Mélyül a Krím-válság

Komoly aggodalmakat keltett a nemzetközi közösségben a Krím-félsziget kapcsán váratlanul kiéleződött ukrán-orosz feszültség, amelyben már a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is felmerült.

A moszkvai külügy tegnap jelentette be, hogy Oroszország fontolóra vette, hogy a krími fejlemények miatt megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával. Az orosz duma elnöke pedig azt közölte, Moszkvának felül kell vizsgálnia viszonyát Kijevhez. Orosz olvasatban Ukrajna már az előző héten jelezte, nem kíván diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. A diplomáciai feszültség tulajdonképpen napok óta mélyül, amióta Kijev nem járult hozzá az új orosz nagykövet, Mihail Babics kinevezéséhez. A konfliktus elmérgesedését az okozta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán bejelentette, a Krím félszigeten vasárnap megakadályozott egy olyan terrorakciót, amely mögött az ukrán katonai hírszerzés áll. A tűzharcban az FSZB szerint az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal jelezte, hogy a történteknek következményei lesznek és azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „a béke helyett a terrorizmust” választotta.

Ukrajna cáfolta és diverziónak nevezte a krími állítólagos meghiúsított terrorakció hírét, hangsúlyozva, hogy az elcsatolt területet kizárólag diplomáciai úton kívánja visszaszerezni. Az ukrán hadsereget harcikészültségbe helyezték, tegnap a Krímbe Oroszország Sz-400-as Triumf típusú légvédelmi rakétarendszert telepített.

A mélyülő feszültség egyre inkább aggasztja a nemzetközi közösséget. Az Európai Unió tegnap óvva intette a két országot minden olyan tevékenységtől, amely eszkalálhatja a helyzetet a Krím-félsziget körül. Az amerikai külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Ukrajna között kiújult feszültség miatt. Elizabeth Trudeau külügyi szóvivő az amerikai kormány nevében felszólította Moszkvát és Kijevet arra, hogy kerüljék el a konfliktus kiszélesedését.