Újabb milliárdok Orbán építkezésére

Újabb tízmilliárd forintot ad a kormány a Budai Vár felújítására a költségvetés tartalékából. A pénz tetemes része, 8,2 milliárd a Karmelita kolostor, azaz a leendő Miniszterelnökség rekonstrukciójára megy, amelynek költségei így már elérik a húszmilliárd forintot is - szúrta ki a Napi.hu. A jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a Miniszterelnökség a Várba, közvetlenül a választások előtt.

Az 1763-ban épül karmelita templom és kolostor helyén a középkorban a ferencesek Szent János-temploma állt, amely 1269-70-ben épült, később a Szent Zsigmond prépostsághoz tartozott. A vár török megszállásakor a törökök kifosztották, és elpusztították. A keresztény templom épületének egyes megmaradó részei felhasználásával a török időkben mecsetet építettek, amely Buda 1686-os ostromakor dőlt romba. A telket 1693-ban adták át a kármelitáknak. 1725-ben rakták le a templomuk alapkövét, amelynek építése 1736-ra fejeződött be, de csupán 1763-ban került sor a felszentelésére. II. József azonban 1784-ben a rendet feloszlatta. 1786-os budai látogatásának alkalmával személyesen intézkedett arról, hogy színházat alakítsanak ki a kármelita templomból az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok tisztviselői karának szórakoztatására. Kempelen Farkas készítette a terveket. (Wikipédia) 

Szerző

Bajban vannak a szakrendelők

Sok nagy szakrendelő rosszabbul járhat az egészségügyi intézmények augusztustól bevezetett új elszámolási rendszerével, ha nem sikerül az eddigi, vagy annál kisebb összegért szerződtetniük a vállalkozóként náluk dolgozó orvosokat. Ez olvasható ki a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség 38 rendelőintézetben végzett felméréséből, amelynek eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra.

A szövetség alapvetően jónak tartja, hogy a kórházakhoz hasonlóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a szakrendelők alapdíját is úgy emeli meg, hogy abba mostantól beépíti a 2012-2013-as béremelések fedezetét, mert az emelés így érinti a közellátást végző és a biztosítóval szerződésben álló magánrendelőket is. Ezek a szolgáltatók eddig nem jutottak hozzá az állami vagy önkormányzati fenntartású rendelőknek külön átutalt összeghez. Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy minden szakrendelő helyzete más és más attól függően, hogy hány orvost és ápolót tud alkalmazottként foglalkoztatni és hány vállalkozóként tevékenykedő szakemberrel kell szerződést kötnie.

Mivel az alkalmazotti kör korábbi béremelése adja a mostani bevétel növekedés alapját, azok az intézmények járnak jól, ahol magas a "belsős" munkavállalók aránya, ahol pedig sok vállalkozó szakorvos rendel, ott bajban lehetnek. A nagyközönségnek bonyolult elszámolási rendszer alapján ugyanis nekik az eddiginél 10 százalékkal többet kellene fizetni, ám ha ezt valóban megadják mindenkinek, akkor biztos, hogy csökken az intézmény bevétele. A Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség tehát úgy látja, kemény tárgyalások előtt állnak a szakrendelők az orvosaikkal, hiszen sok helyen a rendelő bevételeinek egyötödét fizetik ki a vállalkozói szerződésekre.

Szerző

Emberkísérletet végez a kormány

Publikálás dátuma
2016.08.04. 07:07
Súlyos betegségekben szenvedőket is munkára fogna a kormány FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Emberkísérletet végez a kormány, amikor lényegében hatórás munkavégzéshez köti a segélyezést sokszor szinte mozgásképtelen, vagy súlyos, krónikus betegségekkel, netán alkoholizmussal küzdők esetében. Az újabb közmunka-mintaprogram eleve kudarcra van ítélve.

Tavaly a mezőgazdasági idénymunkán, de közmunkás béren foglalkoztatható közmunkásokkal kísérletezett a kormány, idén a beteg, mentálisan vagy szociálisan eddig munkavégzésre alkalmatlannak minősített emberek speciális programjával próbálkozik. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint mindegyik kísérlet csak szakmai háttér nélküli ötletelés, amely a gyakorlatban nem működik. Komjáthi Imre emlékeztetett rá, hogy a vidéki munkanélküliek a közmunkás bérnél magasabb napszámért vállalnak gyümölcsszedést és egyéb idénymunkát, mert ezekben a családokban minden fillér számít. A tavaly nyáron hatalmas lehetőségként beharangozott program kudarcát a Belügyminisztérium (BM) is elismerte, amikor kiadta, hogy 2015-ben összesen 153 közmunkást sikerült kiközvetítenie a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak a mezőgazdasági vállalkozásokhoz.

Idén nyáron a speciális közmunka program az új ötlet, amivel az eddig munkavégzésre alkalmatlanokat akarja arra kényszeríteni a kormány, hogy a segélynél alig valamivel több pénzért mégis dolgozzanak. Július 1-től 5 hónapon át Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye 11 településén összesen 300 olyan embert foglalkoztatnak 6 órában, akik egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak komolyabb fizikai munkára, valamilyen mentális vagy szociális gonddal küzdenek, vagy egyszerűen nyugdíj előtt állnak és sehová nem veszik fel őket. A BM januártól országossá akarja fejleszteni a programot, aminek azonban máris látszik több szépséghibája. A legalapvetőbb kifogás az, hogy a képzetleneknek ebben a körben csak bruttó 41 556 forint jár, aminek nettó összege havonta mindössze 4200 forinttal magasabb, mint a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ennél valamivel több jár a középfokú végzettségűeknek és szakmával rendelkezőknek, de valójában annyit tesz a hatalom, hogy hatórás munkához köti az érintettek segélyezését.

A program azt ígéri, hogy "számukra a foglalkoztatás mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt", de hogy milyen formában és milyen szolgáltatók bevonásával, az nem derül ki. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ha valakinek ilyen foglalkozásokra kell járni, kifizetik a buszjegyét, de arról sehol nem esik szó, hogy a sokszor szinte mozgásképtelen, vagy alkoholizmussal küzdő emberek képesek-e egyáltalán elhagyni a kistelepülést, ahol élnek, hogy beszélgetésekre vagy képzésekre járjanak. A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Esély Labor Egyesület elnöke szerint nem véletlenül kerülték a beszélgetést az általunk megkeresett szabolcsi falvak polgármesterei, ők ugyanis pontosan tudják, hogy a beígért humán-szolgáltatások, fejlesztések szakmai háttere sehol nem biztosított.

Kulinyi Márton szerint az utóbbi hat évben a támogatások megvonásával a kormány felszámolta azt a szolgáltatási infrastruktúrát, amely mentális és szociális gondozást lenne képes kínálni a speciális helyzetben lévő közmunkásoknak, a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain dolgozó hivatalnokok pedig szerinte soha nem tudnak mentális fejlesztéssel foglalkozni. A szakember úgy fogalmazott, az újabb közmunka program valójában nem más, mint a belekényszerített emberek és az egész rendszer "szívatása", ami nem vezet majd sehová. A megoldás ehelyett például a szociális farmok országos hálózatának támogatása lehetne, ahol a helyi kezdeményezések segítenék a foglalkoztatásból régóta kiszorult emberek és a második generációs munkanélküli fiatalok fokozatos munkához és munkahelyi közösséghez szoktatását, a kormány azonban kizárta a hálózat tagjait az uniós pályázatokból.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke is használható tudást kínáló képzéseket sürgetett álmegoldások helyett. Komjáthi emlékeztetett rá, hogy a csökkent munkaképességűeknek sokfelé teremtettek eddig is munkalehetőséget, de a valódi kihívással, a szakképzett munkaerő immár országos hiányával nem néz szembe a kormány. Ráadásul az ő tapasztalatai azt igazolják, hogy sokaknak elegük van az értelmetlen közmunka kiszolgáltatottságából, egyre többen kilépnek a rendszerből és eltűnnek vagy külföldön keresnek boldogulást.