B. M.;
költségvetés;növekedés;Országgyűlés;
2016-06-14 07:24:00
Egyébként a büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya viszont a kormány számításai szerint tovább mérséklődik.
Azonban a költségvetési fegyelem elszállt, ugyanis a Fidesz-KDNP frakció még áprilisban megszavazta az államháztartási törvény módosítását, amely alapvetően megváltoztatta a költségvetés módosításának rendjét. A kancelláriaminiszter például olyan jogkört kapott, hogy akár havonta is átcsoportosíthat az egyes jogcímek között, a tárcák pénzmaradványainak felhasználásával.
Ilyen körülmények között már nincs jelentősége annak, hogy már tavasszal elfogadják a jövő évi költségvetést, vagy mint ahogy az évtizedekig történt, csak az ősz folyamán - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár a költségvetés legellentmondásosabb tételei között megemlítette, hogy azzal számolnak, hogy a társasági adóbevétel 80 százalékkal emelkedik, ami irreálisnak tűnik. Az áfa-bevételek növekedésével sem igen lehet számolni hiszen gyakorlatilag nincs infláció. Megtévesztőnek tartja a szakember azt is, hogy az oktatási szférában 100 milliárd forintos pluszkiadással számolnak. Ez azonban csak szépségtapasz, hiszen korábban 400 milliárd forintot pedig elvontak az ágazattól. Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Ugyanakkor csak a budai Vár rekonstrukciója egymaga 400 milliárd forintot kaphat, és bőségesen jut a Liget Projektre vagy a miniszterelnök által megálmodott Modern városok programra is. Arról sem szabad megfeledkezni - figyelmeztetett Katona Tamás, hogy az önkormányzatok önálló költségvetése megszűnt. Most azt tapasztalható, hogy már egyes fideszes polgármesterek is kifogásolják ezt a nem kívánatos gyakorlatot.
Az Országgyűlés tegnap a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg az idei büdzsé kiadási és bevételi oldalait. A törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIKK) és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése, aminek érdekében a Ház több 100 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra növelte a decentralizáció előtt álló szervezet állami támogatását. Vagyis a KLIKK bukása sokba kerül az adófizetőknek. A törvénymódosítás emellett anyagi hátteret biztosít a Testnevelési Egyetem új kampuszának felépítéséhez (6 milliárd forint), a Modern városok programhoz (50 milliárd forint) és a terrorellenes intézkedésekhez (10 milliárd forint).