Lemondatnák a belügyminisztert, mert függetlenségi vezetők után nyomoztatott

A spanyol belügyminiszter lemondását kérte szerdán az ellenzék, mert a Público című internetes újság által közzétett hangfelvétel szerint a katalán függetlenségi pártok vezetőinek lehetséges korrupciós ügyei után nyomoztatott, mégpedig a kormányfő tudtával.

Jorge Fernández Díaz, a tárca vezetője visszautasította a vádakat, szerinte összeesküvés folyik ellene négy nappal a parlamenti választások előtt, és nyomozást rendelt el az illegális felvétel miatt.

A Público által részletekben közölt hangfelvétel 2014 októberében készült a belügyminiszter irodájában, ahol Daniel de Alfonsóval, a csalás elleni katalán iroda (OAC) vezetőjével két alkalommal folytatott megbeszélést. Tette ezt néhány héttel az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított, Katalónia Spanyolországtól való elszakadásáról szóló alternatív népszavazás előtt.

A nyilvánosságra hozott hanganyagokban a Katalóniát kormányzó pártszövetség, a Katalán Demokratikus Konvergencia (CDC) és a Katalán Demokratikus Baloldal (ERC) vezetői és környezetük után zajló nyomozásról volt szó, akárcsak olyan bizonyítékok felkutatásáról, amelyek alapján megvádolhatók. "Támadás áldozata vagyok" - reagált újságíróknak Jorge Fernández Díaz, aki szerint kiragadták eredeti szövegkörnyezetéből az elhangzottakat, és egy nagyon hosszú beszélgetésnek csak bizonyos részeit publikálták.

"Három-négy napra vagyunk a választásoktól, ez valóságos összeesküvés, mivel kiszivárog egy két éves felvétel érdekek szerint, irányítottan összeállítva" - fogalmazott. A miniszter nyomozást rendelt el az illegálisan készült hangfelvétel miatt.
Mariano Rajoy, ügyvezető miniszterelnök az Onda Cero nevű rádióadónak reagálva azt mondta: nem tudott ezekről a találkozókról, arról sem volt tudomása, hogy ki a csalás elleni katalán iroda vezetője, vagy, hogy egyáltalán létezik ez a tisztség.

Daniel de Alfonso, a csalás elleni katalán iroda vezetője visszautasította, hogy a belügyminiszter a találkozóikon konspirált volna a függetlenségpártiak ellen. Ő saját magát tartja a kiszivárogtatás célpontjának, hogy így eltávolíthassák posztjáról, amelynek betöltésére kilenc évre választotta meg a katalán parlament. A katalán törvényhozás pártjainak többsége, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt kivételével, már kezdeményezte Daniel de Alfonso felmentését a katalán parlamentnél.

A spanyol ellenzéki pártok távozásra szólították fel a belügyminisztert, aki azonban nem mond le posztjáról.
Carles Puigdemont katalán elnök szerint most bebizonyosodott korábbi gyanújuk, miszerint "piszkos háborút" terveztek ellenük.

Szerző

Az Orbán-kabinet tartós elszigeteltségtől tart - Külföldi sajtó

Magyarországnak a brit uniós népszavazáshoz való viszonyáról cikkezett több külföldi napilap, rámutatva egyebek között arra, hogy Orbán Viktor kormányának nem áll érdekében a Brexit, azaz Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.

Nagy-Britannia unióból való kilépése egyrészről felbátoríthatja Orbán Viktor magyar kormányfőt, aki migrációs politikája miatt kritizálta az Európai Uniót, másfelől negatívan érintheti őt, mivel elveszítené egyik szövetségesét az Európai Tanácsban - írta a Politico című brüsszeli hírportál, amely tagországonkénti bontásban részletezte az egyes uniós tagállamoknak az esetleges Brexittel kapcsolatos aggályait. A cikk szerzője megjegyzi: Orbán és David Cameron brit miniszterelnök gyakran léptek fel az uniós javaslatok ellen, és ők voltak, akik ellenezték Jean-Claude Juncker kinevezését az Európai Bizottság elnökének.

A Der Tagesspiegel című német lap cikkírója annak járt utána, miért áll ki egészoldalas újsághirdetésekben a magyar kormány a Brexit ellen, vagyis mit remél Magyarország attól, ha a britek az EU-ban maradnak. A szerző felidézte, hogy egyrészt több százezer magyar él Nagy-Britanniában - mára már közmondásosan London számít a második legnagyobb magyar városnak -, miután a kilátástalan gazdasági és politikai állapotok jelentősen felgyorsították a kivándorlást. Megjegyezte, hogy a hazatérésre csábító, többmilliós kormányprogramot be kellett szüntetni, mivel csak 105 magyart győzött meg a visszatérésről. Ezen felül a kivándoroltak pénze hozzájárul a Magyarországon maradt rokonok fizetési- és háztartási mérlegének fenntarthatóságához. A Der Tagesspiegel úgy vélte, tömeges hazatérésük tovább növelné az államkasszára gyakorolt nyomást és az EU-forrásoktól, valamint befektetésektől való függést. Másrészt Orbán attól tart, hogy a britekkel elveszítené egyik szövetségesét az Európai Unió tanácsában. A kabinet Budapesten tartós elszigeteltségtől tart, ha az EU nyugat-európai többsége a migráció és az integráció erősítésére törekszik.

A Die Welt című német napilap a brit népszavazás kapcsán azt járta körbe, hogy az EU más tagállamaiban mekkora az esélye egy hasonló referendum kiírásának és egy esetleges kilépésnek. Az euroszkepticizmust mérő tízfokozatú skálán az újság Magyarországot, és ezen keresztül a "Hunxit" lehetőségét hetes fokozatúra értékelte. A Die Welt újságírója szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország az EU egyik leghangosabb bírálójává vált, legutóbb a menekültkérdésben juttatta kifejezésre Brüsszellel szembeni nemtetszését, s ebben sok magyar támogatását élvezi. Ugyanakkor a magyar válaszadók 61 százalékuk támogatja az EU-tagságo, még a szélsőjobboldali Jobbik is felhagyott a "Hunxit" hangoztatásával. A Die Welt szerint ehhez hozzájön az EU-forrásoktól való függőség: 2016 első negyedévében zsugorodott a magyar gazdaság, és ennek oka a magyar kormány szerint az, hogy az EU jelentős összegeket tart vissza. Legvégül a lap arra emlékeztetett, hogy az EU-hoz tartozás a magyar állam egyik legfőbb érdeke, mivel "az emberek történelmi tapasztalatból tudják, hogy a Nyugathoz kell tartozni".

Függetlenül a brit népszavazás kimenetelétől, az unió politikai rendszerének válsága elhúzódik - olvasható a Der Standard című osztrák lap online kiadásában szerdán megjelent cikkben. A szerző szerint Európa a tagállamok jogairól és kötelezettségeiről szóló nehéz tárgyalások előtt áll. A cikk megállapítja: a menekültválság a gazdasági válságtól szenvedő dél-európai államokat viselte meg. A szerző úgy véli, hogy az európai összetartás elsősorban számos kelet- és közép-európai ország kormánya számára vált kérdésessé. Példaként említi Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot, amely meglátása szerint megtagadja a menekültek felvételét, regisztrálását és ellátását. Ezen államok megkérdőjelezik az uniós csatlakozásuk feltételeit és tagságuk alappilléreit - olvasható a cikkben, amely arra is emlékeztet, hogy ezek az országok más uniós tagállamokhoz hasonlóan elfogadták a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződést, kinyilvánítva ezzel, hogy készek az EU Miniszterek Tanácsa többségi döntési elve szerint elfogadni az EU menekült-, külső határvédelmi és migrációs politikáját.

Szerző

A légi közlekedést is befolyásolná a britek kilépése az EU-ból

Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti légi közlekedést is befolyásolja, ha a britek kilépnek a közösségből - derül ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság MTI érdeklődésére küldött válaszából.

Az uniós légi piac egyetlen piacnak minősül, így bármelyik légitársaság bármelyik repülőtérre bármennyi járatot indíthat. Ha Nagy Britannia kilép az unióból, akkor nem lesz részese ennek a piacnak, ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint bilaterális légügyi megállapodásokkal kellene szabályozni a területet. Ugyanez vonatkozna a többi európai légitársaságra is, így az unióból a szigetországba is csak ilyen megállapodás birtokában lehetne járatokat üzemeltetni.

A könyvvizsgáló és tanácsadó KMPG elemzésében rámutatott arra is, hogy az EU és Nagy Britannia között az elmúlt évben 130 millióan utaztak, ebből a Egyesült Királyság légitársaságai 10,5 milliárd font bevételre tettek szert. Elemzésükben kitértek arra is, hogy az unió Nyitott égbolt koncepciója a kilépés után már nem vonatkozna rájuk, így vagy az EU-val, vagy minden tagországgal, de megállapodásokat kellene kötniük nem csak a légi közlekedésről, de a gépek földi kiszolgálásáról is. Az utasokat is rosszul érintheti a kilépés, ugyanis harmadik országbelinek tekintenék őket, így szigorúbb ellenőrzéseken kellene átesniük, mint eddig.



Szerző