Válaszol: Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke

Publikálás dátuma
2016.06.23. 07:30

Miért akarják meghallgatni a Spéder-felvételeket?

Ha igaz a hír, hogy Spéder Zoltán villájában a házkutatáskor a rendőrség adathordozókat foglalt le, amelyeken az üzletember Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Lázár Jánossal folytatott beszélgetéseit is rögzítették, akkor az ügy komoly nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel.

Szerző

Parlamenti nagyüzem ősztől

A földárverésekből származó bevétel felhasználása, az egészségügyi törvények módosítása, a szakképzési rendszer átalakítása, a börtönviszonyokat érintő szabályozások és a foglalkoztatási törvények módosítása lesznek a közvélemény fókuszában 2016 második felében – írta elemzésében a Policy Agenda.

Az intézet a Politikai Hatás Index (Pha-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgálta. A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikáció lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek. A kormány által az Országgyűlésnek benyújtott tervben ötvennégy törvény szerepel.

A minisztériumok között az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számíthat a legtöbb munkára a következő fél évben, viszont Rogán Antal nyugodtan foglalkozhat rendőrségi ügyével, ugyanis ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Rogán minisztériumán kívül a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot sem terhelték ezzel.

Az öt ügy

- A Földet a gazdáknak! programból befolyó bevétel felhasználása: az ellenzék által sokat vitatott földárverésekből származó pénzeket kívánja a kormány felhasználni, és erre kell törvényt alkotnia a parlamentnek. A törvényjavaslat vitája könnyen egybeeshet azzal a népszavazási kampánnyal, amelyhez az MSZP várhatóan összegyűjtötte a szükséges kétszázezer aláírást.

- Egészségügyi törvények módosítása: keveset lehet tudni arról, hogy mit szeretne ennek kapcsán módosíttatni a kormány. A törvényalkotási tervben nagy terjedelmű módosítást jeleznek előre. A Lázár János miniszter által említett javaslat (szűrésen való részvétel és a fizetendő egészségügyi járulék közötti kapcsolat), a cselekvéskényszer az egészségügy helyzete miatt mind azt mutatja, hogy nagyobb átalakításokat is hozhat az ősz ezen a területen.

- Szakképzési rendszer átalakítása: a közoktatás mellett a szakképzés is komoly kritikákat kapott. A jogalkotási terv szerint a kormány csökkenteni szeretné a vizsgaszervezési intézmények számát, amely biztosan vitákat vált ki.

- Börtönviszonyokat érintő szabályozás módosítása: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy többek között dolgozzon ki programot a börtönzsúfoltság felszámolására. Önmagában ez a kérdés még nem került volna bele a TOP5 mezőnybe, ugyanakkor a kormány retorikája éppen arra épül, hogy „ne akarják nekünk kívülről megmondani, hogy mit tegyünk”. Ez a kérdés akkor lesz napirenden, amikor az Európai Bizottság elleni kvótanépszavazás a leginkább előtérben lesz.

- Foglalkoztatási törvények módosítása: közepes méretű átalakítást szeretne a kormány ezen a területen. Ugyanakkor a szociális partnerekkel való tárgyalási kényszer miatt mindenképpen előtérben lesz a kérdés, még ha nem is feltétlenül a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy lesz.

Szerző

Parlamenti nagyüzem ősztől

A földárverésekből származó bevétel felhasználása, az egészségügyi törvények módosítása, a szakképzési rendszer átalakítása, a börtönviszonyokat érintő szabályozások és a foglalkoztatási törvények módosítása lesznek a közvélemény fókuszában 2016 második felében – írta elemzésében a Policy Agenda.

Az intézet a Politikai Hatás Index (Pha-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgálta. A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikáció lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek. A kormány által az Országgyűlésnek benyújtott tervben ötvennégy törvény szerepel.

A minisztériumok között az Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma számíthat a legtöbb munkára a következő fél évben, viszont Rogán Antal nyugodtan foglalkozhat rendőrségi ügyével, ugyanis ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Rogán minisztériumán kívül a Külgazdasági és Külügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot sem terhelték ezzel.

Az öt ügy

- A Földet a gazdáknak! programból befolyó bevétel felhasználása: az ellenzék által sokat vitatott földárverésekből származó pénzeket kívánja a kormány felhasználni, és erre kell törvényt alkotnia a parlamentnek. A törvényjavaslat vitája könnyen egybeeshet azzal a népszavazási kampánnyal, amelyhez az MSZP várhatóan összegyűjtötte a szükséges kétszázezer aláírást.

- Egészségügyi törvények módosítása: keveset lehet tudni arról, hogy mit szeretne ennek kapcsán módosíttatni a kormány. A törvényalkotási tervben nagy terjedelmű módosítást jeleznek előre. A Lázár János miniszter által említett javaslat (szűrésen való részvétel és a fizetendő egészségügyi járulék közötti kapcsolat), a cselekvéskényszer az egészségügy helyzete miatt mind azt mutatja, hogy nagyobb átalakításokat is hozhat az ősz ezen a területen.

- Szakképzési rendszer átalakítása: a közoktatás mellett a szakképzés is komoly kritikákat kapott. A jogalkotási terv szerint a kormány csökkenteni szeretné a vizsgaszervezési intézmények számát, amely biztosan vitákat vált ki.

- Börtönviszonyokat érintő szabályozás módosítása: az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott ítéletében arra hívta fel Magyarországot, hogy többek között dolgozzon ki programot a börtönzsúfoltság felszámolására. Önmagában ez a kérdés még nem került volna bele a TOP5 mezőnybe, ugyanakkor a kormány retorikája éppen arra épül, hogy „ne akarják nekünk kívülről megmondani, hogy mit tegyünk”. Ez a kérdés akkor lesz napirenden, amikor az Európai Bizottság elleni kvótanépszavazás a leginkább előtérben lesz.

- Foglalkoztatási törvények módosítása: közepes méretű átalakítást szeretne a kormány ezen a területen. Ugyanakkor a szociális partnerekkel való tárgyalási kényszer miatt mindenképpen előtérben lesz a kérdés, még ha nem is feltétlenül a legnagyobb visszhangot kiváltó ügy lesz.

Szerző