Filmtörténeti élménypark Ózdon

Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:46
MTI Fotók: Komka Péter
Átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és Digitális Erőművet hétfőn Ózdon, a létesítményt 2,5 milliárd forintból az egykori kohászati üzemek területén alakították ki.

Az egykori kohászati üzem törzsgyárának területén oktatási, kutatási, módszertani központot, Digipedia elnevezésű oktatási alkalmazási részleget, egy óriási méretű közösségi teret és kiállító helyi­ségeket alakítottak ki, a pincerészben a Digitális Kárpát-medence elnevezésű kiállítás várja a látogatókat, míg a hajdani Fúvógépházban filmstúdió létesült.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az avatáson elmondta: fontos, hogy mindenkinek bemutassák, milyen kincsei vannak ennek az országnak. Elismerően szólt a magyar filmről, kiemelve egyebek mellett Hajdu Szabolcs filmjét, az Ernelláék Farkaséknál című alkotást, amely szombaton elnyerte a versenykategória fődíját, a Kristály Glóbuszt Karlovy Varyban, valamint Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas produkcióját.

A kormányzat az ózdi létesítmény működését évente 250 millió forinttal támogatja.

Az ózdi központ egyebek mellett digitális tanórák készítéséhez nyújt segítséget mind a tanároknak, mind a diákoknak, az alkalmazás okostelefonon, tableten és asztali számítógépen is működik,és alkalmas a digitális táblák használatára, mögé pedig komoly adatbázist alakítottak ki. Ennek segítségével a tanárok ki tudják választani a Nemzeti alaptanterv kategóriáinak megfelelően azokat a digitális objektumokat, amelyeket felhasználhatnak óráikhoz, bármely tantárgyban.

Az adatbázisban szerepelnek mozgóképek, hanganyagok, forgatható 3D modellek, szöveges és képi dokumentumok, így élővé képes varázsolni a tananyagot, a diákok pedig maguk is tudnak tanulni a segítségével. A létesítmény alkalmas lesz olyan OKJ-s képzésekhez, amelyek távmunkára adnak majd képesítést.

A központ létrehozásáról a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) és Ózd 2011 decemberében kötött megállapodást. Az ipari műemlékek védelmével megvalósult projekt keretében az egykori kohászati törzsgyár területén, mintegy 7000 négyzetméteren a kulturális értékek elhelyezésére szolgáló épületegyüttest hoztak létre.

Szerző

Komlósi Ildikó: „kinyitni mind a hét ajtót”

Publikálás dátuma
2016.07.12. 07:45
Komlósi Ildikó kurzust tart és fel is lép Szombathelyen FOTÓ: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG
Szombathelyen egész héten zajlik a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál hagyományos – de tartalmilag és formailag is megújított – programsorozata. Az opera és dal mesterkurzust a világszerte elismert Komlósi Ildikó tartja, aki ma este koncertet is ad a Bartók Béla Zeneiskolában, Brahms és Bizet műveiből. Az idén tavasszal Kossuth-díjjal kitüntetett mezzoszopránnal pályájáról, tanítási módszeréről, fontos és aktuális szerepeiről (Amneris, Judit) beszélgettünk.

„Mindössze nyolc növendéket vállaltam erre a mesterkurzusra, mert mindenkivel kimerítő alapossággal, személyre szabottan szeretnék foglalkozni. A legtöbbet igyekszem belőlük kihozni – még azt is, amiről maguk sem gondolják, hogy bennük rejlik és képesek rá” – mondja Komlósi Ildikó.

„A kurzus résztvevői már egyáltalán nem kezdők: öten közülük kolléganőim, hárman pedig zeneakadémisták, így nem énektechnikai problémákkal foglalkozunk – bár természetesen ha egy-egy ilyen kérdés felmerül, azt is megoldjuk. Nagyon örülök, hogy az idei szombathelyi Bartók Szeminárium és Fesztivál mottója a Nő lett – ez kiváló lehetőség, hogy érdemben foglalkozzunk az opera- és dalirodalom legkülönbözőbb nőalakjaival. A dramaturgiát szeretném középpontba állítani: azokat az eszközöket megmutatni, amitől igazán nővé válhat valaki a színpadon.”

A kékszakállú herceg vára legendás nőalakja, Judit természetesen központi helyet kap a kurzuson. „Bartók Béla nekünk ajándékozta ezt a csodálatos, bonyolult személyiséget, s én azt szeretném, ha hét nap alatt ki tudnánk nyitni mind a hét ajtót, vagyis igazán a mélyére hatolnánk ennek a szerepnek” – mondja Komlósi Ildikó.

A repertoár azonban ennél sokkal bővebb – klasszikus és romantikus operaáriák mellett a dalirodalom legjavát is felvonultatja. Komlósi Ildikó Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors (Frauenliebe und leben) című dalcikusát emeli ki, mert ebben szinte valamennyi fontos és tipikus női élethelyzet megtalálható. Az idén március 15-én Kossuth-díjjal elismert, világutazó mezzoszoprán tanítási módszerét így összegzi: „nálam nagyon komolyan kell dolgozni; a végére mindenki (én is) holtfáradt lesz, mert egy pillanatra sem hagyok senkit lazítani, s azt sem engedem, hogy a résztvevők belefeledkezzenek a szerep és a saját előadásuk szépségébe.

Csak így tudnak néhány nap alatt is rengeteget fejlődni. Az operaénekesi hivatás kőkemény felkészülést igényel: számomra a pályán eltöltött 33 év és több mint 60 főszerep után is teljesen természetes, hogy mindmáig rendszeresen járok énekmesterhez.” A kurzus vezetése mellett Komlósi Ildikó ma este koncertet is ad a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában. Az ezúttal brácsán játszó fiatal hegedűművésznő, Kokas Katalin és a nagyszerű zongorakísérő, Dallos Erika közreműködésével Brahms Brácsadalait, valamint Bizet operája, a Carmen két népszerű jelenetét (Seguidilla, Habanera) szólaltatja meg.

A békésszentandrási születésű Komlósi Ildikó tizenhat éves volt, amikor a Szegedi Nemzeti Színházban hallotta a kor egyik vezető szopránját, Berdál Valériát, s ennek az élménynek a hatására döntötte el, hogy operaénekesnő lesz. 1984-ben diplomázott a Zeneakadémián, majd Milánóban és Londonban folytatta tanulmányait. Éppen három évtizede, 1986-ban megnyerte a nemzetközi Pavarotti-énekversenyt, s ez nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is elindította a karrierjét. Szinte töretlenül sikeres pályáját végigkíséri Verdi nagyoperája, az Aida női főszerepe, Amneris alakítása.

Már 1984-ben ezzel diplomázott, majd a kilencvenes évek végén a sztárkarmester Antonio Pappano irányításával énekelte újra, s ezután a világ nagy dalszínházai sorra hívták erre a szerepre. „Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozásra lehetőséget adó szerepe Amnerisé, főleg a negyedik felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdök a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok” – mondta róla 2014-ben, pályafutása harmincadik évfordulóján, amikor ugyancsak magas kitüntetést, a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át.

Szombathelyi mesterkurzusára is egy sikeres Amneris-széria után érkezett: június végén és július elején három alkalommal énekelte a szerepet a patinás Veronai Arénában, Gianfranco de Bosio rendezésében, Julian Kovatchev vezényletével. A Bartók-fesztivál után pedig Londonba utazik: augusztus 3-án, a Royal Albert Hallban, a híres BBC Proms sorozat keretében Juditot énekli A kékszakállú herceg vára új produkciójában, amelynek karmestere a veterán svájci dirigens, Charles Dutoit.

Tematikus Bartók-programok
Több mint négy évtizeddel alapítása után, az idei évtől megújul a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál. A fókuszban továbbra is Bartók életműve, illetve a 20-21. század zenéje áll, de miután Bartók halála (1945. szeptember 26.) óta eltelt hetven év, a zeneszerzőhöz köthető szerzői jogok „felszabadultak”, ami sokkal nagyobb teret enged a kísérletezésnek, a társművészetek bevonásának.
Az idei tematika (Nő) után jövőre a Tánc, 2018-ban pedig Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára áll majd a középpontban. A koncertekhez szervesen illeszkednek a mesterkurzusok: Komlósi Ildikó opera- és dalkurzusa mellett a hegedűsöket és a vonósnégyeseket Kelemen Barnabás, a karmestereket Hamar Zsolt, a komponistákat pedig Yinam Leef izraeli professzor, a Jeruzsálemi Tánc- és Zeneakadémia elnöke várja.

Rekordot döntött a Balaton Sound

Publikálás dátuma
2016.07.11. 18:04
MTI Fotó: Ruzsa István
Minden eddigi csúcsot megdöntve mintegy 157 ezren látogattak el a hétfőn hajnalban véget ért 10. Balaton Soundra - közölték a szervezők.

A tavalyihoz képest 12 ezerrel többen fordultak meg idén a fesztiválon, a látogatók mintegy 50 országból érkeztek - írják közleményükben, amely a rendezvény fellépői közül kiemeli Martin Garrix holland lemezlovast, aki nagyszínpados szettje után egy kisebb helyszínre is beállt, Chris Brown-t, aki megfürdött a Balatonban, és Karányit, aki a fesztiválon új zenei klipet forgatott.

A fesztivál 10. születésnapját meglepetés bulik sorával ünnepelték: az első napon több száz születésnapi pólót "ágyúztak" a közönség soraiba, több mint 10 ezer születésnapi szelfi készült, és egy hatalmas ünnepi torta gyertyáit is elfújta a Balaton Sound közönsége. Folyamatos telt házzal mutatkozott be a minden nap kifutó "partihajó", népszerűek voltak az összesen kétezer négyzetméternyi felületre felépített "bulistégek" is.

Megállás nélkül forgott a fesztivál új látványossága, a 35 méter magas, Balaton Eye névre keresztelt óriáskerék, az érdeklődők pedig óriáskivetítőn követhették a futball Európa Bajnokság véghajráját - összegez a közlemény, amely kitér arra is, hogy utolsó pillanatban mondta le a fellépést a Earl Simmons, azaz a DMX néven ismertté vált rapper-színész, és a Deorro néven ismert Erick Orrosquieta is, a német Robin Schulz szintén elmaradt szettjét pedig Steve Aoki pótolta.

Szerző
Témák
Balaton Sound