozzájárulás" címén, ebből legalább 20-22 milliárdot remélnek.

Többet? Kevesebbet?

A számháború azonban nem áll itt meg: míg a kormányzat azt kommunikálja, hogy jövőre 270 milliárddal költenek majd többet az oktatás egészére az idei előirányzottnál, a költségvetést elemző szakértők ezt nem látják. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Romaversitas szakértői a "civilek a költségvetésről" projekt keretében hosszasan elemezték a jövő évi költségvetés oktatással kapcsolatos részeit, s arra jutottak, hogy az oktatásra fordított összeg valójában "csak" 82,6 milliárd forinttal haladja meg az idei értékeket. Az eltérés abból adódik, hogy az elemzők a kormánnyal ellentétben nem próbálják elfedni a valóságot: a kormány csak a kiadás tervezett összegéről beszél, míg az oktatásra szánt valódi forrásnövekedés, vagyis a konkrét támogatás mértékéről a kiadások és a bevételek különbségéből lehet képet kapni; ez jövőre 82,6 milliárd forint.

A változás még így is jelentősnek tűnhet, ám ne feledjük, hogy a kormány már az idei költségvetést is felülírta, a kiadásokat 421 milliárd forinttal növelték. Ebből a Klik 91,5 milliárdot kapott, illetve 17,7 milliárddal pótolták a szakképzési centrumok, 6,5 milliárddal a felsőoktatás költségeit. Ezzel valamivel több mint 115 milliárddal növelték meg az idei tervszámot az oktatás területén, vagyis a jövőre előirányzott növekedés az eredeti tervek szerint valójában mintegy 33 milliárdos csökkenést jelent. Ám ha az önkormányzatoktól lenyúlt támogatásokból és a hozzájárulási sarcból valóban sikerül majd 50 milliárddal növelni a Klik büdzséjét, azzal már 20 milliárdos növekedésről is lehetne beszélni. Viszont az iskolák teljes állami fenntartásba vételével a kiadások is növekedni fognak. Az iskolák átvételére szánt 50 milliárd csak egy hasraütés-szerű összeg, valójában semmilyen országos összesítés, felmérés nem történt arról, hogy a működtető önkormányzatok mennyit költöttek iskoláikra, az már most biztos, hogy ennél jóval többet.

Egyenlők és egyenlőbbek

A civil szervezetek elemzői szerint a jövő évi büdzsé tervezetéből kimutatható, hogy a közoktatásra a szakképzési centrumokon és a Kliken keresztül biztosított költségek nem lesznek elegendőek a feladatok ellátásához. A Klik és a szakképzési centrumok támogatásai lényegében nem emelkednek. Míg az idén az évközi átcsoportosításokkal együtt 655,6 milliárd a kiadás, a törvényjavaslat 2017-ben 675,5 milliárddal számol, ami mindössze 3 százalékkal magasabb (igaz, ebben még nincs benne az önkormányzati 50 milliárd, de mint majd látjuk, a helyzeten az sem segítene sokat). A szakértők szerint ebből a növekedésből a korábban eltervezett 3,5 százalékos pedagógus béremelés is nehezen hajtható végre, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak beígért béremelést is. Úgy vélik, a tervezet már magában foglalja azokat az összegeket, amiket a kormány az utóbbi két évben csak év közben csoportosított át, ám mivel ez alig magasabb, mint a korábbi módosított előirányzatok, fejlesztésekre már nincsenek tervezve összegek.

Ráadásul a Klik tervezett átalakítása sem lesz ingyen; felmerül, a jövő évi büdzsé tervezetében szereplő támogatás az új szervezet kialakításának költségeit szolgálja, vagyis az sem biztos, hogy az önkormányzatoktól elspórolt és beszedett 50 milliárd csakis az átvett iskolák gördülékenyebb működésének biztosítására megy majd. De az orbáni oktatáspolitika elleni tiltakozások során felvetődött, azonnali megoldásokat igénylő feladatok megoldása sem lehetséges átcsoportosítások nélkül, a Civil Közoktatási Platform szakértői szerint csak ezekre legalább 90 milliárd plusz támogatásra lenne még szükség.

A felsőoktatás támogatása a tervek szerint 264 milliárd forint lesz jövőre, ami 20 százalékos növekedés az idei évre tervezetthez képest. A szakértők azonban emlékeztetnek: a felsőoktatás támogatása 2005 és 2015 között folyamatosan csökkent, s bár a helyzet 2016-2017-ben javulni látszik, ha jövőre teljesül a terv, a felsőoktatás még mindig a 2011-es támogatási szint alatt marad; vagyis itt sem történik más, mint a korábbi elvonások részleges visszapótlása. Érdekesség: a kormány azt várja a felsőoktatási intézményektől, hogy jövőre 40 milliárddal nagyobb bevételt érjenek el, mint amennyit a 2016-os büdzsé tartalmaz. Ez jelentősen meghaladja az egyetemek bevételnövelő erejét, ugyanakkor ez a "kormány janicsárképzőjeként" elhíresült Nemzeti Közszolgálati Egyetemre már nem vonatkozik, sőt az intézményben a bevételek terve jövőre 3,1 milliárdról 2,8 milliárdra csökken.

A szakértők szerint megállapítható: különösen a közoktatás esetében (mivel a felsőoktatás valamivel jobb helyzetben van), jövőre sem jutnak források az oktatási folyamatok érdemi fejlesztésére. A magyar oktatási rendszer egyik legnagyobb kihívása a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása, a szegregáció visszaszorítása, ám a jelenlegi körülmények között - amikor még az alapfeladatokra sem jut elegendő forrás - ennek megoldása is lehetetlennek tűnik.

Szerző

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak idejük mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.
Frissítve: 2019.04.24 00:04