gyilkosság;újságíró;robbantás;Kijev;
2016-07-20 13:47:00
A TSZN ukrán hírtelevízió a helyszínelő szakértőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a robbanószerkezetet a Subaru XV típusú személyautó vezetőülése alá szerelték be az elkövetők. A kijevi ügyészség sajtótitkára elmondta, hogy az újságíró otthonától mindössze 500-600 métert tett meg a járművel, és akkor következett be a detonáció, amikor befordult az első utcasarkon. Valószínűsítette ez alapján, hogy a kanyarodási manőver hozta működésbe a robbanószerkezetet. A hatóságok többórás helyszíni vizsgálat után kora délután szállították el a kiégett autóroncsot.
Zorjan Skirjak, a belügyminiszter tanácsadója három verziót nevezett meg az újságíró megölésének okaként. Szerinte lehetett az orosz titkosszolgálatok műve, meggyilkolhatták újságírói tevékenysége vagy magántermészetű vita miatt.
A hatóságok azt sem zárták ki, hogy valójában nem a férfi, hanem élettársa, a hírportál egyik társalapító vezetője, Olena Pritula volt a célpont, a felrobbantott autó ugyanis az utóbbié volt. Szvjatoszlav Ceholko, az ukrán államfő sajtótitkára bejelentette: Petro Porosenko elnök ez utóbbi verzió miatt utasította a hatóságokat, hogy biztosítsanak védőőrizetet Pritulának.
Seremet legutolsó blogja vasárnap jelent meg az Ukrajinszka Pravda hírportálon. Ebben az újságíró a törökországi katonai puccskísérlet kapcsán arról írt, hogy hasonló Ukrajnában is megtörténhet. Beszámolt arról, hogy a kelet-ukrajnai fronton harcoló Azov önkéntes alakulat volt tagjain nemrégiben bankrablás közben ütött rajta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) különleges egysége, és az őrizetbe vétel közben tűzharc bontakozott ki, amelyben két elkövető - egy orosz és egy lett állampolgár - meghalt. Rámutatott annak veszélyére, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban edződött, de a frontról a civil életbe való visszatérés után a helyüket nem találó "képzett harcosokat" könnyen beszippanthatja az alvilág.
Az újságíró a belvárosban hajtott, amikor felrobbant vele a gépkocsi. Sajtóforrások szerint Seremet a robbanást még túlélte, a helyszínre kiérkező mentőben halt bele sérüléseibe. Az autó Seremet élettársának, Olena Pritulának, a hírportál egyik társalapítójának és vezetőjének tulajdona volt, aki azonban nem tartózkodott a járműben. Kollégáik szerint az utóbbi időben mindketten panaszkodtak arra, hogy valakik megfigyelik őket.
Szevhil Muszajeva-Borovik, a hírportál főszerkesztője szerint Seremetet újságírói tevékenysége miatt ölték meg.
Az Ukrajinszka Pravda alapítóját és szerkesztőjét, Heorhij Gongadzét 2000-ben gyilkolták meg minden bizonnyal politikai okokból, hivatása gyakorlása miatt. A nyugatosnak tartott hírportál rendkívül kritikus hangot ütött meg annak idején oroszbarát vezetőkkel, Leonyid Kucsma és Viktor Janukovics volt elnökökkel szemben, számtalan tényfeltáró anyagot közöltek hatalmi visszaélésekről és állami korrupciós ügyekről.
Petro Porosenko ukrán elnök a Facebookon közzétett üzenetében azt írta, hogy sokkolta őt az újságíró halála. Felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb kerítsék kézre a bűncselekmény elkövetőit. Jurij Lucenko főügyész szintén a Facebookon azt írta, hogy robbantásos merénylet végzett az újságíróval. Ígéretet tett arra, hogy kollégáival mindent megtesznek a bűnügy felgöngyölítésére.
A helyszíni vizsgálatba bekapcsolódott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is.
Pavlo Seremet a fehérorosz fővárosban, Minszkben született 1971. november 28-án. A Szovjetunió felbomlása után előbb fehérorosz, majd orosz állampolgár lett. Az elmúlt öt évben Kijevben élt, de megtartotta orosz állampolgárságát. Történész szakon tanult három kurzuson át a fehérorosz állami egyetemen, de nem fejezte be, hanem átment a közgazdasági egyetemre, ahol nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakon szerzett diplomát. Főként televíziós újságíróként vált ismertté.
A kilencvenes években a fehérorosz médiában dolgozott, Aljakszandr Lukasenka elnök rendszerének ellenzőjeként jellemezte magát. A kilencvenes évek végétől több orosz televíziónak, köztük az ORT-nek dolgozott, tudósítóként, szerkesztőként, illetve műsorvezetőként. 2012-től lett saját blogja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálon, majd egy történelmi ismeretterjesztő weboldalt is alapított. 2015 szeptemberétől 2016 áprilisáig az ukrajnai Vesztyi hírrádió egyik műsorvezetője volt.