Varga: Láthatáron az euró?

Nem tartja alaptalannak Varga Mihály azt a szándékot, hogy Magyarország az évtized végére csatlakozzon az euróövezethez. A nemzetgazdasági miniszter erről a Magyar Hírlapnak adott interjújában beszélt. A makrogazdasági elemzők egyöntetűen támogatják az ötletet, az azonban korántsem bizonyos, hogy a miniszter kijelentése mögé kellő súlyú politikai akarat is felsorakozott.

Az elmúlt hat esztendőben semmi jel sem mutatott arra, hogy a Fidesz-KDNP-kormánynak szándékában áll - megfelelő előkészítést követően - Magyarországot csatlakoztatni az euróövezethez. Ezért is váratlanul érte a szakmai közvéleményt Varga Mihálynak az a lapinterjúja, amelyben kifejtette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az évtized végéig hazánkban is bevezessék az eurót. Azért is meglepetést keltett a nemzetgazdasági miniszter kijelentése, mert alig két hete Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő még azzal kérkedett, hogy ha Magyarországnak az Európai Unión belül maradásáról rendeznének népszavazást, akkor ők bizony a kilépés mellett voksolnának. Különösebb apropója nem volt a mostani bejelentésnek, ha csak az nem, hogy Varga Mihály a felállítandó gazdasági kabinet leendő vezetőjeként egyértelműen letette a voksot amellett, hogy az euróbevezetés híve.

A miniszter szerint gyenge versenyképességgel, rossz árfolyamon csatlakozni életveszélyes, többet árt, mint használ. Hozzátette: az utóbbi 14 évben kiderültek a közös valuta gyengeségei is, a monetáris politika korlátai, a fiskális együttműködés hiánya. Varga Mihálynak ez a helyzetértékelése azért is érdekes, mert a Matolcsy György által vezetett MNB Monetáris Tanácsa éppen egy hete hagyott jóvá egy olyan unortodox (nem szokványos) lépést, amellyel egyértelműen az volt a szándékuk, hogy a forintot gyengítsék. Sőt kilátásba helyezték, hogy ha ennek szükségét érzik, akkor további - nem az alapkamattal operáló - lépéseket is meg fognak tenni. Varga Mihály egyébként úgy vélte: sokat jelentett volna, ha a 2008-as válság idején eurót használ az ország, sok devizahiteles menekült volna meg az árfolyamok okozta csapdából.

Az euró bevezetésének hosszú története van. A második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor nem nevezett meg céldátumot, 2010-ben úgy tűnt, hogy legkorábban 2014-ben lehetne euró Magyarországon, amit akkor Varga Mihály is megerősített. Orbán Viktor kormányfő 2011. februárjában azt mondta, hogy 2020 előtt nem reális cél bevezetni az eurót. Néhány hónappal később már a 2018-as bevezetést is lehetséges időpontnak nevezte a miniszterelnök és akkori nemzetgazdasági minisztere, Matolcsy György is.

Most az elemzők úgy vélik: távolról sem reménytelen, hogy az évtized végéig legyen magyar euró. Addig az euróövezeti csatlakozás kritériumokat lényegében teljesítjük. A GDP arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt tartható, az infláció alacsony mértéke és a kicsiny állampapírok hozam is megfelel a követelményeknek. A GDP arányos államadóssággal már nagyobb gondok vannak, ugyanis 2015 végén meghaladta ez a mutató a 75 százalékot, és 60 százalék alá kellene leszorítani, ami szinte lehetetlen. Ehhez ugyanis az inflációt kellene növelni, ami nem vállalható, a forint megerősödésére sincs esély, mert mint láttuk Matolcsy Györgyék ezzel éppen ellentétes utat járnak. Jöhetnének még költségvetési megszorítások is, de a két esztendő múlva esedékes parlament és a három esztendő múlva aktuális helyhatósági választások miatt a kormány ilyesmire nem vállalkozhat. Azonban Brüsszel feltehetően megelégedne az államadósság csökkenő trendjével is.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint politikailag nem tűnik reálisnak az évtized végi terv. A szakértő a 2021-es évet, de még inkább 2022-t tartja elképzelhetően.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy a belépésig nagyon komoly munkának kell eltelnie ahhoz, hogy a magyar gazdaság konjunkturális hullámait az euróövezeti ciklikussághoz igazítsuk. A szakember a csatlakozással szemben nem nagyon tud érdemi érveket felhozni. Úgy fogalmazott, hogy az ország számára kifejezetten előnyös lenne az euró bevezetése, sok érv szól mellette, ellene kevesebb szempontot lehet felsorolni. Egy felmérésre hivatkozva elmondta: a kelet-közép-európai régió azon országaiban, ahol bevezették a közös európai pénzt, így a balti államokban, Szlovéniában, Szlovákiában már "nagyon szeretik az emberek az eurót". Sőt az euróövezeti tagállamok közül ezekben az országokban a legnagyobb az európai közös pénz támogatottsága 75-80 százalékos. De a magyar lakosság 55 százaléka is szívesen búcsút mondana forintnak.

A pártok közól a Demokratikus Koalíció szerint nemzeti érdekeinket leginkább a közös európai valuta bevezetésével, egységes pénz- és költségvetési politikával képviselhetjük, az ellenzéki párt üdvözli, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter "megvilágosodott" és szembefordult eddigi nézeteivel.