Ab: biztos a kvótareferendum

Az Alkotmánybíróság visszautasította a kormány által kezdeményezett kvótareferendum ellen legutóbb benyújtott alkotmányjogi panaszokat - olvasható az Ab honlapján csütörtökön közzétett két végzésben. A bíróságok az október 2-ra kitűzött népszavazás ügyében minden jogorvoslatot elutasítottak, ezek után pedig a határidő lejárta miatt már újabb nem nyújtható be.

Mint ismert, az Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány népszavazási kérdését, majd májusban az ezt támadó beadványokat a Kúria elutasította és a kérdést helybenhagyta, az Országgyűlés ezután határozott a népszavazás kiírásáról. A kúriai döntés, illetve az országgyűlési határozat ellen korábban érkezett beadványokat az Ab júniusban elutasította, ezután az államfő október 2-ra kitűzte a népszavazás időpontját.

E közben azonban még érkeztek alkotmányjogi panaszok a Kúria döntésével szemben, többek között Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselőtől. A baloldali politikus beadványában azzal érvelt, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, mert a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és az Európai Tanács rendes jogalkotási eljárásába. Az Ab soron kívül lefolytatott eljárásában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az alkotmányjogi panaszokat, mivel Szanyi szerintük nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre az Ab gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz alapítható. A másik alkotmányjogi panasz visszautasításának indoklása pedig az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozik.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Székely László ombudsman 2015 végén fordult alkotmányértelmezést kérve az Ab-hez az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az Uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását júniusban kezdte el az Ab. Szintén 2015 decemberében a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.

Pálffy Ilona kötelezettsége

A Nemzeti Választási Iroda törvényen alapuló kötelezettsége a határon túli választópolgárok tájékoztatása a népszavazásról - közölte az NVI csütörtökön az MTI-vel. Az iroda arra reagált, hogy a sajtóban bírálták Pálffy Ilonát, az NVI elnökét, amiért az ungvári külképviseleti választási irodában kedden sajtótájékoztatót tartott a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazásával kapcsolatban.Az iroda leszögezte: törvényen alapuló kötelezettsége, hogy tájékoztatást adjon minden nagykorú magyar állampolgárnak az országos népszavazással összefüggő általános tudnivalókról, például a szavazás lehetőségéről, módjáról. Ez a kötelezettség vonatkozik a magyarországi lakcímmel és az azzal nem rendelkező választópolgárokra egyaránt.

A Népszava csütörtöki számában lapunk kérdésére Tóth Zoltán választási szakértő azt mondta: "parlamenti választások idején tágabban értelmezhető a választási irodák szerepe, mindaddig, amíg az nem sérti a pártsemlegesség határát... Népszavazásra készülve - különösen, ha azt a kormány kezdeményezte - a legszűkebb technikai tájékoztatáson kívül az égvilágon semmi teendőjük nincs, mert ilyenkor a részvétel nem demokrácia kérdése". Úgy gondoljuk Pálffy Ilona határon túli roadshowja átlépi ezt a - talán "csak" morális határt. - A szerk.)