Magyarország az egyik legnagyobb vesztes

Publikálás dátuma
2016.06.25. 07:20
Fotó: Getty Images
Magyarország az egyik nagy kárvallottja a brit kilépésnek. A negatív hatások már 2017-ben megmutatkoznak. Az Európai Unió költségvetése is igencsak megérzi majd a brit befizetések hiányát. A piacok hektikusan reagáltak a Brexitre.

A Brexit legnagyobb kárvallottja - természetesen az Egyesült Királyság gazdaságán kívül - Kelet-Közép-Európa, s ezen belül is elsősorban Magyarország és Csehország. Ennek oka, hogy e két régiós országnak a legnagyobb a külgazdasági aktivitása Nagy-Britanniával. Szijjártó Pétertől a Népszava megtudta, hogy a 2015-ös esztendő különösen kiemelkedő volt, mert a szigetországgal 15 százalékkal növeltük az árucsereforgalom volumenét, amely így elérte az ötmilliárd eurót. A külgazdasági és külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy a Magyarországon működő brit tulajdonú cégek vezetői mind úgy nyilatkoztak, hogy a Brexitet követően változatlanul folytatják a tevékenységüket hazánkban.

A brit kilépés negatív hatásai - Szíjjártó Péter véleménye szerint - idén még nem, de jövőre már egyértelműen mutatkozhatnak. A magyar gazdasági növekedést mintegy 0,3-0,4 százalékponttal vethetik vissza a történtek, de a londoni elemzőházak, mindenek előtt a Morgan Stanley ennél pesszimistább jövőképet vázolt fel, nem tartják kizártnak, hogy a teljes jövő évi GDP-bővülés áldozatul esik a brit népszavazás következményeinek. Ennek oka vélik a Morgan Stanlley-nél, az hogy az Európai Unió GDP-jéből akár 0,7 százalékot is felemészthet a britek pálfordulása, s ha ez így lesz, akkor egy olyan nyitott, kis gazdaságba, mint amilyen a magyar, könnyen begyűrűzik a pesszimizmus.

Teljesen új helyzet keletkezik a Brexit-et követően az Európai Unió költségvetésében, beleértve a támogatáspolitikát is - mondta a Népszava érdeklődésére Szíjjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter utalt arra, hogy az Egyesült Királyság az EU nettó befizetője, a Unió költségvetésének mintegy 8 százalékát fedezik, ami jelentős összeg.

Az Erste Bank számításai szerint az elfogadott uniós költségvetésben a Magyarország számára megítélt 25 milliárd euró uniós támogatás a GDP 5,6 százalékát teszi ki, ami arányaiban a közép-kelet-európai országok között a legmagasabb, így hazánk veszítheti a legtöbbet. (Lengyelország esetében ez az arány 3,5, Bulgária és Litvánia 4,5-4,5 százalékkal szerepel.)

A Nemzetközi Valutaalap felszólította Nagy-Britanniát és az Európai Uniót, hogy működjenek együtt a brit uniós tagság zökkenőmentes megszüntetésének érdekében. Emellett a politika is felfogta, hogy most az üzleti élet megnyugtatására kell törekedni - ezt Kolba Miklós mondta lapunk érdeklődésére. Az ING Bank devizaüzletágának vezetője arról számolt be, hogy a forint az egész pénteki napon rendkívül hektikusan viselkedett a vezető devizákhoz képest. Egy euró reggel 317,50 forinttal nyitott, majd 322 forintig gyengült, és magyar idő szerint délután az amerikai piacok megnyitását követően 316 forintig erősödött a hazai fizetőeszköz. A szakember számára ez egyértelműen azt sugallja, hogy most egyetlen ország sem érdekelt egy devizaválság kirobbanásában, amit az is igazolt, hogy a svájci jegybank beavatkozott a frank árfolyamának védelmében. A svájci frank ugyanis közismerten menedékdeviza, és az alpesi országnak sem érdeke, hogy korlátok nélkül erősödjön.

Tegnap a nemzetközi devizapiacokat a hirtelen mozgások jellemezték, a legerősebb kilengések a Brexit hajnali bejelentése körül voltak. Délutánra ezek csillapodtak, a font/dollár 1,37 körül ingadozott, azaz 7,5 százalékos mínuszban járt, az euró/dollár árfolyam 1,1060-1,11 között változott. A font/forint lapzártánkkor 388 körül, a dollár/forint 285, a frank/forint 294 közelében stabilizálódott.

A tőzsdék is hektikusan viselkedtek, a főbb börzék indexei mínusz 8-10 százalékkal nyitottak, a következő napokban ennél nagyobb esések is elképzelhetők az elemzők szerint.

Lapvisszhangok
Der Spiegel:
" Ahhoz, hogy más államok ne kövessék a példát, szigorúan példát kell statuálni" - írta a német hetilap online kiadása. "Nincs több kivételezés, a Nagy-Britannia felé gyakorolt különleges elbánásnak vége. Keserű tudomásul venni, hogy a britek kilépnek, azonban demokratikusan döntöttek, s ezt el kell fogadni. Nagy-Britanniának többé nincs jelentősége az EU jövője szempontjából."
The Washington Post
"Jelentős gazdasági és diplomáciai hatalmat veszít Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unió. A brit referendum az eddigi legdrámaibb a populista és nacionalista mozgalmak hullámában, amelyek rácáfolnak a hagyományos feltevésekre, hogy mi az, ami politikailag keresztülvihető. A legtöbben biztosak voltak abban, hogy ennek a pragmatikusan gondolkodó országnak a szavazó benn tartják Nagy-Britanniát a globális gazdasági-politikai rendszer egyik alappillérének számító szervezetben."
The Guardian
"Nagy-Britannia nem rendelkezik több szuverenitással ma, mint amennyit tegnap élvezett. Elhagyta az EU-t, de a neoliberális rendszer része maradt. A piacok könyörületére hagyatkozva kevésbé leszünk képesek irányítani saját ügyeinket, mint korábban tettük. Nem függetlenek lettünk, hanem egyszerűen elszigeteltek" - írta a baloldali brit lap publicistája, Gary Younge.
Financial Times
"Ha nem sikerül kellő óvatossággal kezelni a válságot, súlyosan sérülhet London és a többi uniós főváros kapcsolata. Utóbbiak a Brexitet az uniós egységre mért csapásként értelmeizik majd. Az unió megőrzése védelmében nem lesznek olyan hangulatban, hogy gáláns Brexit-utáni ajánlatot tegyenek Nagy-Brtianniának. A tárgyalások elkeseredett huzakodássá fajulhatnak, elvonva Európa figyelmét más fontos ügyektől."



Szerző

Megnyílt a Pompejit bemutató kiállítás Szegeden

Publikálás dátuma
2016.06.24. 22:34
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Az ókori Pompejit - a legjobb állapotban fennmaradt római kori várost - bemutató kiállítás nyílt Szegeden pénteken, a többségében a nápolyi régészeti múzeumból származó anyag korábban még soha nem volt látható Magyarországon.

Botka László (MSZP) polgármester a megnyitón emlékeztetett, hogy a Móra-múzeum több nagy volumenű, országos érdeklődésre számot tartó tárlatot szervezett az elmúlt években, mint a Dalí-, Csontváry-, Munkácsy- vagy a látogatórekordot hozó egyiptomi kiállítás.

A politikus úgy fogalmazott, ha folytatódik a korábbi tendencia, a Pompeji-kiállítást akár 200 ezer érdeklődő is láthatja.
Fogas Ottó múzeumigazgató elmondta, a tárlat előkészítése csaknem két és fél évig tartott. A kiállítás építése az év elején kezdődött el, a munkát - minimális külső segítség igénybevételével - a múzeum saját szakemberei végezték el.

A közgyűjtemény névadója, Móra Ferenc csaknem száz éve, 1919-ben írt arról egy újságcikkben, hogy egyszer majd el kell hozni a szegedi múzeumba Pompeji köveit - mondta a régész, hozzátéve: most sikerült ezt az álmot valóra váltani.
A Szegeden három helyszínen december végéig látható kiállításra 120 műtárgy érkezett a nápolyi régészeti múzeumból, köztük több nagyméretű szobor és falfestmény, bronz használati tárgyak és kerámiák. A Móra Ferenc Múzeum központi épületében a látogatók megismerhetik az ókori város központját, a fórumot, a korabeli házak berendezését, a rómaiak életében fontos szerepet betöltő kertkultúrát. Az érdeklődők képet kaphatnak arról, miként pusztította el 79-ben a Vezúv kitörése a települést és hogyan őrizte meg emlékét a vulkáni hamu és kőtörmelék.

A Fekete házban az ókori Pompejiből és Szombathelyről, Aquincumból és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak segítségével mutatják be a kor gasztronómiáját, a gladiátorok világát és a római kori erotikáját, valamint az egykori Pannónia provincia mindennapjait. A Kass Galériában pompeji és ókori római témájú festményeket, grafikákat állítanak ki.

Szerző

Megnyílt a Pompejit bemutató kiállítás Szegeden

Publikálás dátuma
2016.06.24. 22:34
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Az ókori Pompejit - a legjobb állapotban fennmaradt római kori várost - bemutató kiállítás nyílt Szegeden pénteken, a többségében a nápolyi régészeti múzeumból származó anyag korábban még soha nem volt látható Magyarországon.

Botka László (MSZP) polgármester a megnyitón emlékeztetett, hogy a Móra-múzeum több nagy volumenű, országos érdeklődésre számot tartó tárlatot szervezett az elmúlt években, mint a Dalí-, Csontváry-, Munkácsy- vagy a látogatórekordot hozó egyiptomi kiállítás.

A politikus úgy fogalmazott, ha folytatódik a korábbi tendencia, a Pompeji-kiállítást akár 200 ezer érdeklődő is láthatja.
Fogas Ottó múzeumigazgató elmondta, a tárlat előkészítése csaknem két és fél évig tartott. A kiállítás építése az év elején kezdődött el, a munkát - minimális külső segítség igénybevételével - a múzeum saját szakemberei végezték el.

A közgyűjtemény névadója, Móra Ferenc csaknem száz éve, 1919-ben írt arról egy újságcikkben, hogy egyszer majd el kell hozni a szegedi múzeumba Pompeji köveit - mondta a régész, hozzátéve: most sikerült ezt az álmot valóra váltani.
A Szegeden három helyszínen december végéig látható kiállításra 120 műtárgy érkezett a nápolyi régészeti múzeumból, köztük több nagyméretű szobor és falfestmény, bronz használati tárgyak és kerámiák. A Móra Ferenc Múzeum központi épületében a látogatók megismerhetik az ókori város központját, a fórumot, a korabeli házak berendezését, a rómaiak életében fontos szerepet betöltő kertkultúrát. Az érdeklődők képet kaphatnak arról, miként pusztította el 79-ben a Vezúv kitörése a települést és hogyan őrizte meg emlékét a vulkáni hamu és kőtörmelék.

A Fekete házban az ókori Pompejiből és Szombathelyről, Aquincumból és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak segítségével mutatják be a kor gasztronómiáját, a gladiátorok világát és a római kori erotikáját, valamint az egykori Pannónia provincia mindennapjait. A Kass Galériában pompeji és ókori római témájú festményeket, grafikákat állítanak ki.

Szerző