L. Simonnak kitelt a szolgálat - A Vár-projektbe bukott bele?

Publikálás dátuma
2016.06.30 23:30
Népszava fotó/Molnár Ádám
Fotó: /
Elégedetlen volt munkájával, ezért menesztette L. Simon Lászlót a Miniszterelnökségtől Lázár János. A kancelláriaminiszter a Kormányinfón példaként említette, hogy nem halad megfelelő ütemben a Vár több százmilliárdos átépítése. L. Simon mellett Németh Lászlóné is távozik, igaz ő saját elhatározásából vonul nyugdíjba. Lázár nem mondta ki, de a postáért is felelős államtitkár távozásának vélhetően köze van a Spéder-ügyhöz.

"Én ilyenről nem hallottam, viszonthallásra" - csupán ennyit felelt L. Simon László, amikor a menesztéséről érdeklődtünk. Pedig a hír igaz, Lázár János a Kormányinfón jelentette be, hogy elégedetlen a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár munkájával, így hiába a "baráti viszony" Lázárral, mennie kell. A kirúgásról a miniszter maga döntött, Orbán Viktor pedig tudomásul vette. "Nem jól állnak az államtitkárhoz tartozó területek" - árulta el az L. Simon távozását firtató kérdésre. Példaként említette, hogy nem halad megfelelő ütemben a Vár átépítése. Pedig az új kormányzati negyed kialakítására 200 milliárdot szán a kormány, így érthető, ha Lázárék elvárják, hogy minden rendben haladjon.

L. Simon László államtitkárra is megadta a kormány a „kilövési engedélyt”FOTÓ: NÉPSZAVA

L. Simon László államtitkárra is megadta a kormány a „kilövési engedélyt”FOTÓ: NÉPSZAVA

A Miniszterelnökség új székhelyét, a Karmelita kolostort például március 15-én kellett volna átadni, az épület felújítására eredetileg 1,4 milliárd forintot szánt a kormány. Később kiderült, az átépítésre összesen 14 milliárdot különítettek el 2016-17-re. További egymilliárdért pedig műtárgyakat szereznek majd be az épületbe. A kancellária dolgozói nem csak az utcán parkolhatnak: a Vár átalakítási terveiben szerepel több külön mélygarázs kialakítása is a kormányzat számára. Az is kiderült, Orbán csak átmenetileg költözne a volt kolostor épületébe, mert idővel a Sándor palota lenne az övé, az államfő pedig a szintén felújítandó Budavári Várpalotát venné birtokba. Lázárék mellett a nemzetgazdasági és a belügyi tárca is a Várba teszi át székhelyét a jövőben.

L. Simon menesztése már régóta lógott a levegőben, hiszen az államtitkárt korábban Orbán Viktor is megintette. Tavaly nyáron derült ki, hogy borászata korábban zacskózott sárgabarackmagokat hozott fogalomba saját termékként, és azt hirdette, hogy rákellenes hatású, méregtelenítő, tisztítja a májat és javítja a látást. Kiderült, a hatóanyagokat nem vizsgálták be, a barackmagról sosem bizonyították, hogy védelmet jelent betegségekkel szemben, az viszont biztos, hogy nagyobb mennyiségben rosszullétet is okozhat. L. Simon a vizsgálat után azt állította, hogy nem forgalmazták a bevizsgálatlan magokat, mert tönkrement a barackmagokat törő gép, majd azt hangoztatta, azért sincs ügy, mert a nevét viselő L. Simon Borászat nem az övé, hanem a feleségéé. Később viszont már úgy fogalmazott: elpuskázta a barackmag-ügyet, és még a kormányfő is felhívta emiatt, Lázár egy kormányinfón pedig azt üzente neki, tegyen rendet maga körül. Végül 2015 szeptemberében a tárcavezető lefokozta az addig miniszterhelyettesként dolgozó L. Simont, helyére Csepreghy Nándor került - L. Simon államtitkár maradhatott.

A postaügyi államtitkár is megy
Németh Lászlóné sem nem lesz többé nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, ugyanis nyugdíjba vonul. Lázár nem mondta ki, de a postáért is felelős államtitkár távozásának vélhetően köze van a Spéder-ügyhöz. Azt a kancelláriaminiszter sem tudta megmondani, hogy Némethné posztját ki fogja majd betölteni, Orbán Viktor fog erre javaslatot tenni. Ugyanakkor Pesti Srácok úgy értesült, Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiáért felelős államtitkára lesz Némethné utóda. Lázár elmondta: a Magyar Postánál csalás miatt folyik nyomozás három ügyben, de ezekben minden felelősséget vállal ő maga és Németh Lászlóné is.
A miniszter jelezte Pintér Sándor belügyminiszternek: ha van olyan feljelentés, amit még nem követett vizsgálat, akkor azt tegyék meg. "Véletlenül sem szeretném, ha három-négy hónap múlva megszűnnének ezek a vizsgálatok" - közölte. Egyébként Némethné az utolsó olyan tisztviselők között volt, akik Simicska Lajos emberének számítottak. Ismert, amióta a vállalkozó és a kormányfő viszonya megromlott, sorra menesztették Simicska embereit a vezető tisztségekből. Némethné a Magyar Fejlesztési Bank vezérhelyettesi posztjából érkezett a második Orbán-kormányba, nemzeti fejlesztési miniszter lett. Államtitkári posztját 2014-ben kapta meg.
Ismert, Spéder Zoltán ellen az elmúlt hetekben sorozatos kormányzati támadás indult; a milliárdos vállalkozó ellen többek között az a "vád", hogy a Magyar Posta megvásárolta a Spéder érdekeltségébe tartozó FHB Kereskedelmi Bank mintegy felét. Vélhetően ezt a tranzakciót is vizsgálja a rendőrség, a posta pénzszállító cége Spédernek való eladása mellett.

Az immár ex-államtitkárnak ugyanakkor nem kell aggódnia megélhetése miatt, hiszen a családnak van pénze. Az ugyan nem derült ki honnan, tavaly télen a Népszabadság hiába kereste, nem talált olyan nyilvános és törvényes forrást, amely a közel 300 millió forintnyi mobilizálható összeget biztosítana. Ennyiért vásárolt ugyanis 2015 végén állami földeket L. Simon és fitneszedzőként dolgozó felesége. A parlament mentelmi bizottsága végül nem vizsgálta, honnan volt pénzük a több mint 200 hektárnyi földre. A Blikk azután kezdeményezett eljárást L. Simonék ellen, hogy kiderült, a vagyonnyilatkozatuk alapján még a kedvezményes banki hitelhez sem volt elég fedezetük.

Korábban a bulvárlap derítette ki, hogy L. Simon felesége egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a földalapkezelő földárverésén december elején. Vass Eszter 21 millió 250 ezer forintért jutott a Velence-tó közeli birtokhoz a festői Nadapon, amely igen jutányos árnak számít a hektáronkénti mindössze 617 ezer forintos árával, miközben a szomszédos Velencén közel 3 millió forint/hektár áron kelt el a meghirdetett állami föld.

A fideszes ex-államtitkár családja nem először ilyen szerencsés, áprilisban derült ki például, hogy mintegy 800 millióért újul meg az Agárd és Zichyújfalu közti útszakasz, ahol L. Simon családjának borászata és 13 szobás panziója is áll. A Simon és Simon Kft. 2009-ben még csak 2,8 millió forintos állami támogatást kapott, de miután kormányra került a Fidesz, emelkedett az összeg. 2011-ben már 21 milliót fizettek ki neki. A Miniszterelnökség korábban azt mondta, nincs összefüggés a támogatások és L. Simon képviselővé választása között, szerintük a támogatások aránya "2010-et követően sem változott".

Kié lett a lovasberényi kormányüdülő?
Népszava fotó

Népszava fotó

Eladták a Velencei-hegység közelében fekvő lovasberényi kormányüdülőt, amelynek üzemeltetője eddig a KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft. volt - értesül lapunk. Az ügyletről olyan információk is keringtek, hogy a szállodát L. Simon László szerezte meg. Ezzel kapcsolatban megkerestük az időközben elbocsátott államtitkárt, aki cáfolta értesüléseinket, ám azt nem tagadta, hogy az állam eladta az üdülőt: "nincs közöm az említett kormányüdülőhöz, nem tettünk rá ajánlatot. Nagyon könnyen meg lehet tudni ki a vevő, nyomozzák ki!" - mondta a Népszavának. Lázár János a Kormányinfón nem tudta megmondani, eladták-e az üdülőt és azt sem, ki vette meg, de megígérte, utánanéz. Egyébként lapunk nem találta nyomát a tranzakciónak, s a helyiek sem tudtak arról, hogy eladták a szállodát. Ám informátorunk határozottan állította, hogy az üzletet a napokban ütötték nyélbe, sőt, szerinte a kormányzat a balatonőszödi üdülőt és a tihanyi villát is eladná. Az őszödi kormányüdülővel kapcsolatban Lázár azt mondta, ezt nem adják el, ott az Erzsébet-program keretében gyermekeket üdültetnek, ám ezen kívül minden állami tulajdonú üdülőt értékesítenek. Információink szerint ez mintegy 40 ingatlant jelent. Amelyik terület nem kelne el, ott gyermekeket, vagy rászoruló nyugdíjasokat nyaraltatnának.
A lovasberényi üdülő a rendszerváltás előtt a honvédség kezelésében működött. Árverését 2015 novemberében hirdették meg 223,5 millió forintos kikiáltási áron. Azonban az árverést december 31-én törölték "árverésen kívüli értékesítés" miatt - mindez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapjáról derül ki. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a kikiáltási ár jóval alacsonyabb az ingatlan valódi értékénél. A hotel összesen 25 szobát, rendezvénytermeket, éttermet magába foglaló átlagos építmény, a beltérben jakuzzi, szauna (finn és infra), fitneszterem, szolárium van; a kültéren sportpályák, játszótér, grillező és fedett kerthelyiség található.
Olyan híreket is hallottunk, hogy egy szállodákkal foglalkozó cég a vevő, de mögötte állítólag kormányközeli üzletemberek állnak. A DK közleménye mindenesetre továbbra is L. Simont sejti az üzlet mögött.



Szerző
2016.06.30 23:30

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00