Mélyül a Krím-válság

Komoly aggodalmakat keltett a nemzetközi közösségben a Krím-félsziget kapcsán váratlanul kiéleződött ukrán-orosz feszültség, amelyben már a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is felmerült.

A moszkvai külügy tegnap jelentette be, hogy Oroszország fontolóra vette, hogy a krími fejlemények miatt megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával. Az orosz duma elnöke pedig azt közölte, Moszkvának felül kell vizsgálnia viszonyát Kijevhez. Orosz olvasatban Ukrajna már az előző héten jelezte, nem kíván diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. A diplomáciai feszültség tulajdonképpen napok óta mélyül, amióta Kijev nem járult hozzá az új orosz nagykövet, Mihail Babics kinevezéséhez. A konfliktus elmérgesedését az okozta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán bejelentette, a Krím félszigeten vasárnap megakadályozott egy olyan terrorakciót, amely mögött az ukrán katonai hírszerzés áll. A tűzharcban az FSZB szerint az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal jelezte, hogy a történteknek következményei lesznek és azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „a béke helyett a terrorizmust” választotta.

Ukrajna cáfolta és diverziónak nevezte a krími állítólagos meghiúsított terrorakció hírét, hangsúlyozva, hogy az elcsatolt területet kizárólag diplomáciai úton kívánja visszaszerezni. Az ukrán hadsereget harcikészültségbe helyezték, tegnap a Krímbe Oroszország Sz-400-as Triumf típusú légvédelmi rakétarendszert telepített.

A mélyülő feszültség egyre inkább aggasztja a nemzetközi közösséget. Az Európai Unió tegnap óvva intette a két országot minden olyan tevékenységtől, amely eszkalálhatja a helyzetet a Krím-félsziget körül. Az amerikai külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Ukrajna között kiújult feszültség miatt. Elizabeth Trudeau külügyi szóvivő az amerikai kormány nevében felszólította Moszkvát és Kijevet arra, hogy kerüljék el a konfliktus kiszélesedését.

Szerző

Varga "túl optimista" - Utolsók vagyunk a régióban

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:21
A mezőgazdaságtól sokat várnak idén – akár fél százalékkal is erősítheti a GDP-növekedést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rácáfoltak az előzetes várakozásokra a második negyedévi, magyar GDP adatok. Ebben az időszakban a gazdaság növekedése 2,6 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakáét, ugyanakkor az első fél év egészében 1,7 százalékos bővülést mértek a statisztikusok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter abban bízik, hogy ez a dinamika erősödik és így nem kell módosítani az idei 2,5 százalékos GDP-prognózison.

Az első negyedévi meghökkentően alacsony 0,7 százalékos tisztított GDP-adat után a második három hónapban elért 2,6 százalékos növekedés után összességében 1,7 százalékos plusszal zárta 2016. első félévét a magyar gazdaság - erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Véleménye szerint az első negyedévi siralmas GDP-t az okozta, hogy az uniós támogatások még nem érkeztek meg, és a gépjárműiparban - modellváltás miatt, tervezetten - visszaesett a termelés. A második negyedév talparaállásából a miniszter azt a következtetést vonta le, hogy az idei esztendőre várt 2,5 százalékos GDP növekedési várakozás tartható. Varga Mihály optimizmusát arra alapozta, hogy az eddig katasztrofálisan teljesítő építőiparban fordulat várható, elsősorban a lakásépítések révén. Eddig 12 ezer darab csok-igénylést tartanak nyilván, ennek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően elmozdulhat a holtpontról az építőipar. Abban is reménykedik Varga Mihály, hogy az uniós támogatások is már éreztetik a hatásukat a magyar gazdaságon. (Józan megfontolások szerint ennek inkább csak jövőre lesz érezhető hatása.) Ugyanakkor az előzetes várakozások szerint a mezőgazdaságtól idén a tavalyinál jobb eredmény várható, az agrárszféra teljesítménye 0,5 százalékponttal járulhat hozzá az idei GDP-növekedéshez.

A lapunk által megkérdezett Katona Tamás szerint túlzottan optimista a nemzetgazdasági miniszter prognózisa, véleménye szerint az idei növekedés 2 százalékos lehet. Figyelmeztető jel ugyanis, hogy a KSH ugyancsak tegnap közölte, hogy bár már nyolc hónapja folyamatosan csökken az ipari termelés növekedésének üteme, de most fordult először elő, hogy már a tavalyi szintet sem érte el, annál 0,3 százalékkal alacsonyabb volt. Az is elgondolkodtató, hogy a beruházások továbbra sem növekednek, mert a magánszféra nagy mértékben visszafogta az aktivitását - mondta Katona Tamás, aki ezen a téren idén 8-10 százalékos visszaesésre számít.

Varga Mihály szerint a régiós országok egymáshoz viszonyított GDP-növekedési pozíciójára nem érdemes hivatkozni, mert az folyamatosan változik. Katona Tamás szerint sajnos nem ez a helyzet, Magyarország - most az 1,7 százalékos növekedésével is - kibérelte az utolsó helyet. Hiszen az első félévet Románia 5,9, Szlovákia 3,7, Bulgária és Lengyelország 3,0 százalékos gazdasági bővüléssel zárta. A különbség tetemes!

Szót ejtett Varga Mihály arról is, hogy dinamikus volt a bérkiáramlás Magyarországon, a második félévben még ennél is nagyobb mértékben emelkedhetnek a bérek. Katona Tamás ennek kapcsán megjegyezte: mindez a forint folyamatos gyengülése mellett történik, így azok akik külföldön vállalnak munkát azt látják, hogy euróban inkább csökkenne, mint növekedne a jövedelmük, ha itthon vállalnának munkát.

Élesen kritizálta Varga Mihály értékelését Gúr Nándor is. Az MSZP alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzetgazdasági miniszter által frissen közölt számok semmit nem érnek, az embereknek kézzelfogható fizetésemelésre van szükségük, mert ők a valóságban azt tapasztalják, hogy az árcédulákon magasabb összegek szerepelnek, a fizetésük pedig kevesebbet ér. Megjegyezte: ha igaz lenne a növekedés, akkor az elmúlt hat évben nem 600 ezer ember hagyta volna el az országot, hanem több 100 ezer más európai akart volna idejönni dolgozni. Gúr Nándor egy mértékadó, fizetésemelés forrásaként jelölte meg a 2 százalékos GDP-növekedés 6-700 milliárd forintos többletét, a fekete, illetve szürkegazdaság arányának csökkentést, valamint az adó- ás vámhátralékok behajtását.

Szerző

Varga "túl optimista" - Utolsók vagyunk a régióban

Publikálás dátuma
2016.08.13. 07:21
A mezőgazdaságtól sokat várnak idén – akár fél százalékkal is erősítheti a GDP-növekedést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rácáfoltak az előzetes várakozásokra a második negyedévi, magyar GDP adatok. Ebben az időszakban a gazdaság növekedése 2,6 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakáét, ugyanakkor az első fél év egészében 1,7 százalékos bővülést mértek a statisztikusok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter abban bízik, hogy ez a dinamika erősödik és így nem kell módosítani az idei 2,5 százalékos GDP-prognózison.

Az első negyedévi meghökkentően alacsony 0,7 százalékos tisztított GDP-adat után a második három hónapban elért 2,6 százalékos növekedés után összességében 1,7 százalékos plusszal zárta 2016. első félévét a magyar gazdaság - erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Véleménye szerint az első negyedévi siralmas GDP-t az okozta, hogy az uniós támogatások még nem érkeztek meg, és a gépjárműiparban - modellváltás miatt, tervezetten - visszaesett a termelés. A második negyedév talparaállásából a miniszter azt a következtetést vonta le, hogy az idei esztendőre várt 2,5 százalékos GDP növekedési várakozás tartható. Varga Mihály optimizmusát arra alapozta, hogy az eddig katasztrofálisan teljesítő építőiparban fordulat várható, elsősorban a lakásépítések révén. Eddig 12 ezer darab csok-igénylést tartanak nyilván, ennek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően elmozdulhat a holtpontról az építőipar. Abban is reménykedik Varga Mihály, hogy az uniós támogatások is már éreztetik a hatásukat a magyar gazdaságon. (Józan megfontolások szerint ennek inkább csak jövőre lesz érezhető hatása.) Ugyanakkor az előzetes várakozások szerint a mezőgazdaságtól idén a tavalyinál jobb eredmény várható, az agrárszféra teljesítménye 0,5 százalékponttal járulhat hozzá az idei GDP-növekedéshez.

A lapunk által megkérdezett Katona Tamás szerint túlzottan optimista a nemzetgazdasági miniszter prognózisa, véleménye szerint az idei növekedés 2 százalékos lehet. Figyelmeztető jel ugyanis, hogy a KSH ugyancsak tegnap közölte, hogy bár már nyolc hónapja folyamatosan csökken az ipari termelés növekedésének üteme, de most fordult először elő, hogy már a tavalyi szintet sem érte el, annál 0,3 százalékkal alacsonyabb volt. Az is elgondolkodtató, hogy a beruházások továbbra sem növekednek, mert a magánszféra nagy mértékben visszafogta az aktivitását - mondta Katona Tamás, aki ezen a téren idén 8-10 százalékos visszaesésre számít.

Varga Mihály szerint a régiós országok egymáshoz viszonyított GDP-növekedési pozíciójára nem érdemes hivatkozni, mert az folyamatosan változik. Katona Tamás szerint sajnos nem ez a helyzet, Magyarország - most az 1,7 százalékos növekedésével is - kibérelte az utolsó helyet. Hiszen az első félévet Románia 5,9, Szlovákia 3,7, Bulgária és Lengyelország 3,0 százalékos gazdasági bővüléssel zárta. A különbség tetemes!

Szót ejtett Varga Mihály arról is, hogy dinamikus volt a bérkiáramlás Magyarországon, a második félévben még ennél is nagyobb mértékben emelkedhetnek a bérek. Katona Tamás ennek kapcsán megjegyezte: mindez a forint folyamatos gyengülése mellett történik, így azok akik külföldön vállalnak munkát azt látják, hogy euróban inkább csökkenne, mint növekedne a jövedelmük, ha itthon vállalnának munkát.

Élesen kritizálta Varga Mihály értékelését Gúr Nándor is. Az MSZP alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzetgazdasági miniszter által frissen közölt számok semmit nem érnek, az embereknek kézzelfogható fizetésemelésre van szükségük, mert ők a valóságban azt tapasztalják, hogy az árcédulákon magasabb összegek szerepelnek, a fizetésük pedig kevesebbet ér. Megjegyezte: ha igaz lenne a növekedés, akkor az elmúlt hat évben nem 600 ezer ember hagyta volna el az országot, hanem több 100 ezer más európai akart volna idejönni dolgozni. Gúr Nándor egy mértékadó, fizetésemelés forrásaként jelölte meg a 2 százalékos GDP-növekedés 6-700 milliárd forintos többletét, a fekete, illetve szürkegazdaság arányának csökkentést, valamint az adó- ás vámhátralékok behajtását.

Szerző