Einsteinnek igaza lett - Megint észlelték a gravitációs hullámokat

Publikálás dátuma
2016.06.16 00:14
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után, másodjára is gravitációs hullámokat észlelt a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora: a 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta.

Idén februárban hatalmas szenzációként robbant a hír, hogy először észleltek gravitációs hullámokat. A LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a jelenséget 2015. szeptember 14-én, egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.

A szakemberek szerint mindez nem egyszerűen tudományos érdekesség, vagy Einstein általános relativitáselméletének újabb kísérleti bizonyítéka: a gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek - rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás - révén vizsgálhattak a kutatók - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

A LIGO által nyitott ablak látóterében újabb kataklizmatikus esemény jelent meg: ezúttal egy 14 és egy 8 naptömegnyi fekete lyuk olvadt össze. Az esemény 2015 karácsonyának második napján történt, és magyar idő szerint szerdán, 19 óra 15 perckor jelentette be a LIGO.

A létrejött fekete lyuk tömege 21-szerese Napunkénak, az összeolvadás során "eltűnt" egy naptömegnyi anyagból származó energia pedig teljes egészében gravitációs hullámok formájában távozott. Az eseményt a LIGO livingstoni és hanfordi detektora egymástól függetlenül észlelte, akárcsak a februári, első felfedezés során.

"Nagy jelentőségű, hogy ezek a fekete lyukak sokkal kisebb tömegűek voltak, mint az első alkalommal észleltek" - idézi az mta.hu Gabriela Gonzálezt, a nemzetközi LIGO Tudományos Együttműködés szóvivőjét, a Louisana Állami Egyetem fizika és csillagászat professzorát. Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringő fekete lyukak rendszere a résztvevők tömegétől függően eltérő viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek.

Az előző, csaknem háromszor nagyobb össztömegű feketelyukpáros esetében a kibocsátott gravitációs hullámok nagyjából 0,2 másodpercig estek a detektorok érzékeny frekvenciasávjába, míg a 2015 decemberében észlelt esemény ennél körülbelül ötször nagyobb időablakot adott.

A két detektor észlelésének időeltolódásából a csillagászok következtetni tudtak az égi esemény hozzávetőleges helyére, és azt is megállapították, hogy a két fekete lyuk a Földtől nagyjából 1,4 milliárd fényévnyire adott egymásnak végzetes randevút.

Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként működjenek, legalább három kell belőlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért hamarosan beszáll a mérésekbe a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi majd lehetővé. A szakemberek szerint az, hogy négy hónapon belül két észlelést is végeztek a LIGO-detektorok, azt jelzi, hogy azok a gravitációs hullámokat produkáló jelenségek, amelyek mai eszközeinkkel észlelhetők, nem lehetnek túl ritkák.

Szerző
2016.06.16 00:14

Genetikai okai lehetnek a monogámiának

Publikálás dátuma
2019.01.19 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A génekbe lehet „kódolva”, hogy egyes állatok hűségesek a párjaikhoz vagy nem.
A Texasi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is, tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció során egyfajta univerzális formula hatására az agyban bizonyos gének aktivitása nőtt, másoké pedig csökkent, ennek következtében a kezdetben nem-monogám fajok monogámmá váltak - számolt be a TudományPláza.
A kutatók úgy definiálták a monogámiát mint a legalább egy párzási időszakon át fennmaradó, egyetlen párral történő párkapcsolatot, amelyben az utódok felnevelésével kapcsolatos munka legalább egy része megosztott, mint ahogy a ragadozóktól és más veszedelmektől való védelem is. A kutatók ez alapján alapján akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt, köztük négy emlős-, két madár-, két béka- és két halfajt vizsgáltak, amelyeket úgy válogatták össze, hogy az egyik monogám legyen. Mind a tíz vizsgált faj hím egyedeinek agyában azonosítani tudták a monogámia kialakulását jelentő evolúciós átmenethez köthető változásokat. A monogám viselkedés összetettsége ellenére azt találták, hogy minden alkalommal ugyanazok a génexpressziós változások zajlottak le. Az egymástól távoli rokonságban álló fajok – például halak és emlősök – génjeinek szekvencia-hasonlóságon alapuló csoportosításával a kutatócsoport sikeresen azonosította a közös evolúciós formulát, amely hosszú párkapcsolathoz és szülői együttműködéshez vezetett az öt monogám fajnál. 
A publikációk egyik fő újdonsága, hogy a vizsgált több száz millió éves periódus jóval hosszabb evolúciós időszakot ölel fel, mint a korábbi tanulmányok, amelyek új jellegek kialakulása során egymástól legfeljebb tízmillió év által elválasztott állatfajokat vizsgáltak.
„Nem számítottunk rá, hogy 450 millió év során ilyen összetett viselkedést érintő evolúciós átmenetek pontosan ugyanúgy történtek minden alkalommal”
- mondta Young.
2019.01.19 11:11
Frissítve: 2019.01.19 11:11

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:25

Fotó: Shutterstock/
86 évesen hunyt el Németh, a hazai nehézion-fizikai kutatások iskolateremtő alakja.
Kedden, 86 éves korában elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.
Németh Judit 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken.
Tudományos érdeklődése középpontjában a magfizika és a csillagok belső folyamatait leíró magfizikai jelenségek álltak. A magyar nagyenergiás magfizikai (nehézion-fizikai) kutatások egyik megalapítója, a kvarkanyagról rendezett 2005-ös budapesti világkonferencia egyik fő szervezője volt.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájában alelnökként, majd elnökként vett részt. Munkásságát 1987-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.
Témák
meghalt
2019.01.18 19:25