Kevesebben juthatnak cafetériához

Hétfőtől lép életbe a lakáscélú munkáltatói támogatás változása.

Eddig is kizárólag abban az esetben lehetett a lakáshitel munkáltatói támogatása adómentes, ha a lakás szobaszáma az ott lakók figyelembevételével nem haladta meg a törvényben megadott határértéket. Míg korábban a 6-12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számolták el az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus 1-jétől az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert már egész szobának számít. Emellett az új szabály nem kezeli a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni. Szintén augusztus 1-jétől a munkavállaló közeli hozzátartozói vehetők számításba a testvér kivételével, illetve a munkavállaló élettársa és a munkavállaló élettársának közeli hozzátartozói a testvér kivételével kerülhetnek ebbe a körbe.

Szerző
2016.07.30 07:26

Bartók és Bruckner Londonból a Müpában

Publikálás dátuma
2019.01.16 12:30

Fotó: / Posztos János
Sir Simon Rattle új együttesével, a Londoni Szimfonikus Zenekarral érkezett most hozzánk. Nem könnyű műsorral, és nem egyértelmű végeredménnyel.
Szokás híres karmesterek és nagy zenekarok esetében is, hogy turnéikra olyan műsort állítanak össze, amelynek első részében valami nehezebben megfogható, kevésbé népszerű darab szerepel, azután meg jön a hab a tortára, mondjuk az Újvilág szimfónia Dvořáktól. Mindenki megkapja a magáét. Rattle szerencsére jóval nagyobb kaliber annál, hogy ilyesfélével próbálkozott volna. Mindkét alkotás, amit új zenekarával, a Londoni Szimfonikus Zenekarral (LSO) hozott a Müpába, fajsúlyos, nehéz előadni, a hallgatásuk is komoly odafigyelést igényel. Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művének már első előadásai – az 1930-as évek második felében – nagy sikert hoztak a zeneszerzőnek.

Rattle és a világ legjobb szimfonikus zenekarai közé sorolt LSO a nagy komponista nagy alkotásának kijáró tisztelettel közelített a Zenéhez. Hallhatólag aprólékosan kidolgoztak minden hangzást, kezdve a kezdet pianissimójától, amelynek sűrű zenei szövetét légiesen tetsző könnyedséggel szólaltatták meg a vonósok, akik odaadó figyelemmel játszottak azután végig az egész mű során. Amire itt szükség is van: a Zene vonós szólamai osztottak, azaz úgy vehetjük, két vonószenekar játszik. Hozzájuk csatlakoznak az ütők és a hárfa, a zongora, a cseleszta. Jó előadást hallottunk, bár a mű érzelmi rétegeibe mindezzel együtt nem tudtak igazán mélyre hatolni a zenészek, előadásuk inkább az elidegenedettség érzetének felkeltésével hatott.
Anton Bruckner az európai zenetörténet egyik legkülönösebb alakja volt, falusi segédtanítóból lett orgonista Linzben, úgy hogy jórészt autodidaktaként tanulta a hangszert. Már harmincon túl volt, amikor úgy határozott, hogy komoly ellenpont tanulmányokat fog folytatni, és bár voltak korai kompozíciói, maga által is jelentősnek gondolt szimfóniáit negyvenéves kora után kezdte komponálni. Az első igazi nagy elismerést, és a közönségsikert csak a Hetedikkel érte el, ez után még Ferenc József is fogadta. Egész emberi lényét mély vallásosság hatotta át, az áhítatos hangvétel, Istennel szembeni alázata hatalmas műveiben is tükröződik. Manapság a nagy hangversenytermekben játszott életművét lényegében kilenc nagyszabású szimfóniája alkotja. Persze a Hetedik előttiek is teljes értékűek.
Bruckner – bár kissé eltér többi szimfóniájának némely külsőségeitől – a Hatodikban is felvonultatja alkotói világának minden jellegzetességét. Dallamai, harmóniái, zenekari megoldásai, ahogyan a hangszereket kezeli, félreismerhetetlenül jelen vannak itt is. A több mint ötvenperces mű, mint minden Bruckner, nehéz feladatot ró zenekarra, karmesterre. A hangok megszólaltatása önmagában erőpróba, ha azonban a karmesternek sikerül elővarázsolnia a bennük rejlő erőt, szenvedélyt, ellágyulást, áhítatot, ünnepi pillanatok részesévé tehet minket.

Rattle, aki Mahler karmesterként és Bruckner-interpretációival is hírnevet szerzett, láthatólag nem olyan megilletődöttséggel állt a zenészek elé, mint az első részben. Szinte érzéketlenül rohant át az első tételen, nem nagyon ügyelve a hangzásbéli nüanszokra, keveset mutatva meg abból a gazdagságból, amit az emberként csodálatosan egyszerű, komponistaként csodálatosan kifinomult Bruckner itt bemutat. Illetve egy valaminek szentelt nagy figyelmet Rattle: a fortissimóknak. De hát ez csak a megoldandó feladat piciny hányadát jelenti egy olyan együttesnek, mint az övé, amely – valljuk meg – még hangzásával sem bűvölt mindig el, néha még kisebb hamisságot, pontatlanságot is bemutatott.
Jobb volt a helyzet a második tételben, az Adagióban, valamint a Scherzóban, a Fináléban már a valódi Brucker is megjelent. De sportnyelven szólva: ez csak az egyenlítéshez volt elég. A győzelemhez, a hallgató végső igazságokról való meggyőzéséhez már nem segített hozzá.

Infó

Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Bruckner VI. szimfónia
 Londoni Szimfonikus Zenekar, karmester: Sir Simon Rattle
Január 14., Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sir Simon Rattle

A világ egyik legünnepeltebb dirigense, 2002-től 2018-ig a Berlini Filharmonikusok első karmestere volt. Ismertségre a 80-as 90-es években tett szert, amikor a Birminghami Városi Szimfonikus Zenekarból világszínvonalú együttest nevelt. Liverpoolban született 1955-ben, tehetsége korán megmutatkozott, 19 évesen már megkapta karmesteri diplomáját. A Londoni Szimfonikus Zenekarnak 2017 óta zenei igazgatója. Vezényel régi hangszeres előadásokat is, de legelismertebb a romantikus, későromantikus repertoár előadójaként.

2019.01.16 12:30
Frissítve: 2019.01.16 12:30

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39