Borkai Zsolt: reményteli várakozás

Publikálás dátuma
2016.07.30 07:00
Kovács Katalin végleg kiszáll a hajóból – az utódok követhetik példáját, már Rióban is FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Úszásban és kajak-kenuban vár remek eredményeket az augusztus 5-én kezdődő riói olimpián Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az 1988-as szöuli ötkarikás játékokon lólengésben aranyérmes sportoló a Népszavának arról is beszélt, hazánk jelenleg nem áll készen a 2024-es olimpia megrendezésére, ám nyolc év alatt fel lehet készülni a világ legnagyobb sporteseményére. Úgy vélte, Rióban a kezdésre minden rendben lesz, még ha most sok is a javítani való.

- Aggasztó hírek érkeznek folyamatosan Brazíliából. Fábián László csapatvezető a csapatiroda tagjaival hétfőn érkezett Rióba. Milyen állapotokról számoltak be?

- Nem unatkoznak, annyi biztos. Az a szokás, hogy a kollégák mindig kimennek előre, hogy az olimpiai faluban a szállásokat rendezzék. Az előző ötkarikás játékokhoz képest jóval több a munka. Ki kellett takarítani az épületeket, s rengeteg hibát találtak a szobákban is. Hasonló volt a helyzet, mint az ausztráloknál. A villanyvezetékek több helyen kilógtak a falból, a vízvezetékek szivárogtak, a vécék pedig el voltak dugulva. Azért dolgoztak, hogy minden rendben legyen, mire megérkezik a csapat, melynek egy része csütörtök reggel indult Rióba.

- Ilyen rövid idő alatt rendbe tudtak tenni mindent?

- A brazil szervezők azt ígérték, hogy minden rendben lesz az augusztus 5-i megnyitóra. Megalakult egy 500 fős gyors reagálású csoport, amely folyamatosan javítja azokat a dolgokat, amiket a mi kollégáink bejelentenek. Azonnal kijönnek a helyszínre, és megoldják a problémákat. Szerda reggel Nagy Zsigmond csapatvezető-helyettestől már azt az információt kaptam, hogy a szobák átvehetők. De azért még van tennivaló.

- B-tervvel készülnek, ha esetleg egy szoba lakhatatlanná válik?

- Nem. Egy ilyen ötlet nem is tudna megvalósulni. Az összes szálloda tele van, nem is lehet ilyenkor már helyet találni. Ráadásul csak az olimpiai faluban tudják garantálni a sportolók teljes biztonságát.

- Ha már a biztonságot említi. Brazíliában a terrorfenyegetettség és a Zika-vírus is veszélyt jelent. Erre felkészültek a szervezők?

- A Zika-vírust túllihegték. Úgy gondolom, az a legkisebb gond az olimpia körül. Több szakember is elmondta, a szúnyogok által terjesztett fertőzés miatt nem kell aggódni. Téli időszak van, a kollégáim egyetlen vérszívóval sem találkoztak. Tehát az időjárás kedvez az olimpiának. A közbiztonság már nagyobb probléma. A szervezők ígéretet tettek, hogy nem lesz gond ezzel sem. Nyolcvanötezer katona és rendőr vigyáz majd a rendre. Abban biztos vagyok, hogy az olimpia falut és a sportlétesítményeket fokozottan védik.

- Azok a sportolók, akik már túl vannak a versenyen, és megnéznék Rio de Janeiro nevezetességeit, biztonsággal tehetik ezt?

- Egy évvel ezelőtt látogattam Rióba, akkor nem volt testőröm. Ugyan dolgozni mentem ki, mint a versenyzők, de természetesen én is szétnéztem a városban. Akkor nem tapasztaltam semmilyen fenyegetettséget, és szerencsére nem is történt velem semmi. Úgy gondolom, semmivel sem nagyobb a veszély, mint bármikor, ha az ember Brazíliába látogat. Attól lesz más ez az olimpia, mint a többi, hogy túl sok probléma jött elő egyszerre. Szinte minden rendező országban felmerült egy-egy baj. Londonban a közlekedési káosztól tartottak, Pekingben a szmogtól féltek, de mindkét helyszínen megoldották a dolgokat. Itt azért más, mert Zika-vírus, gyenge közbiztonság, vízszennyezettség és az instabil belpolitikai helyzet egyszerre van jelen az országban.

- A magyar sportolók tartanak az ön által említett problémáktól?

- Nem. Nekik nem is kell ezzel foglalkozniuk. Azok a versenyzők, akik ezen gondolkodnak, biztosan nem érnek el jó eredményt. Az olimpia arról szól, hogy az nyer, aki a legjobban tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az ötkarikás játékokat ezért sem lehet összehasonlítani semmilyen más versennyel. Az 1988-as szöuli olimpián bármit mondhattak nekem, nem foglalkoztam semmivel, csak azzal, hogy a lehető legjobban végrehajtsam a gyakorlatomat. Teljesen felesleges a problémákon gondolkodni, egy sportoló úgysem tudja megoldani.

- Ön is említette a víz minőségét. Nemcsak az ivóvízzel, hanem több versenyhelyszínen, például a kajak-kenusoknál és a nyíltvízi úszóknál is fertőzött vízről beszélnek…

- Folyamatosan javul a minőség. Azt nem tudom, milyen technikai megoldással dolgoznak. Talán kevesebb szennyvizet engednek a tóba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kőkeményen odafigyel, hogy ne legyen probléma, folyamatosan ellenőrzik. Úgy gondolom, a helyszínekkel biztosan nem lesz gond. Elkészülnek időben és minden előírásnak megfelelnek majd. Nemcsak a NOB, hanem az adott sportág nemzetközi szövetsége is szemmel tartja a folyamatokat. Abban is biztos vagyok, hogy a sportolók sem találkozhatnak olyan különös dolgokkal, ami miatt csökkenhet a teljesítményük.

Szerző
2016.07.30 07:00

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00

Két életkorunk van

Publikálás dátuma
2018.12.06 12:45

Fotó: Shutterstock/
A Yale Egyetem kutatója olyan algoritmust fejlesztett, amely a vérből kimutatható jellemzők alapján meghatározza biológiai éveink számát.
„A Yale Egyetem laboratóriumában több olyan eljáráson dolgozunk, amellyel meghatározható valódi életkorunk. A legújabbak egyike a vérből kimutatható jellemzők mérési értékeit veszi alapul, ezek a vizsgálatok egy általános orvos felkereséskor is elvégezhetők” - mondja Morgan Levine kutatásvezető. A vérből kimutatott biomarkereket (biológiai jelzőanyag) mérik, az adatokat különböző algoritmusokkal kombinálják, hogy megkapják az elemzett személy biológiai életkorát - olvasható a CNN honlapján. Mindenkinek két életkora van, az egyik a naptár szerinti a másik pedig a biológiai, amelynek megfelelően működik a szervezete az általános fittségének, egészségi állapotának megfelelően. Levine és csoportja a vérben kilenc olyan biomarkert határozott meg, amelyeknek a legnagyobb a szerepe az életkor meghatározásában. Ezek között a vércukorszint, a vese- és májmutatók, immunrendszeri és gyulladási értékek szerepelnek. Azoknak, akiknek biológiai életkora fiatalabb mint a naptári, alacsonyabb a halálozási rátájuk, ellentétben azokkal, akik idősebbek valóságos koruknál, és így hajlamosabbak olyan betegségekre, amelyeket jellemzően későbbi életkorban szokás megkapni. A legfontosabb a biológiai életkorral kapcsolatban – jegyzi meg Levin –, hogy a genetikai meghatározottsággal ellentétben alakítható, az értékeken lehet változtatni. Az orvosok ezeket az információkat alapul véve arra késztethetik pácienseiket, hogy változtassák meg életstílusukat, testedzési és alvási szokásaikat, ezzel növelve biológiai életkorukat. „Remélhetőleg bizonyos jelek a vérben már az előtt árulkodnak, hogy a betegség kialakulna, és az érintettek még időben tudnak javítani egészségi állapotukon” - mondja Levin. A tudós már kislánykora óta figyeli az öregedés folyamatát, és maga is meglepődött, amikor az egzakt számítások biológiailag idősebbnek mutatták, mint gondolta, és rájött változtatnia kell. Az algoritmusok online is hozzáférhetők lesznek, így bárki meghatározhatja biológiai korát, megtudhatja milyen kockázati tényezői vannak, és hosszabb távú lépéseket tehet egészségnek javítása érdekében. 
Szerző
Témák
életkor
2018.12.06 12:45
Frissítve: 2018.12.06 12:45