Török puccskísérlet - Ahogy Erdogan "ígérte", elkezdődött a megtorlás

Publikálás dátuma
2016.07.16 10:23

Fotó: /
Rendkívüli állapotot vezettek be Törökországban, miután a hadsereg katonai puccsot hajtott végre. Helyszíni beszámolók szerint az esti órákban a katonaság lezárta a főbb csomópontokat, s a Boszporuszom átívelő hidakat. Binali Yildirim miniszterelnök ezzel együtt bejelentette, katonai hatalomátvétel zajlik, ez azonban „nem jár sikerrel” s a szervezők „nagy árat fizetnek”. A hadsereg azt közölte: a demokráciát akarják megvédeni az ország iszlamizálására törekvő Erdogan elnöktől. Washington bejelentette: az amerikai kormányzat a demokratikusan megválasztott török kormányt támogatja. Kora délutánra a helyzet "normalizálódásáról" érkeztek a hírek, és ismét megnyílt a Boszporusz tengerszoros. Az NTV hírtelevízió szerint már meg is kezdődött a megtorlás. 

Ami történt éjszaka

A hadsereg zendülő tisztjei túszul ejtették a vezérkari főnököt, aki a jelek szerint nem volt benne a katonai hatalomátvételben. A katonák elfoglalták a kormánypárt, az AKP ankarai főhadiszállását. Lezárták a repülőtereket, s miután a török állami televízió, a TRT felett is a katonaság vette át az irányítást, bejelentették: kijárási tilalmat vezetnek be. A női hírolvasó által beolvasott közlemény szerint Erdogan „áruló”, s a jövőben az úgynevezett béketanács irányítja majd az országot. A hatalomátvételre az indoklás szerint azért volt szükség, mert Erdogan diktatórikus rendszert vezetett be, az országban óriási lett a terrorveszély, nem is szólva arról, a korrupció oly mértékű lett, hogy már az állam működését veszélyeztette.

Nem sokkal később Erdogan az NTV török televízióban telefonon jelentkezett be, s arra kérte az embereket, vonuljanak az utcára. Környezetének közlése szerint az elnök „biztonságban van”, azt azonban nem lehet tudni, hol tartózkodik. Olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint az Atatürk repülőtér felé haladt. Amerikai közlések szerint Erdogan repülőgépen tartózkodik, gépét azonban nem engedték leszállni Isztambulban, s Németországban akar menedékjogot kérni. Nem sokkal közép-európai idő szerint Ankarában nagy robbanás zaja hallatszott, a CNN Türk szerint az állami média épületében következett be a detonáció. Lövések zaja hallatszott az elnöki palota környékén, állítólag a hadsereg helikoptereiről lőttek. 

Fotók: Getty Images

Fotók: Getty Images

A puccskísérletnek a CNN információi szerint 161 áldozata van,1440-en sebesültek meg.  Az Anadolu állami hírügynökség azt jelentette, hogy mintegy 200 katona fegyvertelenül elhagyta az ankarai katonai főparancsnokságot, és megadta magát a rendőrségnek, 1563 katonát őrizetbe vettek. Az al-Dzsazíra pánarab hírtévé tudósítása szerint szombat reggelre visszatért a nyugalom Ankarába az éjszakai puccskísérlet után. A török főváros fölött még a légierő gépei járőröznek, de harcok zaját már több órája nem hallani. A dohai központú hírtévé honlapján arról számolt be, hogy a puccsisták már csak az ország néhány pontján tartják magukat.

 Nézzünk a történtek mögé 

A puccsal kapcsolatban továbbra is egy sor kétely merül fel. A török Európa-ügyi miniszter például azt közölte, hogy a kormány továbbra is „rendesen működik”.

Nem ez az első katonai puccs az országban. A hadsereg 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban, majd 1997-ben lépett közbe, rendszerint akkor, amikor veszélyben látta a kemalista szekuláris alkotmányt. Erdogan nem titkolt célja az alaptörvény megváltoztatása volt, méghozzá oly módon, hogy a parlamentáris köztársaságot elnöki váltsa fel, s így teljhatalma legyen.
Az a tény, hogy a hadsereg így megszervezzen egy katonai puccsot a mindenfajta fenyegetéssel szemben teljesen paranoiássá vált kormányzattal szemben, csak azt igazolja, hogy a katonaság rendkívül szervezett.

Szijjártó összevonta a szemöldökét
Magyarország a leghatározottabban elítéli a törökországi puccskísérletet - az MTI híradása szerint ezt a külügyi és külgazdasági miniszter jelentette ki. Szijjártó Péter azt mondta, az éjszakai történéseket az elkövetés módja és az áldozatok száma alapján terrorcselekménynek is lehet nevezni. A miniszter közölte, jelenlegi információk szerint nincs magyar áldozata vagy sérültje a törökországi puccskísérletnek.

Erdogan, illetve pártja, az AKP hatalommániáját pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy az elnök és Binali Yildirim miniszterelnök is arra kérte a kormánypárt híveit, akadályozzák meg a puccsot azzal, hogy vonuljanak utcára.

A miniszterelnök összecsapásokat sem tartott kizártnak. Mindez azt mutatja, a kormányzat emberei attól sem riadnak vissza, hogy veszélyeztessék honfitársaik életét csak azért, hogy ők továbbra is hatalmi tényezők maradjanak. Független megfigyelők azonban úgy látták, kevesen mentek az utcára, nem indult tömegmozgalom a kormány megmentésére. Akadtak, akik a fejleményeket ünnepelték.

Tény, hogy a hadsereg demokratikusan megválasztott kormányt buktatott meg. De mennyire nevezhető demokratikusnak egy olyan kabinet, mint a mostani? Erdogan ugyanis amennyire csak lehetett, elhallgattatta az ellenzéki médiát, egy sor, a kormány politikájával korábban kritikus hangvételt megütő médiával szemben lépett fel. A rendőrség televíziókat foglalt el.

Erdogan úgynevezett demokráciafelfogását mutatja az is, hogy miután elvesztette az abszolút többséget a tavaly júniusi parlamenti választást, ellenségnek kiáltotta ki a kurdokat, felmondta a tűzszünetet a Kurd Munkáspárttal (PKK), amelynek iraki állásait is bombázni kezdte. Az elnök összemosta a PKK-t a parlament kurdbarát tömörülésével, a HDP-vel, a pártot ellenségnek kiáltotta ki. Miután az AKP nem volt hajlandó koalíciós kormányt alakítani, novemberben új választást rendezett a félelem légkörében, az egyre sűrűsödő merényletek árnyékában. Ezen a voksoláson az emberek már inkább félelemből szavaztak, s az AKP visszaszerezte a parlamenti többséget. Bejött Erdogan ördögi terve.

Ausztria: be kell tartani a demokratikus jogokat
Míg az Orbán-kormány ifjú külügyminisztere azonnal "terrorcselekménynek" minősíti a törökországi puccskísérletet, a hamarosan Budapestre látogató osztrák kancellár a közösségi portálon arra figyelmeztet: minden török pártnak kivétel nélkül tiszteletben kell tartania tartania az alapvető demokratikus jogokat, a polgárok szabadságát, a vélemény- és gyülekezési szabadságot, a jogállamiságot. Christian Kern azt is hozzátette: az erőszak nem lehet a politikai nézeteltérések eszköze.

Az is az elnök megbocsáthatatlan bűne volt, hogy keresztülvitte a mentelmi törvényt, amely kizárólag hatalmi céljait szolgálta. A jogszabály kimondta, hogy elveszik a mandátumot azoktól a képviselőktől, akiket jogerősen, börtönbüntetésre ítélnek el. Ezzel egyértelműen a kurd pártot, a HDP-t vette célba, amelynek fel akarta számolni parlamenti képviseletét. A kurd frakció felszámolásával kétharmados többségre tehetett volna szert a törvényhozásban, amely már elegendő lett volna az alkotmány módosításához. Ironikus, hogy Erdogan a Twitteren is mozgósított, azon a közösségi médián, amelyet uralkodása alatt többször is elhallgattattak.

A zendülők török médiaértesülések szerint a légierő és a csendőrség tisztjei voltak, a szárazföldi erők parancsnokai azonban állítólag nem voltak a puccs főszereplői.

Az Európai Unó visszafogottságra szólított fel a török válságban, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig reményét fejezte ki, nem lesz nagyobb irányváltás Ankara irányvonalában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a vérontás elkerülésére szólított fel.

Ki állhatott a hatalomátvételi kísérlet hátterében? 

A török kormány egyébként Fethullah Gülent vádolja a puccsal. Az Egyesült Államokban élő Gülen Gülen kiterjedt iskolahálózatot tartott fenn Törökországban és komoly befolyással rendelkezett számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a Hizmet névre hallgató hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, majd szembefordult támogatójával. 2013 decemberében már nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított kormánya több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. Erdogan ekkor példátlan megtorló akcióba kezdett Gülen követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Múlt hónapban Ankara azzal vívta ki az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatát, hogy állami felügyelet alá helyezték, a hatóságok megszállták és elnémították a Gülen-közelinek tartott Zaman napilapot.

Idén januárban egy isztambuli bíróság távollétében megkezdte a hitszónok ügyének tárgyalását. A hivatalos vád szerint a 2013-as korrupciós botrány kirobbantásával Gülen meg akarta dönteni az akkor még miniszterelnök Erdogan hatalmát. Több rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával is vádolják. Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat. Gülent azonban Washington nem adja ki.

Erdogan kilátásba helyezte a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatói török állampolgárságának visszavonását is. Ám, hogy ki számít a hatalom számára PKK támogatónak, az nagyon relatív, a kurdbarát parlamenti formációt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőit és szavazóit is már többször ezzel a váddal illették.

Úgy érezték, a kormány nem ura a helyzetnek

Szakértők a puccsal kapcsolatban rámutatnak arra a katonaság rendre akkor élt a hatalomátvétel eszközével, amikor úgy érezte, a közvélemény mellette áll. Az iszlamisták által elkövetett sorozatos merényletek miatt egyre kaotikusabbá vált a biztonsági helyzet Törökországban, sokan úgy érezték, a kormányzat nem ura a helyzetnek. Ennek elmérgesedésében Erdoganékat is felelősség terheli. Kormánya ugyanis sokáig menedéket adott az Iszlám Állam szélsőségeseinek, s csak tavaly júliustól volt hajlandó fellépni az IS-szel szemben.

A török kormány külpolitikája is katasztrofális volt. Szíriával kapcsolatban meghirdette a nyitott határok politikáját, de a 2,8 millió menekült megfelelő integrációjáról már nem gondoskodott. A hadsereg számára az lehetett az utolsó csepp a pohárban, hogy Erdogan tömegesen akart török állampolgárságot adni a szíriai menekülteknek, hogy az AKP így szerezzen újabb több százezernyi biztos szavazót. Erdogan Szíria-politikája teljesen hatástalan maradt, Bassár el-Aszad elnök visszaléptetését nem tudta elérni, közben azonban összerúgta a port Oroszországgal, e viszony csak az utóbbi hetekben kezdett rendeződni. Szintén harciassá vált a török-izraeli kapcsolat is, e tekintetben is csak az utóbbi időben történt kedvező változás.

Kora délutánra a helyzet "normalizálódásáról" érkeztek a hírek, és ismét megnyílt a Boszporusz tengerszoros.

Ahogy Erdogan "megígérte", indul a megtorlás

Súlyos büntetésre számíthatnak a puccsisták Törökországban. Binali Yildirim miniszterelnök közlése szerint bíróság elé állítják őket, de halálbüntetést nem kaphatnak, még akkor sem, ha állam elleni bűncselekmény miatt ítélik el őket. A török alkotmányban ugyanis nem szerepel a halálbüntetés - tudósít az Euronews. A török sajtó ugyanakkor arról ír, hogy értesüléseik szerint szerint alkotmánymódosításra készülhetnek.

Az összegzés szerint a puccskísérlet során 161-en vesztették életüket, és mintegy 1500-an megsérültek. Rajtuk kívül 104 puccsista halt meg. Csaknem 3000 bírót távolítottak el tisztségéből - írta az Anadolu török állami hírügynökség információi alapján a hvg.hu. Az NTV hírtelevízió szerint a bírákat Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatósága, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa menesztette. Az Anadolu szerint egyidejűleg a tanács öt tagjának is távoznia kellett. Az indoklás szerint a felmentett bírák ellen vizsgálat indult.

Közben a török rendőrség csaknem 3000 katonát tartóztatott le az ország délkeleti részében lévő Diyarbakir légi támaszponton a nap folyamán. A bázis tavaly óta az egyik fő központja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezet ellen folytatott légi hadműveleteknek. Egy szemtanú arról számolt be, hogy szombaton egyetlen repülőgép sem szállt fel vagy le a támaszponton. Értesülések szerint néhány őrizetbe vétel történt más katonai támaszpontokon is, a túlnyomórészt kurdok lakta délkeleti Sanliurfa, Hakkari és Bingol tartományokban.

Szerző
2016.07.16 10:23

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09

Szkripal-ügy: valaki orosz zászlót tett a Salisbury katedrálisra

Publikálás dátuma
2019.02.17 20:33

Fotó: AFP/ CHRIS J RATCLIFFE
A zászlót vasárnap vették észre és gyorsan eltávolították. A történteket még vizsgálják.
Egy orosz zászlót vettek észre vasárnap reggel a katedrálison Salisburyban, abban a városban, ahol csaknem egy éve, tavaly márciusban idegméreg-hatóanyaggal merényletkísérletet követtek el a 66 éves Szergej Szkripal ellen – írja a CNN. A zászlót, ami miatt a lakosok és a helyi képviselők is felháborodásuknak adtak hangot a közösségi oldalakon, gyorsan eltávolították.
Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz–amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavalyi mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Szeptember 5-én két orosz férfit vádoltak meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély-kérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte. Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. 
2019.02.17 20:33