Európai Unió;Brexit;

2016-07-12 07:31:00

Szárnyal az EU megítélése

Váratlan trend jelentkezik az Európai Unió több országában. A Brexittel kapcsolatos népszavazás miatt hirtelenjében jelentősen megemelkedett azok aránya, akik nem szeretnének kilépni az EU-ból, s hallani sem akarnak egy olyan referendumról, amelyet Nagy-Britanniában rendeztek meg június 23-án.

Igen komoly hatást gyakorolt a Brexittel kapcsolatos népszavazás az európai közvéleményre. Sok előzetes elemzésre rácáfolva az emberek nem még inkább az EU ellen fordultak, hanem a referendumnak éppen elrettentő hatásai voltak: sokan csak most szembesültek azzal, milyen pozitív hatásai vannak a közös Uniónak. Bizonyos országokban valósággal szárnyalni kezdett az EU népszerűsége. Különösen azokban a skandináv országokban szembetűnő ez a folyamat, amelyekben az utóbbi években megerősödtek az euroszkeptikus pártok.

Finnországban most 69 százalék mondja azt, hogy az EU-ban kellene maradni, ami 13 százalékos emelkedést jelent márciushoz viszonyítva. Pedig előzőleg olyan ismert politikus is a kilépésre vonatkozó népszavazás megtartását javasolta, mint Paavo Väyrynen volt külügyminiszter. Márciusban egyébként még 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy támogatna egy a brithez hasonló referendumot. A június végén készült felmérés szerint azonban már 59 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne ilyen referendumot.

Dániában szintén nagyon jelentős, 9,8 százalékos az emelkedés, így Koppenhágában 68 százalék mondja azt, hogy az országnak az EU-ban a jövője. Miközben a brit népszavazás előtt még 40,7 százalék támogatott volna egy az ország uniós jövőjéről szóló referendumot, ez 32 százalékra esett vissza a múlt hét második felére.

Svédországban a legcsekélyebb mértékű az emelkedés, de itt is három százalékkal többen maradnának az EU-ban, az ezen véleményt képviselők aránya 52 százalék – derül ki a TNS Sifo iroda felméréséből.

A németek véleményére is komoly hatást gyakorolt a Brexittel kapcsolatos népszavazás. A Deutschlandtrend felmérése szerint arra a kérdésre, hogy inkább előnyei, vagy hátrányai voltak-e Németország számára az uniós tagságnak, 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy előnyös volt a tagság. Ez szintén rendkívül jelentős, 13 százalékos emelkedést jelent az utolsó, június 21-én, tehát két nappal a Brexittel kapcsolatos népszavazást megelőzően végzett felméréshez képest.

A németek 11 százaléka szerint hátrányos volt az uniós csatlakozás, ami tíz százalékos csökkenés. A megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasonló mértékűek voltak az előnyök és a hátrányok.

A Brexit-vita nyomán a német közvélemény Európa-pártibbá vált” – fejtette ki az Infratest Dimap ügynökség igazgatója, Michael Kunert. Szerinte ebből a német kormány profitálhat, rosszul járnak viszont a populista, euroszkeptikus pártok.

Franciaországban a TNS Sofres június 28-án végzett felmérése szerint a megkérdezettek 33 százaléka támogatná Franciaország EU-ból való kilépését, a Frexitet, 45 százalék azonban maradna az Unióban. Az országban azonban – vélhetően a továbbra is gyenge gazdasági mutatók miatt – továbbra sem tapasztalható olyan trend, amely szerint a lakosság hirtelenjében gyökeresen uniópártivá vált volna.

Az országban továbbra is Marine Le Pen jobboldali radikális, euroszkeptikus pártja, a Nemzeti Front (FN) a legnépszerűbb, s a pártelnöknek minden esélye megvan arra, hogy jövő májusban bekerüljön az elnökválasztás második fordulójába.

Hollandiában szintén megfigyelhető az Európai Unió megerősödése. Az országban ugyanis az eurzszkeptikus, bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) támogatottsága tavaly ősz óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A legutóbbi felmérés szerint Geert Wilders tömörülése harminc képviselői helyre tenne szert a 150 tagú törvényhozásban, ami egyetlen hét alatt három mandátumos csökkenésnek felel meg.

Ettől függetlenül továbbra is a Szabadságpárt a legnépszerűbb politikai erő, aminek az is az oka, hogy a holland politikai paletta rendkívül vegyes, sok párt közül választhatnak a helyiek, ugyanakkor csak a Szabadságpárt képviseli ennyire radikálisan az euroszkeptikus ideológiát, ezért e tekintetben egyfajta gyűjtőpártnak nevezhető.

Wilders egyébként múlt héten kijelentette, mindent elkövet azért, hogy hazájában is népszavazást írjanak ki az Európai Unióban való maradásról. Mint mondta, reményei szerint ez lesz a jövő márciusban esedékes parlamenti választás legfontosabb kampánytémája.

Egy másik felmérés érdekes megállapításra jut. Eszerint bár a hollandok kritikusan szemlélik Brüsszelt, nem akarnak kilépni az EU-ból. Erre utal, hogy a felmérések szerint a szocialisták erősödtek meg leginkább a Brexittel kapcsolatos népszavazás óta, az a párt, amelyik fenntartásokkal viseltet az Unióval szemben, de továbbra is az EU-n belül képzeli el a németalföldi állam jövőjét. Szintén megerősödtek a jobbközép kereszténydemokraták, valamint az egyértelműen uniópárti liberális párt, a D66.

A Brexittel kapcsolatos politikai és gazdasági bizonytalanság Ausztriában is érezteti hatását. Ez azért is jelentős, mert október 2-án megismétlik a osztrák elnökválasztás második fordulóját, így ismét fennállhat a veszélye annak, hogy – Európa államai közül elsőként – Ausztriának jobboldali radikális, nyíltan euroszkeptikus elnöke legyen. A környezetvédők jelöltje, az „előző” második fordulót mintegy 30 ezer szavazattal megnyert Alexander van Der Bellen esélyeit javíthatja a jelenlegi helyzet.

A Jallup július 5-én és 6-án végzett felmérése szerint ugyanis egy esetleges uniós referendum esetén az osztrákok 52 százaléka voksolna az EU-ban maradás mellett, s csak harminc százalék ellene. Ez óriási változás egyetlen hét leforgása alatt, tekintve, hogy akkor 51 százalék volt a maradáspártiak és 49(!) a távozást követelők aránya.

Október persze még messze van, s elképzelhető, hogy addig a Brexittel kapcsolatos sokk is alábbhagy. Mindenesetre a felmérések alapján az Európai Uniónak valóban megérné hamar kiebrudalni a briteket az EU-ból, hiszen ez esetben hamar szembetűnővé válik minden uniós polgár számára, mekkora hibát követtek el a brit választók, amikor a kilépésre szavaztak.

Elképzelhető, hogy a mostani uniópárti hangulat az euroszkeptikus pártokat is némi visszafogottságra ösztökélheti. Erre utal Norbert Hofer szabadságpárti elnökjelölt kijelentése is. Miközben nemrégiben még úgy foglalt állást, ő is népszavazást szeretne Bécs uniós jövőjéről, múlt pénteken már azt mondta, nem támogatja Ausztria kilépését. „Egyértelműen káros lenne Ausztria számára, amennyiben elhagyná az Uniót” – jelentette ki a szabadságpárti politikus.

A Brexittel kapcsolatos népszavazás után három nappal megrendezett spanyol parlamenti választás szintén azt mutatta, hogy a spanyolok véleményére is hatással volt a brit referendum. Miközben az előzetes felmérések azt mutatták, hogy a második helyre futhat be a baloldali radikális Unidos Podemos, a párt az előzetes jóslatokhoz képest sokkal gyengébben szerepelt. Szakértők szerint ez a Brexittel kapcsolatos referendum elrettentő hatásaira volt visszavezethető.

Egy felmérésből kiderül, a németek és a franciák többsége elutasítja, hogy a Londonnal a kilépésről folytatandó tárgyalásokon jelentősebb engedményeket tegyenek a briteknek. A YouGov által készített felmérés szerint a németek és a franciák 53 százaléka szerint el kell utasítani a nagyobb engedményeket, s csak 27 százalék fogalmazott úgy, hogy az EU-nak nagyvonalúságot kell tanúsítania Londonnal kapcsolatban.

A két országban a megkérdezettek mintegy fele támogatná a szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozását azzal a feltétellel, hogy London továbbra is engedélyezze az uniós polgárok számára az ottani munkavállalást. A svédek és a finnek szintén úgy látják, hogy Brüsszelnek kemény feltételeket kell majd megfogalmaznia. Az öt uniós tagország közül, ahol ilyen felmérést végeztek, csak a dánok lennének hajlandóak jelentősebb engedményekre.

Mint már ismertettük, Magyarországon is emelkedett az EU-t pártolók aránya, a Publicus Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka szerint volt előnyös uniós tagságunk.