Emberkísérletet végez a kormány

Publikálás dátuma
2016.08.04. 07:07
Súlyos betegségekben szenvedőket is munkára fogna a kormány FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Emberkísérletet végez a kormány, amikor lényegében hatórás munkavégzéshez köti a segélyezést sokszor szinte mozgásképtelen, vagy súlyos, krónikus betegségekkel, netán alkoholizmussal küzdők esetében. Az újabb közmunka-mintaprogram eleve kudarcra van ítélve.

Tavaly a mezőgazdasági idénymunkán, de közmunkás béren foglalkoztatható közmunkásokkal kísérletezett a kormány, idén a beteg, mentálisan vagy szociálisan eddig munkavégzésre alkalmatlannak minősített emberek speciális programjával próbálkozik. A Közmunkás Szakszervezet társelnöke szerint mindegyik kísérlet csak szakmai háttér nélküli ötletelés, amely a gyakorlatban nem működik. Komjáthi Imre emlékeztetett rá, hogy a vidéki munkanélküliek a közmunkás bérnél magasabb napszámért vállalnak gyümölcsszedést és egyéb idénymunkát, mert ezekben a családokban minden fillér számít. A tavaly nyáron hatalmas lehetőségként beharangozott program kudarcát a Belügyminisztérium (BM) is elismerte, amikor kiadta, hogy 2015-ben összesen 153 közmunkást sikerült kiközvetítenie a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak a mezőgazdasági vállalkozásokhoz.

Idén nyáron a speciális közmunka program az új ötlet, amivel az eddig munkavégzésre alkalmatlanokat akarja arra kényszeríteni a kormány, hogy a segélynél alig valamivel több pénzért mégis dolgozzanak. Július 1-től 5 hónapon át Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megye 11 településén összesen 300 olyan embert foglalkoztatnak 6 órában, akik egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak komolyabb fizikai munkára, valamilyen mentális vagy szociális gonddal küzdenek, vagy egyszerűen nyugdíj előtt állnak és sehová nem veszik fel őket. A BM januártól országossá akarja fejleszteni a programot, aminek azonban máris látszik több szépséghibája. A legalapvetőbb kifogás az, hogy a képzetleneknek ebben a körben csak bruttó 41 556 forint jár, aminek nettó összege havonta mindössze 4200 forinttal magasabb, mint a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Ennél valamivel több jár a középfokú végzettségűeknek és szakmával rendelkezőknek, de valójában annyit tesz a hatalom, hogy hatórás munkához köti az érintettek segélyezését.

A program azt ígéri, hogy "számukra a foglalkoztatás mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt", de hogy milyen formában és milyen szolgáltatók bevonásával, az nem derül ki. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ha valakinek ilyen foglalkozásokra kell járni, kifizetik a buszjegyét, de arról sehol nem esik szó, hogy a sokszor szinte mozgásképtelen, vagy alkoholizmussal küzdő emberek képesek-e egyáltalán elhagyni a kistelepülést, ahol élnek, hogy beszélgetésekre vagy képzésekre járjanak. A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Esély Labor Egyesület elnöke szerint nem véletlenül kerülték a beszélgetést az általunk megkeresett szabolcsi falvak polgármesterei, ők ugyanis pontosan tudják, hogy a beígért humán-szolgáltatások, fejlesztések szakmai háttere sehol nem biztosított.

Kulinyi Márton szerint az utóbbi hat évben a támogatások megvonásával a kormány felszámolta azt a szolgáltatási infrastruktúrát, amely mentális és szociális gondozást lenne képes kínálni a speciális helyzetben lévő közmunkásoknak, a járási hivatalok foglalkoztatási osztályain dolgozó hivatalnokok pedig szerinte soha nem tudnak mentális fejlesztéssel foglalkozni. A szakember úgy fogalmazott, az újabb közmunka program valójában nem más, mint a belekényszerített emberek és az egész rendszer "szívatása", ami nem vezet majd sehová. A megoldás ehelyett például a szociális farmok országos hálózatának támogatása lehetne, ahol a helyi kezdeményezések segítenék a foglalkoztatásból régóta kiszorult emberek és a második generációs munkanélküli fiatalok fokozatos munkához és munkahelyi közösséghez szoktatását, a kormány azonban kizárta a hálózat tagjait az uniós pályázatokból.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke is használható tudást kínáló képzéseket sürgetett álmegoldások helyett. Komjáthi emlékeztetett rá, hogy a csökkent munkaképességűeknek sokfelé teremtettek eddig is munkalehetőséget, de a valódi kihívással, a szakképzett munkaerő immár országos hiányával nem néz szembe a kormány. Ráadásul az ő tapasztalatai azt igazolják, hogy sokaknak elegük van az értelmetlen közmunka kiszolgáltatottságából, egyre többen kilépnek a rendszerből és eltűnnek vagy külföldön keresnek boldogulást.

Érvényes lehet a kamunépszavazás?

Bár néhány hete a közvélemény-kutatók többsége még szkeptikus volt abban, hogy meglehet-e az érvényességi küszöb a kvótanépszavazáson, most úgy néz ki, a kormánynak reális esélye van arra, hogy elég embert mozgósítson október 2-ára.

Az Index megrendelésére a Závecz Research végzett telefonos közvélemény-kutatást a kérdésről, a válaszok pedig azt valószínűsítik, hogy akár érvényes is lehet a szavazás - ehhez a választásra jogosultak legalább felének kellene elmennie. A július utolsó hetében végzett kutatás adatai szerint 54 százalék részt akar venni a népszavazáson. További 23 százalék azt mondja, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni. Azok között, akik elmennének, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésre.

A Fidesz és a Jobbik választói messze a legeltökéltebbek, és a két jobboldali párt tábora a népszavazási kérdést illetően szinte ugyanúgy viselkedik. Azoknak, akik egy most vasárnapi parlamenti választáson a Fideszre szavaznának, 63 százaléka a kvótanépszavazáson is a párt elképzelései szerint járna el: elmenne, és a nemet ikszelné be. A jobbikosoknál 62 százalék tenne ugyanígy, és a passzívok aránya is ebben a két táborban a legkisebb. A többi ellenzéki párt tábora nagyon megosztott; ez alól csak a DK kivétel, az ő szavazóik követik Gyurcsány Ferenc volt kormányfő bojkottfelhívását, és 69-81 százalékban (attól függően, hogy azokat, akik még nem döntötték el, hogy elmenjenek-e, hova számoljuk) elutasítják a népszavazáson való részvételt. Az MSZP szavazóközönsége ezzel szemben teljesen megosztott. Bár az ő pártjuk is a távolmaradás mellett van, a választóikra ez a felhívás csak mérsékelten hat. A közvélemény-kutatás szerint a szocialista szimpatizánsok 29 százaléka gondolja most úgy, hogy nem megy el a népszavazásra, 37 százalék pedig még nem tudja, hogy elmenjen-e. A bizonytalanságot jelzi, hogy azoknak az MSZP-seknek, akik részt vennének a voksoláson, a többsége még nem tudja, hogyan szavazzon. A nempárti szocialisták azonban egyelőre több mint kétszer annyian vannak, mint az igenesek.

Mindezzel szemben arra a kérdésre, hogy "Ha most vasárnap Magyarországon népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon-e, akkor hogyan szavazna?", elég egyértelmű EU-párti többség formálódott. Csak 17 százalék szeretne kilépni, míg a válaszolók 68 százaléka az EU-s tagságot támogatná. A maradék azt mondja, nem menne el egy EU-s tagságról való népszavazásra, vagy nincs válasza a kérdésre. Az október 2-re kiírt népszavazási kérdés "kötelező betelepítés" fordulata az EU-s kvótákra vonatkozik. A referendumnak elvileg nincs hatása arra, hogy érvényesítik-e a tavaly szeptemberben elfogadott, de több tagállam, köztük Magyarország által is ellenzett, kétséges jövőjű egyszeri menekültelosztási kvótákat, melyek alapján 1294 ember jutna Magyarországra. Orbán Viktor és kormánya szerint azonban az általuk favorizált népszavazási eredmény felülírhatná az esetleges jövőbeni újabb kvótákat is. Bár vitatott, hogy egy tagállamnak van-e erre egyáltalán elvi lehetősége, a népszavazásnak amúgy sem annyira jogi relevanciája van: inkább szimbolikus ügy és nyomásgyakorlási eszköz, amivel a kormány azt szeretné jelezni, hogy maga mögött tudja a magyar társadalom támogatását.

Szerző

Tarol Rogán haverja - Naponta milliárdos megbízások

Csetényi Csaba minden nap milliárdos megbízásokkal gazdagodik: cége ezúttal a Rogán Antal által vezetett minisztérium tenderén futott be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából 1,4 milliárd forintért a Network 360 Kft. egy német társasággal közösen vállalta, hogy kulturális kiadványokat, programokat, pr-cikkeket szállít, dokumentumfilmet készít a német-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítése céljából.

A Rogán Antal szomszédjaként emlegetett üzletember a napokban már mintegy 6 milliárd forintot lapátolt össze a Miniszterelnökségtől nyert megbízásokkal is. A kancellária ugyanis bruttó 6,25 milliárd forintért a Network 360 Reklámügynökség Kft.-t és au Affiliate Network Kft.-t (mindkettő Csetényi-cég) bízta meg pr-feladatok, közvélemény- és piackutatás, s rendezvényszervezés feladatával. Néhány nappal korábban derült ki, hogy a Városliget Zrt. 40 millió forint értékben szintén a Network 360 Kft.-t találta a legalkalmasabbnak a Liget projektet népszerűsítő 16 oldalas kiadvány elkészítésére. Nem új az együttműködés, hiszen a Városliget Zrt., nettó 390 milliós és 155 milliós megbízásokat is adott a Network 360 és az Affiliate Network Kft.-knek, méghozzá a Liget projekt kommunikációs feladatainak ellátására. De Csetényi felfutása nem most kezdődött, hiszen 2014-től 2016 márciusáig az állami reklámtortából a Network 360 Kft. hasította ki a legnagyobb szeletet: 4,9 milliárd forintot.

Eközben az MSZP azt követeli: "ne az adófizetők fizessék ki a büntetést Rogán haverja után". Bárány Balázs elnökségi tag szerint ugyanis 334 millió forintra fogja büntetni az Európai Bizottság a kormányt egy szabálytalan közbeszerzés miatt. A közbeszerzés nyertese Rogán Antal szomszédja, azaz Csetényi volt. A büntetés okai: irreálisan magas beszerzési ár a kormányablakok népszerűsítésére, indokolatlanul felgyorsított közbeszerzési eljárás, "és persze a fideszes közbeszerzések állandó eleme: egy győztes haver. Csak ennek most nem ibizai parti lesz a vége, hanem 334 millió forintos büntetés" - fogalmazott Bárány. Egyúttal felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert: Rogán tisztázza, milyen módon és miért járt közben azért, hogy a haverját közpénzmilliárdokkal tömjék ki az elmúlt években. Azt is követelte: a büntetést ne a magyar adófizetők zsebéből vegye ki a kormány, hanem adja ki azt is Csetényi Csabának.

Szerző