Népszavazás - Nem bízik a hatalomban az MSZP

Összegyűlt a "valódi népszavazás" kiírásához szükséges 200 ezer aláírás, ám mert a szocialisták nem bíznak a hatalomban és abban, hogy a Nemzeti Választási Iroda objektív lesz az ajánlások ellenőrzésekor, a párt június 28-ig folytatja az akciót. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Áder János köztársasági elnök is támogatja a "lopásgátló népszavazási kezdeményezést", mivel visszaküldte az Országgyűlésnek a kárpótlási törvényt, amely lehetővé tenné, hogy a ki nem osztott földek állami tulajdonba kerüljenek és eladják azokat.

Tóbiás József szerint a köztársasági elnök is támogatja a szocialisták által kezdeményezett "lopásgátló" népszavazást, amivel meg lehet akadályozni, hogy a föld állami tulajdonból magánkezekbe, "haverokhoz és rokonokhoz" kerüljön. Áder János ugyanis megfontolásra visszaküldte a parlamentnek azt a törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy a kormány a kárpótlásban ki nem osztott területeket, illetve természetvédelmi területeket állami tulajdonba vonja, hogy aztán eladhassa. Világosan látszik, hogy a köztársasági elnök sem bízik az Országgyűlésben - fogalmazott tegnap az MSZP elnök-frakcióvezetője az LMP-s Sallai R. Benedekkel közös sajtótájékoztatóján Budapesten, a Földművelődésügyi Minisztérium épülete előtt.

Bejelentette, a földügyben tartandó népszavazás kötelező kiírásához ugyan összegyűlt a szükséges 200 ezer aláírás, a párt ennek ellenére a határidő lejártáig, június 28-ig folytatja az akciót. Látva a február 23-án, a Nemzeti Választási Iroda előtt történteket, és tudva, hogy a hatóságok azóta sem hozták nyilvánosságra, kik akadályozták meg Nyakó Istvánt abban, hogy népszavazási kérdését időben leadhassa, a szocialisták nem bíznak a hatalomban és abban, hogy az NVI objektív lesz az ajánlások ellenőrzésekor. A biztonság kedvéért még 30-40 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni. Attól, hogy a kormánypártok hoztak egy törvényt, amelynek alapján kioszthatják saját maguknak, barátaiknak a közös tulajdont, még születhet olyan jogszabály, amely megakadályozza ezt és visszaveszi az állam tulajdonába a földeket - figyelmeztetett.

A Fidesz kvótareferenduma a kormánypártról és annak politikájáról, míg az MSZP-s Gőgös Zoltán termőfölddel kapcsolatos népszavazása a magyar emberekről és a magyar vidék sorsáról szól. Erről már Sallai R. Benedek, az aláírások gyűjtésében segítő LMP országgyűlési képviselője beszélt. Az állam tulajdonában mintegy 1,7 millió hektár föld van, ebből Sallai szerint jó néhány terület van most is veszélyben. A termőföldek privatizációja során 230-240 ezer hektárt akarnak eladni, amiből 200 ezer hektárt már értékesítettek. Az LMP-s politikus reméli, hogy ennek jogszerűségét egy tisztességes kormány 2018 után felülvizsgálja. Arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti parki földterületek továbbra is veszélyben vannak és az erdővagyon helyzete sem megnyugtató. A földvagyon jelentős része még megvan, és ennek védelme valamennyiünk feladata, így a népszavazásnak van létjogosultsága - fogalmazott a szocialista párt elnökével közösen tartott tájékoztatón. Azt ugyan világossá tette, hogy az LMP 2018-ban önállóan akar indulni a választáson, ennek ellenére az ilyen fontos ügyekben, mint például a föld elherdálásának megakadályozása, együtt akarnak működni más pártokkal.

Miközben az MSZP a következő napokban tovább gyűjti a földről szóló népszavazás kiírását követelő aláírásokat, az Alkotmánybíróság (Ab) kedden tárgyal a kormány kvótareferendumát megkérdőjelező beadványokról. Ezt a népszavazást május 10-én rendelte el az Országgyűlés annak ellenére, hogy szakemberek és ellenzéki politikusok is állították, a kormány kérdése alkotmányellenes és nemzetközi szabályba is ütközik. A Kúria viszont, még a parlamenti döntés előtt közölte, a kérdés, amely így szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?", nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. Az Országgyűlés hatáskörét illetően a bíróság azt állapította meg, hogy a parlament valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat.

Később a parlamenti határozatot két magánszemély, illetve Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az Unió közös politikájára vonatkozik. Más egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-i - a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint a parlament figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat. Szanyi beadványában szintén az EB május 4-i döntésére hivatkozott, a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárást pedig alaptörvény-ellenesnek és házszabály sértőnek minősítette.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. A politikus szerint a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. Akkor sem, ha a Kúria ezzel ellentétes határozatot hozott. Az ellenzéki politikus attól tart, hogy "a népszavazás elrendelésével - sikerétől függetlenül is - kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága". Ha ugyanis a referendum eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország EU tagságát. (Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen, legalább négymillió választónak voksolni kell és kétmilliónak nemet mondani a szavazáson - a szerk.) A kormánypárt vezető politikusai saját bevallásuk szerint nem tartanak attól, hogy az Ab megakadályozza a kvótareferendumot.

A taláros testület hétfőn Székely László alapjogi biztos uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványáról tárgyal. Az ombudsman tavaly decemberben fordult az Ab-hez egyebek mellett azt kérdezve, köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az EU-nak, és ez az intézkedés emberi jogi szempontból is aggályos.

Újabb törvényt dobott vissza Áder

Áder János tegnap visszadobta az Országgyűlésnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot. Az alá nem írt, így még nem érvényes törvény nagyjából arról szól, hogy az állam saját tulajdonába venné a kárpótlási alapban lévő termőföldeket, így azokat többet nem lehetne kárpótlási jegyek fejében megvenni. A köztársasági elnök azt tarja aggályosnak a sebtiben elfogadott jogszabályban, hogy az új rendelkezés nem határozza meg, mire terjed ki az állam tulajdonszerzése. Azt írta: a módosított szöveg értelmében "az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken". Áder azt is kifogásolta: a módosítás alapján "előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek.

A mások mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett tervezet szerint a kormány célja a kárpótlási folyamat lezárása, aminek első lépéseként a Földet a gazdáknak program keretében rendezni kívánja a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdonjogi helyzetét. A kabinet természetesen azt akarja, hogy ezeket el lehessen adni, így a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésük után az állam tulajdonába kerülnének, majd annak adhatnák el, akinek akarják. A jogszabály nagyjából 1600 hektár olyan földterületeket érint, amik a kárpótlás során nem kerültek vissza korábbi tulajdonosaikhoz.