Kevéssé lelkesednek a menekültekért

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:31
Minden ember egyenlő – hirdetik a németországi bevándorlók FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Németországban a parlamenti pártok ugyan elutasítják a szélsőségeket, a közvélemény-kutatások szerint azonban az Alternatíva népszerűsége stabilan 10-15 százalék közötti. A pártnak a bevándorlók befogadását elutasító ideológiája is szerepet játszik abban, hogy a Lipcsei Egyetem által készített felmérés szerint az országban nőtt az idegenellenesség, a zsidókkal, a romákkal és a homoszexuálisokkal szembeni gyűlölet.

A megkérdezettek több mint egyötöde (21,9 százalék) úgy véli, hogy az országnak egy erős pártra lenne szüksége. 25,5 százalék osztja ezt a véleményt Kelet-Németországban, 21 százalék Nyugaton. Azt a véleményt, amely szerint az országra nézve már veszélyt jelent a külföldiek magas száma, 33,9 százalék képviseli. Sajátos módon 6,7 százalék annak a véleményének adott hangot, hogy bizonyos tekintetben a diktatúra jobb államforma lenne. Kelet-Németországban az önkényes államot támogatók aránya 13,8 százalék, így e tekintetben is kísért még a Német Demokratikus Köztársaság szelleme.

A Lipcsei Egyetemen 2002 óta folyamatosan vizsgálják a szélsőjobboldali tendenciákat. Bár a dokumentum szerint Németországban nem emelkedett a jobboldali radikalizmus mértéke, ám egyre több az önkényes agresszió a muzulmánok, romák és a menekültek ellen, s a társadalom is mind erőszakosabbá válik.

Az Amnesty International júniusban éles bírálatokkal is illette emiatt a német hatóságokat. Az AI német szekcióvezetője, Selmin Caliskan bár nem vádolta a hatóságokat konkrétan azzal, hogy intézményes rasszizmus létezne náluk, szerinte a rendőrségnél, de az igazságszolgáltatásnál is akadnak erre utaló jelek. Caliskan szerint a német hatóságok részéről mindenkit ugyanolyan elbírálás illetne meg, függetlenül a bőrszíntől, a kulturális háttértől, vagy az etnikai hovatartozástól. Az AI ugyanakkor azt is megállapította, hogy hasonló jelenségek történtek Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Bulgáriában.

Csak a 2015-ös év folyamán 1031 támadást jegyeztek fel a menekültszállásokon. Ebből 177 erőszakos cselekmény, 94 gyújtogatás volt, nyolc alkalommal pokolgépet robbantottak. Jellemző a helyzetre, hogy 2014-hez képest ezen cselekmények száma megötszöröződött. Az AI tanulmánya ezzel kapcsolatban megállapította, nyilván irreális lenne a hatóságoktól elvárni azt, hogy a nap 24 órájában ügyeljenek a menekültszállások rendjére, de az emberi jogi szervezetek szerint emelni kellene a rendőri készültség szintjét.

Mindenesetre a Lipcsei Egyetem felmérése teljes egészében alátámasztja, hogy az emberek toleranciája mintha fokról fokra csökkenne. A Heinrich Böll Alapítvánnyal és a Rosa Luxemburg Alapítvánnyal közösen készített felmérésben 2420 ember véleményét kérték ki országszerte, különböző életkorú és szociális hátterű személyiségekről van szó.

A jelentésben első ízben vizsgálták az Alternatíva, illetve az iszlámellenes mozgalom, a Pegida szerepét. A tanulmány szerint Elmar Brähler professzor, társadalomtudós, a jobboldali radikalizmus szakértője szerint a Pegida támogatói elsősorban szélsőjobboldali, iszlámellenes ideológiát képviselnek, rendre összeesküvés-elméleteket és idegen hatalmakat keresnek minden mögött. „A Pegida támogatása mögötti legfontosabb motívum a jobboldali radikalizmus és az iszlámellenesség” – fejtette ki.

Az idegenellenesség az Alternatíva választóinak nagy részét is jellemzi – állítja Elmar Brähler. A populista párt támogatóinak 86 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, amely szerint „a Németországban élő sok muzulmán miatt néha idegennek érzem magam a saját hazámban”. Más pártok szavazói esetében ez csak 25-48 százalék körül mozgott. A kutató szerint a jobboldali radikális, illetve a populista pártok potenciálja azonban ennél is nagyobb, amint ezt az utóbbi választási eredmények is igazolták.

A felmérés kimutatja, hogy a férfiak hajlamosabbak az iszlám radikalizmusra, ugyanez pedig a munkanélküliekről és a nyugdíjasokról is elmondható. Azok, akik érettségivel, vagy a felsőoktatásban szerzett diplomával rendelkeznek, kevésbé veszik át a radikális ideológiát.

Ugyanúgy, ahogy a korábbi években, a keleti tartományokban erőteljesebb az idegenellenesség. A Kelet-Németországban megkérdezettek 40 százaléka egyetért azzal a véleménnyel, hogy a külföldiek csak a német szociális állam előnyeinek kiaknázása miatt érkeztek az országba. Nyugaton is harminc százalék az ekként vélekedők aránya. Országszerte minden negyedik megkérdezett annak a véleményének adott hangot, a munkaerőhiány megoldása a menekültek hazaküldése lenne.

Más témakörökben már kisebb a különbség a kelet- és nyugatnémetek véleménye között. A németek 9,5 százaléka szerint „a zsidók sokkal inkább bevetnek piszkos trükköket, mint mások.” Érdekes módon a nemzetiszocializmus szörnyűségeinek relativizálása jellemzőbb a nyugatnémetekre, 6,7 százalékuk ugyanis úgy vélte, hogy a történelemkönyvekben eltúlozták a nácik rémtetteit, miközben ezt a véleményt a keletnémeteknek csak 5,5 százaléka képviselte.

2014-hez képest egyértelműen nőtt az iszlámellenesség. A megkérdezettek fele úgy foglalt állást, hogy idegennek érzi magát a saját országában. Negyven százalék szerint a muzulmánokat nem lenne szabad Németországba engedni. Az eltelt két évben jelentősen megnőtt a menekültek elutasítóinak aránya. A lakosság több mint hatvan százaléka szerint a menedékkérőket hazájukban valójában nem is üldözik, ezért jogtalanul kaptak menedékjogot. 58 százalék azt közölte, gondjai lennének azzal, hogy ha a közelében romák élnének. A megkérdezettek fele pedig úgy vélekedett, hogy ezen etnikum tagjait szorítsák ki a belvárosokból.

A homoszexualitást illetően negyven százalék foglalt állást úgy, undorítónak találja, ha az azonos neműek a nyilvánosság előtt csókolóznak. Minden negyedik személy pedig általánosságban is erkölcstelennek találja a homoszexualitást.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az országban 5,4 százalék tekinthető egyértelműen szélsőjobboldali irányultságúnak, Keleten 7,6 százalék, Nyugaton pedig 4,8 százalék. Ebbe a kategóriába azokat sorolták, akik minden kérdéstípusra szélsőséges választ adtak, vagyis támogatják a diktatúrát, a sovinizmust, az idegenellenességet, az antiszemitizmust, a nemzetiszocializmus bűneinek relativizálását.

Milyen a jó jelszó?

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:17

Már egyfajta rituálé lett, hogy egy e-mailben arra kérik a számítógép gazdáját, hogy cserélje ki a jelszavát minden behatolási kockázat elhárítására. Hogy az új jelszót meg tudják jegyezni, az emberek nagy része csak egy betűt, vagy egy számot tesz hozzá, de néha ez is elegendő, hogy megzavarja, és a következő belépésnél a rendszer egyszerűen kilövi néhány sikertelen próbálkozás után.

A jelszavak rendszeres megváltoztatása a GCHQ brit információs ügynökség szerint felesleges és egy vállalatnál meg is terheli az alkalmazottak munkáját. Az új jelszót gyakran elfelejtik, és ez árt a termelékenységnek, ugyanakkor kedvez az informatikai kalózoknak, akik könnyen boldogulnak azzal a jelszóval, amelynek csak egy tagja változik. Az ügynökség úgy véli, hogy inkább nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni és csak akkor cserélni, ha felmerül a behatolás gyanúja.

A francia ANSSI viszont úgy gondolja, hogy a jelszavaknak lenniük kellene egy érvényességi maximumnak, az ideális a 90 nap. Ez biztosítékot adna arra, hogy egy behatoló ne tudja a végtelenségig felhasználni.

Csoda-megoldás nincs, de a két ügynökség egyetért abban, hogy a jelszónak „szilárdnak”, ugyanakkor könnyen megjegyezhetőnek kell lennie.

Számos tanulmány figyelmeztet katasztrofális gyakorlatokra. A Splashdata minden évben kiadja a legrosszabb jelszavak listáját és a világban legtöbbet használtakét. A Dashlane társaság beszámolójában nyugtalanító számok jelentek meg a hanyagul kezelt munkahelyi jelszavakról. Az alkalmazottak 78 százaléka vallotta be például, hogy megosztja jelszavát a kollégákkal. Ez főként a 16-34 éveseknél fordul elő (85 százalék) – úgy látszik, annyira hozzászoktak a közösségi portálokon a megosztásokhoz - az 55 felettiek óvatosabbak (57 százalék). 31 százalék papírra jegyzi fel a jelszót, 22 százalék az informatikai dossziéra bízza.

Az alkalmazottak 69 százaléka jelentette ki, hogy hozzá tud férni a régi munkaadó jelszavához. Egy amerikai újságíró nemrég két év börtönt kapott, mert az Anonymous hekkereinek átadott egy előző munkájához használt azonosítót és jelszót. Ugyanakkor a Vanson Bourne technológiai piackutató szerint az alkalmazottak 26 százaléka állítja, hogy kész lenne eladni egy külső szervezetnek munkahelyi jelszavát.

A GCHQ arra hívja fel a figyelmet, hogy kerüljék a leginkább használt szavakat és ne legyen a jelszavakban személyes vonatkozások, például városnév, születési dátum, vagy a cég neve. E helyett komplex, de könnyen megjegyezhető jelszavakat ajánl. A vállalatokat kérik a dupla azonosítási rendszer bevezetésére, amelynél, ha az alkalmazott hozzá akar férni a cég rendszeréhez, sms-ben kaphatná meg az egyetlen és rövid életű jelszót.

A brit hatóságok és a szakértők 12 betűből álló jelszót tartanak jónak, amelyben számok, kis- és nagybetűk, írásjelek váltakoznak. Kerülendőnek tartják a szakmai és a magánüzenetekre ugyanannak a jelszónak a használatát, valamint nem tartják jónak egy adott mondat szavai első betűinek összevonását sem.

Zuckerberg sem kivétel
Nemrégiben feltörték Mark Zuckerberg Twitter- és Pinterest-fiókját. A hackerek állítása szerint nem volt nehéz dolguk. Egyrészt, mert Zuckerberg jelszava része volt a 2012-es LinkedIn (a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata) feltörésének, vagyis közte volt a több mint százmillió jelszónak, amit nemrég kiszivárogtattak.
De még ha nem is lett volna része, akkor se lett volna túl nehéz, a fiókot mindössze egy hatkarakteres jelszó védte: dadada. Igaz, a Facebook alapítója már korábban is alig használta a rivális Twittert, az utolsó bejegyzése még 2012-es. Zuckerberg Twitterének feltörését az OurMine Team vállalta magára.

Frissítve: 2016.06.20. 23:18

Milyen a jó jelszó?

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:17

Már egyfajta rituálé lett, hogy egy e-mailben arra kérik a számítógép gazdáját, hogy cserélje ki a jelszavát minden behatolási kockázat elhárítására. Hogy az új jelszót meg tudják jegyezni, az emberek nagy része csak egy betűt, vagy egy számot tesz hozzá, de néha ez is elegendő, hogy megzavarja, és a következő belépésnél a rendszer egyszerűen kilövi néhány sikertelen próbálkozás után.

A jelszavak rendszeres megváltoztatása a GCHQ brit információs ügynökség szerint felesleges és egy vállalatnál meg is terheli az alkalmazottak munkáját. Az új jelszót gyakran elfelejtik, és ez árt a termelékenységnek, ugyanakkor kedvez az informatikai kalózoknak, akik könnyen boldogulnak azzal a jelszóval, amelynek csak egy tagja változik. Az ügynökség úgy véli, hogy inkább nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni és csak akkor cserélni, ha felmerül a behatolás gyanúja.

A francia ANSSI viszont úgy gondolja, hogy a jelszavaknak lenniük kellene egy érvényességi maximumnak, az ideális a 90 nap. Ez biztosítékot adna arra, hogy egy behatoló ne tudja a végtelenségig felhasználni.

Csoda-megoldás nincs, de a két ügynökség egyetért abban, hogy a jelszónak „szilárdnak”, ugyanakkor könnyen megjegyezhetőnek kell lennie.

Számos tanulmány figyelmeztet katasztrofális gyakorlatokra. A Splashdata minden évben kiadja a legrosszabb jelszavak listáját és a világban legtöbbet használtakét. A Dashlane társaság beszámolójában nyugtalanító számok jelentek meg a hanyagul kezelt munkahelyi jelszavakról. Az alkalmazottak 78 százaléka vallotta be például, hogy megosztja jelszavát a kollégákkal. Ez főként a 16-34 éveseknél fordul elő (85 százalék) – úgy látszik, annyira hozzászoktak a közösségi portálokon a megosztásokhoz - az 55 felettiek óvatosabbak (57 százalék). 31 százalék papírra jegyzi fel a jelszót, 22 százalék az informatikai dossziéra bízza.

Az alkalmazottak 69 százaléka jelentette ki, hogy hozzá tud férni a régi munkaadó jelszavához. Egy amerikai újságíró nemrég két év börtönt kapott, mert az Anonymous hekkereinek átadott egy előző munkájához használt azonosítót és jelszót. Ugyanakkor a Vanson Bourne technológiai piackutató szerint az alkalmazottak 26 százaléka állítja, hogy kész lenne eladni egy külső szervezetnek munkahelyi jelszavát.

A GCHQ arra hívja fel a figyelmet, hogy kerüljék a leginkább használt szavakat és ne legyen a jelszavakban személyes vonatkozások, például városnév, születési dátum, vagy a cég neve. E helyett komplex, de könnyen megjegyezhető jelszavakat ajánl. A vállalatokat kérik a dupla azonosítási rendszer bevezetésére, amelynél, ha az alkalmazott hozzá akar férni a cég rendszeréhez, sms-ben kaphatná meg az egyetlen és rövid életű jelszót.

A brit hatóságok és a szakértők 12 betűből álló jelszót tartanak jónak, amelyben számok, kis- és nagybetűk, írásjelek váltakoznak. Kerülendőnek tartják a szakmai és a magánüzenetekre ugyanannak a jelszónak a használatát, valamint nem tartják jónak egy adott mondat szavai első betűinek összevonását sem.

Zuckerberg sem kivétel
Nemrégiben feltörték Mark Zuckerberg Twitter- és Pinterest-fiókját. A hackerek állítása szerint nem volt nehéz dolguk. Egyrészt, mert Zuckerberg jelszava része volt a 2012-es LinkedIn (a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata) feltörésének, vagyis közte volt a több mint százmillió jelszónak, amit nemrég kiszivárogtattak.
De még ha nem is lett volna része, akkor se lett volna túl nehéz, a fiókot mindössze egy hatkarakteres jelszó védte: dadada. Igaz, a Facebook alapítója már korábban is alig használta a rivális Twittert, az utolsó bejegyzése még 2012-es. Zuckerberg Twitterének feltörését az OurMine Team vállalta magára.

Frissítve: 2016.06.20. 23:18