Magyarországon regisztrálták a würzburgi merénylőt

Magyarországon szabályosan regisztrálták és a fóti gyermekotthonban helyezték el azt a magát afgánnak mondó fiatalt, aki júliusban merényletet követett el a németországi Würzburg közelében, a német hatóságok viszont nem ellenőrizték ujjlenyomatát az Eurodac uniós menekültügyi és idegenrendészeti adatbázisban, és nem is hallgatták meg rendőrségi vagy menekültügyi eljárásban - írta pénteken a német Bild, amely megszerezte a támadó magyarországi menedékkérő-regisztrációs adatlapját.

E szerint Khajerkhel Riaz Khan néven vették nyilvántartásba, kísérő nélküli kiskorúként érkezett az országba, az általa megadott adatok alapján születési ideje 1999. január 1., az afganisztáni Paktiából származik, és afgán állampolgárságú. A magyar hatóságok 2015. június 26-án vitték fel ujjlenyomatát az Eurodac adatbázisba. Menedékjogi kérelmét Budapesten nyújtotta be, regisztrációja szabályszerű volt. A fóti gyermekotthonban helyezték el, ahonnan eltűnt és Németországban, az osztrák határnál fekvő Passauban bukkant fel ismét 2015. június 30-án. A lap cikke szerint furcsa, hogy a német hatóságok csak az idén júliusban elkövetett merénylet után vettek tudomást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel nyilvánvalóan kapcsolatban álló merénylő "valódi identitásáról", a rendőrség és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) soha nem hallgatta meg, és ujjlenyomatát a támadás előtt nem ellenőrizték.

Juncker egyezkedne

Ha Ankara nem tartja be az EU-török menekültügyi megállapodást, az Európai Uniót a tavalyinál akkor is felkészültebb állapotban érné egy újabb menekülthullám, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy vasárnap sugárzásra kerülő interjúban, amelyből csütörtök este közöltek részleteket. Hangsúlyozta, az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös. Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "európai problémáról" van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a "szolidáris segítségnyújtás" elve alapján kell eljárniuk.

Újabb menekülthullám esetén valamennyi tagállamnak teljesítenie kell feladatát. Csak három-négy tagország zárkózik el menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje - 2016 második fél éve - alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Az esetleges pénzügyi szankciókra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy "a zsarolás és a fenyegetés nem a politika eszköze". Arra a kérdésre pedig, hogy mi győzhetné meg a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat, azt mondta, hogy az a "józan ész" lehet, amely ugyan "egyenlőtlenül oszlik el az EU-ban, de nem adom fel a reményt, hogy végül sikerül egyetértésen alapuló megoldásra jutni". A Törökországgal 2005 óta folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a tárgyalások azonnali megszakításához vezetne, de Törökország a jelenlegi állapotában a halálbüntetés nélkül sem alkalmaz az uniós tagságra, mert vannak gondok az emberi jogok és a sajtószabadság érvényesülésével, és még nem sikerült megoldást találni számos gazdasági jellegű problémára.