Kirúgták mert baloldali

Baloldali meggyőződése miatt bocsátott el a Borsod megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egy férfit. 

A Népszabadság szerint a megyei igazgató két másik személy jelenlétében közölte az alkalmazottal, egy honlapon arról olvastak, hogy korábban önkormányzati képviselőjelöltként indult az egyik miskolci egyéni választókerületben, és erről a munkáltatót nem tájékoztatta. A kirúgását összeférhetetlenséggel indokolták, és és azzal, hogy "a kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizál" - derült ki a férfi által rögzített beszélgetésből. Az elbocsátott valóban indult a 2010-es választásokon, ám szolgálati ideje alatt politikai szerepet, közszereplést nem vállalt. Később a Miskolci Törvényszék megállapította, hogy az alkalmazottat jogellenesen bocsátották el, aki az ítélettel az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. A hatóság 1,5 millió forintra büntette a katasztrófavédelmi igazgatóságot.

Szerző

Nem lesték a civileket

Publikálás dátuma
2016.06.07. 07:11
Lázár János és Soros befolyása: nem egészen az, nem egészen úgy FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Magyarországon nem figyelték meg a Soros György által támogatott civileket és titkosszolgálati jelentések sem készültek róluk. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a testület tegnapi zárt ülése után a Népszavát arról tájékoztatta, a balkáni migrációs útvonalhoz köthető embercsempészekről készültek jelentések, amelyekben "jóhiszemű" szervezetek is szerepelnek, amelyeket eszközként használtak a bűnözők. A bizottság előtt Lázár János adott számot a felügyelete alá tartozó Információs Hivatal munkájáról.

Ismét sorosozhatott a kancelláriaminiszter, hiszen tegnap arról is kérdezték a nemzetbiztonsági bizottság tagjai, hogy az amerikai milliárdoshoz köthető hazai szervezeteket valóban megfigyelték-e a titkosszolgálatok. A zárt ülés után Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke lapunkat arról tájékoztatta, nem igaz Lázár János állítása, miszerint vannak olyan - "értelemszerűen nem publikus" - titkosszolgálati jelentések, amelyek alapján bizonyítható, hogy a "teljes hazai migránspárti civil szféra" Soros György befolyása alatt dolgozik. Az ellenzéki politikus megerősítette, Magyarországon nem figyeltek meg civileket, nem hallgatták le őket és nem készültek külön titkosszolgálati jelentések Sorosról vagy az általa támogatott szervezetekről. Ilyen akciók ugyan történtek, de ezekben a balkáni migrációs útvonalhoz köthető embercsempészeket, emberkereskedőket figyeltek meg. Róluk készültek jelentések, amelyekben olyan "jóhiszemű" szervezetek is szerepelnek, amelyeket eszközként használtak a bűnözők. A testületet tegnap arról biztosították, hogy a civileket ezután sem fogják megfigyelni, amit Molnárék ellenőrizni akarnak majd.

Molnár közölte, hogy szeptemberben az LMP-s Szél Bernadett kezdeményezésére a Miniszterelnökség vezetője átfogó tájékoztatást ad a bizottságnak a paksi beruházásról, a brüsszeli álláspontról és az ügy nemzetbiztonsági kockázatairól.

"A magyar hírszerzés kockázatosnak ítéli a rendelkezésre álló információk alapján a futball-Eb megrendezésének föltételeit. A francia titkosszolgálattal folyamatos a kapcsolat, elsősorban információkérésen alapszik. A magyar külügy az Eb kezdése előtt minden szükséges információt minden kiutazónak biztosítani fog". Erről már a hírszerzést is felügyelő kancelláriaminiszter beszélt a bizottság zárt ülése után. Lázár szerint a titkosszolgálati világ is komoly biztonsági kockázatot lát az Eb-ben. Parlamenti képviselőként az a benyomása, hogy az amerikai titkosszolgálatok határozottabban ítélik meg ezt a kockázatot. "Európában ennek a megítélése talán a labdarúgás iránti elfogultságból kicsit más" - fogalmazott.

Megdicsérte a magyar hírszerzést, amely véleménye szerint jó munkát végzett 2015-ben. Olyan információkat gyűjtött össze, amelyek az ország biztonságát jelentős mértékben erősítették. Az ülésen Pásztor Istvánnal, az Információs Hivatal főigazgatójával arról tájékoztatták a képviselőket, hogy a hírszerzés, illetve más hazai titkosszolgálatok milyen módon támogatták a kormányt és a parlamentet.

Szél Bernadett az úgynevezett Pharaon-üggyel kapcsolatban kérdezte a minisztert, ám az ülés után közölte, nem kapott választ, ezért kezdeményezni fogja, hogy az ügyről tárgyaljon a bizottság. Korábban a Heti Válasz külföldi újságcikkekre hivatkozva írt arról, hogy nemzetbiztonsági kérdés lehet az egykori Postabank-székház eladásából. A József nádor téri épületet ugyanis egy szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon vásárolta meg. Az eladó egy magyar kft. volt, amelynek alapításában Orbán Viktor veje, Tiborcz István is segédkezett. A külföldi befektetőt a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb bűnözője közé sorolta, az FBI pedig maffiavádak miatt körözte.

A sorosozás a parlamenti plenáris ülésen is folytatódott. Hogy ízlik a zsoldoskoszt? - érdeklődött tegnap a Házban a miniszterelnöktől a jobbikos Gyöngyösi Márton. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztetett, a háttérhatalmi törekvései miatt sokat bírált Soros a Fidesz szinte összes alapítóját és prominensét támogatta a '80-as években. Gyöngyösi szerint a kormánypárt ezt a támogatást az elmúlt 25 évben bőségesen megszolgálta. "Nem gondolja, hogy kétarcú, opportunista és hiteltelen, amikor ön a korábbi mecénásával szembefordul?" - kérdezte az ellenzéki képviselő. Orbán Viktor azzal utasította rendre Gyöngyösit, hogy a mostani migránsválságnak semmi köze a korábbi antikommunista küzdelmekhez. Végképp nincs köze etnikai kérdésekhez. Megismételte: vannak olyan nemzetközi erők, amelyek Magyarországra és az EU-ba hoznának be minél nagyobb számban migránsokat. "Hívhatják akárkinek is, aki ezt finanszírozza, legyenek bármilyen érdemei is a korábbi antikommunista időszakban, amit ma tesz, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, és nekünk, miután mi nem vagyunk zsoldosok, hanem a hazánk érdekét képviseljük, ezt világosan meg is kell mondanunk" - fogalmazott Orbán.

Kicsoda Habony Árpád? Erről már Volner János kérdezte a miniszterelnököt. A jobbikos képviselő úgy fogalmazott, nem arra kíváncsi, hogy Habony zsúrpubi-e, hanem, hogy pontosan milyen szerepkörben dolgozik, milyen felhatalmazásokkal bír. Orbán erre csak annyit válaszolt: "a szóban forgó személy nevét egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég fizetési listáján sem találtam, ezért kérdése megválaszolásában nem tartom magam illetékesnek". Lényegesebbnek nevezte, hogy a Jobbik új frakcióvezetője véleménye szerint "adócsaló". Volner viszontválaszában azt állította, nem igaz, amit Orbán mondott cégeiről, majd ismét feltette a Habony kilétét firtató kérdést, amire újabb válasz nem érkezett.

Csak jobbikos támogatással módosíthatják az alaptörvényt
Pintér Sándor terveivel ellentétben nem adnának automatikusan adatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak (TIBEK) a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok. A belügyminiszter javaslata szerint a TIBEK-hez futottak volna be az Információs Hivatal (IH), valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) adatai is. A javaslatcsomagba végül az került be, hogy az IH, valamint a KNBSZ főigazgatójának hozzájárulása is szükséges lesz ahhoz, hogy a hivatalok tájékoztatást adjanak más, a TIBEK-kel együttműködő szerveknek, az adattovábbításról pedig az adott szervet felügyelő minisztert is tájékoztatni kell, így az eredeti elképzelésekhez képest szűkül a TIBEK-et felügyelő belügyminiszter hatásköre. A terrorizmus-ellenes csomagot végszavazás előtt még módosították, ennek ellenére ma várhatóan a teljes ellenzék támogatását megkapja. Nem úgy, mint az alaptörvény-módosítás, amely ellenzéki vádak szerint nem a terrorizmus elleni harcról, hanem a kormány hatalmáról szól. A alkotmánymódosítás csak akkor kapja meg ma az elfogadásához szükséges kétharmadot, ha a Jobbik a Fidesz mellé áll.



Szerző

Reagált a Klik a kirúgásokról szóló hírekre

Publikálás dátuma
2016.06.07. 07:07
Népszava fotó
Valótlan az az állítás, amely szerint az állami intézményfenntartó a nevelő-oktató munkát segítők, valamint a technikai dolgozók elbocsájtásával kíván megoldást találni a finanszírozási problémákra - írta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfői cikkünkre reagálva, amelyben a Tanítanék Mozgalom információira hivatkozva azt írtuk, hogy Klik-es iskolákban, valamint szakképző centrumokban tartott tájékoztatókon elhangzott, hogy ősztől elbocsátások lesznek, mert a NOKS-os és a technikai dolgozóknak beígért béremelést csak úgy tudják biztosítani, ha kevesebb emberrel végeztetik ugyanazt a munkát, illetve megbízási szerződéssel vagy közmunkásként foglalkoztatják vissza őket. 

A Klik szerint ez vádaskodás és provokáció, amit a leghatározottabban visszautasítanak. Mint írták: az állami intézményfenntartó most és a jövőben is a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el, a társadalom szükségleteit és a diákok mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve tartja fenn és működteti az illetékességébe tartozó köznevelési intézményeket. "A szervezetnek nincs likviditási gondja. A 2016-os költségvetési törvény módosításában szereplő 91,5 milliárdos többletforrás, valamint a 2017-es költségvetési törvényben biztosított 106 milliárdos többlet biztosítja a szervezet zavartalan működését. Ennek következtében egyetlen munkavállalónak sem kell elbocsájtástól tartania" - ígérték.

Az ugyanakkor beszédes, hogy míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága közötti több hónapos egyeztetések során a felek - igaz, csak szóban - megállapodtak, hogy közmunkásként senkit ne lehessen az iskolákban dolgoztatni, a köznevelési törvény módosításában ez már nem jelenik meg. A Tanítanék Mozgalomtól és a Civil Közoktatási Platformtól azt a tájékoztatást kaptuk, információik hitelesek, a tájékoztatókon biztos, hogy elhangzottak ilyen tervekről szóló bejelentések. Az érintett intézmények nevét azonban nem adhatják ki, sőt egyes kollégáik még nekik sem merték megmondani, pontosan melyik iskoláról van szó, mert félnek, hogy ha a tankerület tudomására jut, bajuk lehet.

Szerző