Négyes tévévita Madridban

Mariano Rajoyt látták legjobbnak a kommentelők az ABC című spanyol lap internetes szavazásán a hétfő esti négyes tévévitában.

A konzervatívok lap által közzétett internetes szavazás szerint az ideiglenes spanyol kormányfőt 49 százalék támogatja, messze lemaradva 27 százalék tetszését nyerte el a Podemos vezetője, Pablo Iglesias. Alberto Riverát 17 százalék ítélte győztesnek, a szocialista PSOE kormányfőjelöltjét, Pedro Sánchezt pedig csak 5 százalék látta jónak. A szocialistákhoz közelálló El Paísnál Iglesias nyerte a netes szavazást (37 százalék), Rajoy 23, Rivera 22, Sánchez 16 százalék szerint bizonyult legjobbnak.

Pedro Sánchez a vitában „B-kategóriás” miniszterelnöknek nevezte az ideiglenes kormányfőt, aki a többi ellenzéki vezetőt figyelmeztette, „könnyebb szövegelni, ám sokkal nehezebb kormányozni”. Külön meccset vívott a két baloldali tömörülés vezetője. Iglesias felszólította Sánchezt, döntse végre el, hogy progresszív, baloldali kormányzatot akar a Podemossal és más baloldali erőkkel összefogva, vagy a konzervatív jobboldal kormányalakításához akar asszisztálni. A katalán kérdés továbbra is megosztja a baloldali erőket, a Podemos ragaszkodik ahhoz, hogy Katalónia lakosai kapjanak jogot a függetlenségi népszavazás megrendezésére. A szocialisták ugyanakkor legfeljebb az autonómiák rendszerének újratárgyalását hajlandók kilátásba helyezni. A katalán liberális párt, a Ciudadanos vezetője, Alberto Rivera közölte, pártja megreformálni, nem pedig feldarabolni szeretné Spanyolországot. A Podemos vezetője emlékeztetett, a radiális baloldal Katalóniában és Baszkföldön is kormányzó erő lett, s a helyhatósági választások óta eltelt időben bebizonyították, hogy hatékonyabban tudnak kormányozni, mint a konzervatívok.

Sánchez felhozta a konzervatívok korrupciós ügyeit, mint közölte, Mariano Rajoynak le kellett volna mondania, amikor kirobbant a Bárcenas-botrány: a kormánypárt pénztárnokát azzal vádolják, hogy kettős könyvelést vezetett, s a befolyt adományokból feketén fizetett pluszjövedelmet a néppárti vezetőknek.

Szerző
Frissítve: 2016.06.14. 22:46

Elhalaszthatják a döntést Afganisztánról

Barack Obama elnök várhatóan a közelgő NATO-csúcsértekezletig nem hoz döntést arról, hogy végrehajtják-e az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok tervezett létszámcsökkentését.

Korábban arra számítottak, hogy a Fehér Ház a július 8-9-én összeülő varsói NATO-csúcs előtt nyilvánosságra hozza, elhalasztják-e a csapatkivonást, vagy továbbra is Afganisztánban marad a jelenleg ott állomásozó 9800 katona. Obama első választási kampányában még az iraki és az afganisztáni háború lezárását ígérte, s a fokozatos csapatkivonás értelmében az idei év végére már csak 5500 amerikai katona maradna Afganisztánban. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter hétfőn Brüsszelbe indult a NATO védelmi miniszteri tanácskozására, s az ottani megbeszélésen előkelő helyen szerepel az afganisztáni helyzet. Washington a feltételezések szerint azért lebegteti, hogy meghosszabbítja-e a majd 10 ezer katona afganisztáni szolgálatát, mert azt reméli, hogy így az atlanti szövetség több tagállama is késznek mutatkozik majd katonai erőket hagyni a közép-keleti államban. Az utóbbi időben a tálibok megerősödtek, Asraf Gáni afgán elnök kormányzatának kezéből kicsúszik a kezdeményezés, így a kabuli kormányzat számára kulcsfontosságú lenne, ha megmaradna jelenlegi szintjén a nyugati katonai támogatás.

Szerző

Menekültekkel szembeni kegyetlenség - Európa bűnrészessé válik?

Publikálás dátuma
2016.06.14. 09:58
Jogosan vádló tekintet - Fotók: Milos Bicansky, Matt Cardy és Etienne De Malglaive/Getty Images
Az EU azt tervezi, hogy szorosabbra fonja az együttműködést Líbiával a migráció területén, amellyel azt kockáztatja, hogy maga is bűnrészessé válik a több ezer menekült elleni durva jogsértésekben és határozatlan idejű fogvatartásában – riasztja a világot az Amnesty International. 

A nemzetközi emberi jogi szervezet a közleményben emlékeztet: a múlt hónapban az EU bejelentette, hogy tervei szerint a Földközi-tengeren zajló csempészek elleni tengeri műveletét, a Szófia Műveletet egy évvel meghosszabbítja, illetve képzést, kapacitás-bővítést és információt biztosít a líbiai partiőrség számára. A segítséget az új líbiai kormány kérte. Az AI májusi szicíliai és pugliai kutatásai során gyűjtött vallomások alapján azonban a szervezetnek bizonyítéka van arra, hogy a líbiai partiőrség és az idegenrendészeti őrizetek személyzete durva jogsértéseket követ el.

Az Amnesty International 90 olyan emberrel beszélt, aki túlélte az életveszélyes tengeri utat Líbia és Olaszország között, köztük legalább 20 olyan menekülttel, aki lőfegyver-használatról és verésekről számolt be a partiőrség részéről, miután kimentették a tengerből. Szintén sokan számoltak be kínzásokról és más kegyetlen, embertelen bánásmódról a menekültügyi őrizetekben. Egy esetben pedig a líbiai partiőrség szándékosan nem vett tudomást egy süllyedő hajóról, és nem mentette ki a fedélzeten lévő nagyjából 120 embert.

 

„Európának nem lenne szabad semmilyen migrációs együttműködést terveznie Líbiával, ha ez közvetlenül vagy közvetve ilyen sokkoló jogsértésekhez vezet. Az EU egyértelművé tette, elszánt abban, hogy bármi áron megakadályozza a menekültek és migránsok kontinensre érkezését, figyelmen kívül hagyva az emberi jogokat” – jelentette ki Magdalena Mughrabi, az Amnesty International közel-keleti és észak-afrikai megbízott igazgatója. „Természetesen a líbiai partiőrség kutató és mentő műveletét fejleszteni kell, hogy még több ember életét tudja megmenteni a tengeren, de a szomorú igazság jelenleg az, hogy miután ezreket fognak el és küldenek vissza a szárazföldre, a menekültügyi őrizetben kínzásnak és más jogsértéseknek vannak kitéve. Különösen fontos, hogy bármilyen támogatást is nyújt az EU, annak nem szabad a jogsértéseket tüzelniük Líbiában.”

Június 7-én az Európai Bizottság bejelentette, hogy még szorosabban akar együttműködni a jövőben a migráció területén kulcsfontosságú harmadik országokkal. Líbiát is ezek közé az országok közé sorolták. A Líbiát átható erőszak és jognélküliség dacára – 2014 óta újra fegyveres konfliktusok sújtják az országot – százezrek, főleg a szubszaharai Afrikából érkeznek ide, olyan emberek, akik háborúk, üldöztetések vagy a minden képzeletet felülmúló szegénység elől menekülnek el Eritreából, Etiópiából, Gambiából, Nigériából és Szomáliából, és Európába tartanak. Mások éveket töltöttek Líbiában, de elmenekülnek onnan, mert semmilyen védelemre nem számíthatnak a hatóságoktól, állandó félelemben élnek, a helyi bandák vagy a rendőrök pedig verik és kirabolják őket- írja a szervezet a közleményben.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai alapján több mint 2100 ember vesztette életét az év első öt hónapjában az Olaszország felé vezető tengeri úton. Több mint 49 ezren túlélték az utat – nagyjából mindegyiküket az EU tengeri mentőakciója, civil szervezetek vagy kereskedelmi hajók mentették ki.

2011 óta az Amnesty International számos interjút készített korábbi fogvatartottakkal, köztük férfiakkal, nőkkel és kísérő nélküli kiskorúakkal, akik mindannyian rettenetes körülményekről, erőszakról és szexuális zaklatásokról számoltak be a fogdákból országszerte. A legújabb bizonyítékok is azt mutatják, hogy ezek a jogsértések a mai napig jellemzőek.

Az idegenrendészeti őrizeteket az irreguláris migráció elleni osztály (DCIM) működteti, amely elvileg a belügyminisztérium irányítása alatt áll, a gyakorlatban azonban fegyveres csoportok működtetik. A nemzetközi közösség által támogatott líbiai kormány egyelőre nem tudta az ellenőrzése alá vonni a létesítményeket. A UNHCR szerint pillanatnyilag 24 ilyen intézmény működik Líbiában.

A líbiai törvények értelmében bűncselekményt követ el, aki irregulárisan lép be, tartózkodik vagy hagyja el az ország területét, és a kitoloncolás céljából határozatlan idejű fogvatartást tesznek lehetővé a szabályok. Az emberek gyakran hónapokat töltenek ezeken a helyeken, elvágva a családjaiktól, ügyvédektől vagy a bíróságoktól, és nem tudnak sem panasszal élni a fogvatartásuk miatt, sem nemzetközi védelemért folyamodni, mivel Líbiában nincsen menekültügyi rendszer. A kitoloncolásokat anélkül hajtják végre, hogy az illető egyéni helyzetét, körülményeit figyelembe vennék.

"Ahelyett, hogy védelmet kapnának, a menekültek és migránsok kínzásnak, kegyetlen, embertelen bánásmódnak vannak kitéve. Első lépésként Líbiának azonnal fel kell hagynia a jogellenes bebörtönzésekkel és kínzások alkalmazásával, és létre kell hozniuk egy menekülteljárást, amely biztosítja, hogy menedéket kapjanak azok, akik védelemre szorulnak” – jelentette ki Magdalena Mughrabi.

Az őrök megvertek bennünket, ha azt mondtuk, hogy éhesek vagyunk.... Hasra fektettek bennünket és csövekel vertek... Láttam egy csádi férfit, előttem lőtték agyon minden ok nélkül. Kórházba vitték, de a börtönben halt meg, miután visszahozták. A jegyzőkönyvben azt állították, autóbalesetben halt meg. Tudom, mert [ingyen] dolgoztattak minden nap az irattárban – mondta egy 19 éves eritreai férfi, akit az Abu Slimi menekültügyi őrizetben tartottak fogva.

Korábbi fogvatartottak is panaszkodtak az élelem és ivóvíz hiányára, a rossz orvosi ellátás és a nyomorúságos körülmények miatt, amely az egészségügyi létesítmények hiányának tudható be, mindez sokak szerint bőrbetegségek kialakulásához vezetett. Kifejtették, hogy még akkor is, ha a humanitárius szervezetek orvosai jöttek megvizsgálni őket, csak kevés fogvatartott jelent meg, rendszerint túlságosan féltek az őrök által okozott sérüléseket jelenteni. A kapott gyógyszert is elkobozták az őrök.

"Az EU nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a valódi rémtörténeteket, a külföldi állampolgárokkal szemben Líbiában naponta elkövetett sokkoló visszaéléseket. Bármilyen migrációs politika és program megtervezése előtt sziklaszilárd garancia kell arra, hogy a menekültek és a migránsok jogait teljes mértékben tiszteletben tartják Líbiában – ez olyasmi, ami a közeljövőben nagyon valószínűtlen. Európa nem dughatja a fejét a homokba, és nem tekintheti semmisnek a felelősségét a példa nélküli globális menekültválságban. Annak érdekében, hogy bűnrészességét elkerülje a Líbiában tapasztalt, menekültek és migránsok elleni gyalázatos visszaélések sorozatában, az EU-nak erőfeszítéseit összpontosítania kell annak biztosítására, hogy a líbiai parti őrség az emberi jogokkal összhangban végezze tevékenységét, egyetlen menekültet vagy migránst se lehessen jogellenesen őrizetbe venni, végül pedig a legfontosabb, hogy legyen alternatívája a veszélyes utazásnak. Ez azt jelenti, hogy radikálisan növelni kell az Európába való áttelepítést és a humanitárius befogadás és vízum biztosítását" – jelentette ki Magdalena Mughrabi.

Szerző