keresztényüldözés;

2016-09-08 07:04:00

Keresztényüldözés kontra imázsépítés

Teljesen felesleges és kontraproduktív külön államtitkárságot létrehozni a keresztényüldözés ellen. Ez derül ki az eddigi tapasztalatok és a nemzetközi példák alapján. Az államtitkárság által kitűzött feladatok még nem indokolják az új kormányzati szerv felállításának szükségességét.

Magyarországon keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság alakult majdnem egymilliárd forintból. A magyarázat szerint azért volt szükség erre, mert Orbán Viktor kormányfő és Balog Zoltán humánminiszter közös vatikáni látogatásuk alkalmával közel-keleti keresztény vezetőkkel találkoztak, s ekkor jutottak erre az elhatározásra. A kormány a következőket tervezi tenni: segítené az üldözött keresztényeket, felhívná a nemzetközi közvélemény figyelmét az üldözöttek tarthatatlan helyzetére, humanitárius akciókat koordinálna, helyben segítene a keresztényeknek.

A magyar kormány mondhatni úttörő a világban, mert elsőként emeli kormányzati szintre a keresztényüldözés elleni harcot. A világ többi országa azonban nem feltétlenül azért nem látta még szükségét ilyen tárca, vagy kormányzati szerv felállításának, mert nem tartaná fontosnak a keresztényüldözés elleni küzdelmet, hanem mert egy ilyen hivatal teljesen felesleges és kontraproduktív.

Egyrészt le kell szögezni, a keresztényüldözés valóban súlyos és aggasztó probléma, elsősorban a Közel-Keleten, de Ázsia és Afrika egyes országaiban is. Az Open Doors nevű keresztény segélyszervezet 2016 januárjában napvilágot látott elemzésében 100 millióra becsülte a világban üldözött keresztények számát, ami az Iszlám Állam térnyerése óta ugrott meg. Első ízben a Római Birodalomban üldözték a keresztényeket: 64-ben Néró császár Róma felgyújtásával a keresztényeket vádolta meg, majd halálra kínoztatta őket, bár manapság ezt sokan vitatják. Traianus császár volt az első, aki dokumentumban is lefektette: a keresztények az állam ellenségei, 112-ben kiadott rendelete szerint eljárást kell indítani ellenük. A keresztényüldözés csak 313-ban, Constantinus Chlorus Galerius császársága idején ért véget, amikor rendelettel a keresztények szabad vallásgyakorlását biztosította.

A következő majdnem kétezer év alatt is volt példa keresztényüldözésre. A második világháborúban a német nemzetiszocialisták ugyan nem akarták kiirtani a kereszténységet, illetőleg a katolicizmust szemben a zsidó vallással, de a struktúráját le akarták rombolni méghozzá ugyanazon okoknál fogva, ami miatt a kommunista országokban üldözték a vallást: a katolikusok ugyanis „idegen hatalomnak”, azaz a Vatikánnak engedelmeskednek. A náci Németországban kísérleteket is tettek egy saját vallás létrehozására.

Manapság a kereszténységet leginkább üldöző államok túlnyomórészt iszlám országok. Az említett 2016-os jelentés szerint a vizsgált 50 országból 38 volt muzulmán többségű. A legsúlyosabb helyzetben az afganisztáni, szaúd-arábiai, szomáliai, iráni, Maldív-szigeteki, szudáni jemeni, iraki, eritreai, pakisztáni, líbiai és észak-koreai keresztények vannak. (Phenjan állt a lista első helyén.) Szaúd-Arábiában, Iránban, Szomáliában, a Maldív-szigeteken, Jemenben és Afganisztánban az iszlám államvallás. Törökország ugyan (még) világi államnak mondja magát, de sok keresztény közösséget nem ismer el jogi személyként, ezért több jogától is megfosztja (tagjai nem rendelkezhetnek bankszámlával, ingatlanokkal). Gyakran támadnak rá a keresztény közösség tagjaira.

Emmi adatok
Az Emmi 2017-es költségvetése szerint a tárca személyi juttatásokra 9 846,1 milliárd-, munkaadókat terhelő járulékokra és hozzájárulási adóra 6990,8 milliárd-, dologi kiadásokra 3 715,8 milliárd-, egyéb működési célú kiadásokra 861 millió forintot költ az új helyettes államtitkárság nélkül.

A listán 47. helyen található Indonéziában, a világ legnagyobb muzulmán többségű országában is egyre több a keresztényekkel szembeni akció: azon államok közé tartozik, ahol látványosan romlott a keresztények helyzete. Az egyedüli olyan ország, ahol muzulmánok élnek többségben, de nincs példa a keresztények üldözésére, Gambia. Ennek elsősorban a szekuláris alkotmány az oka. Igaz, itt sem engednek meg mindent, a templomokat például nem renoválhatták.

Szíriában, a 2011-ben kitört polgárháború óta különösen drámaivá vált a keresztények helyzete. 2011 előtt mintegy 1,1 millióan éltek még itt a vallás hívei közül, ám mintegy 700 ezren menekülhettek el az országból. A 35 keresztény többségű asszíriai faluban például egyetlen keresztény sem maradt. Egyiptomban a keresztény koptok vallását ugyan elfogadják, mégis gyakoriak a támadások a vallási csoport tagjai ellen. Egy muzulmán számára jogilag is lehetetlen áttérni a keresztény hitre. Afganisztánban és Iránban pedig, aki megváltoztatná vallását, halálbüntetéssel sújthatják. Irakban a 2003-as amerikai beavatkozás előtt másfél millió keresztény élt, de a Fenyegetett Népek Társasága 2007-es értékelése szerint az országban „a jelenkor legnagyobb mértékű keresztényüldözése" zajlott. Az említett országokon kívül Nigériában is gyakoriak a keresztényekkel szembeni terrorakciók.

A Fidesz megdöbbent
A Fidesz szerint a legüldözöttebb vallás a kereszténység, ezért megdöbbentőnek tartják a balliberálisok hozzáállását a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság létrehozásához. A kormánypárt a PM-es V. Naszály Márta tegnapi kijelentéseire reagálva szerkesztőségünkkel közölte, hogy miközben a balliberálisok gazdasági bevándorlók tömegét akarják beengedni és betelepíteni, az üldözött keresztények megsegítése ellen azonnal kikelnek. A kormány döntését természetesen példaértékűnek nevezték. Az ellenzéki párt elnökségi tagja azt mondta, a helyettes államtitkárságot csupán propagandacélokból hozzák létre, és valószínűsítette, hogy a kvótareferendum után funkció nélküli kifizetőhellyé válik, vagy csendben megszűnik. Közölte, mindenkinek fel kell emelnie a szavát, amikor a világon bárhol a vallásuk miatt üldöznek embereket, de úgy tűnik, hogy a kormány csak akkor jótékonykodik, ha ehhez közvetlen érdeke fűződik.

Mit tehet az Emmihez tartozó új magyar helyettes államtitkárság a keresztényüldözés ellen? A hivatal szülőföldjükön segítené az üldözött keresztényeket. Ez igen szép elképzelés, hiszen erre törekszik lényegében minden európai uniós kormány, köztük Angela Merkel német kancellár is, ám rajtunk kívül a többi ország úgy véli, ehhez nem szükséges kormányzati szerv felállítása, ezt a munkát a külügyminisztérium koordinálhatja. (Tegyük hozzá, Németországban, Franciaországban, vagy Olaszországban nem is a külgazdaság a külügyminisztérium elsődleges profilja.)

Hogyan segítené a kormány a szülőföldjükön a keresztényeket? Például mit tehet azért a néhány százezer keresztényért, aki még Szíriában maradt? Nos, erre nem egyszerű megadni a választ. A nemzetközi segélyszervezetek sokat panaszkodnak arra, hogy bizonyos szíriai régiókba be sem engedik őket. Aleppóban például több tízezren rekedtek az ostromgyűrű által körbezárt városban. Nem valószínű, hogy a magyar kormány megbízottjait tárt karokkal fogadnák akár az Iszlám Állam (IS) fegyveresei, akár a kormányerők, a damaszkuszi rezsim által ellenőrzött területeken. Nehéz lenne elképzelni azonban azt is, hogy az Iránban, Szaúd-Arábiában, Afganisztánban, vagy Pakisztánban üldözött keresztényekért mit tehet majd a magyar kormány. Ha Budapest bejelentené, hivatalos kormányzati küldöttséget meneszt az ott élő keresztények védelmében, abból diplomáciai perpatvar is kialakulhat. Élünk a gyanúperrel, túlságosan sokat az észak-koreai keresztényekért sem tehet Budapest már csak azért sem, mert halálbüntetéssel sújthatják azokat, akik vallási jellegű tevékenységet folytatnak. Ilyenkor általában kémkedés a vád.

Kínában a katolikus egyház megosztott, a Hazafias Egyletet Peking is elismeri, a föld alatt működő egyházat viszont nem. Ferenc pápa számos diplomáciai lépést tett a Vatikán és Kína kapcsolatainak javításáért, de igazi áttörést még nem tudott elérni az illegalitásban működő egyház tagjainak ügyében. Vajon a budapesti államtitkárságnak sikerül ez a bravúr, ha a pápának nem? Bizonyos kételyeink merülhetnek fel ezzel kapcsolatban is.

Aki gyűlölet kelt...
Ahhoz, hogy valaki a kereszténység védelmezőjeként tüntethesse fel magát, krisztusi a tanokat kell követnie, mert anélkül nincs kereszténység - így kommentálta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója lapunknak a helyettes államtitkárság felállítását. A metodista lelkész azt mondta, aki gyűlöletet kelt a menekültekkel szemben, aki egész földrészre kiterjedő kampányt folytat, hogy ne gyakoroljunk irgalmasságot, az ne akarjon kereszténység védelmező hivatalt létrehozni.
A kormánypárt, sőt a magyar katolikus egyház bezzeg "hősiesen" hallgatott, amikor Bayer Zsolt a pápát gyalázta. A Velencei Bizottság, illetve az Alkotmánybíróság által kifogásolt egyház törvénnyel keresztény egyházakat fosztott meg a státuszuktól - emlékeztetett. Iványi szerint, ha nem lenne olyan aljas ez a történet, akkor végtelenül nevetségesnek gondolhatnánk. Orbán majd így védi meg az olasz és a francia papokat? - tette fel a költői kérdést, majd közölte, olyan ez, mint amikor a Fidesz megvédte a nyugdíjkasszát. A szavunkat mindig fel kellene emelni, ha valakit üldöznek bőrszíne vallása miatt, de ezért teljesen felesleges hivatalt létrehozni, mert ez csak pénzherdálás - fogalmazott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapítója

F.Á.

A magyar helyettes államtitkárság, szándékai szerint, felhívná a nemzetközi közvélemény figyelmét az üldözöttek tarthatatlan helyzetére. Erre azonban egyrészt szintén nincs szükség önálló miniszteriális szerv elállítására, hiszen amennyiben a kabinet ennyire szívén viseli a helyi üldözött keresztény közösségek sorsát, akkor ezt a feladatot ugyancsak a külügyminisztérium láthatja el. Ráadásul megvannak az erre szakosodott szervezetek is, köztük az említett Open Doors, amelynek politikusok is tagjai, köztük a német kereszténydemokrata Volker Kauder. Mindemellett elemzéseket közöl a világban élő keresztények helyzetéről az amerikai Pew Research Center, amely az Egyesült Államok külügyminisztériumának adataira is hivatkozik. Az Open Doorsnak azt a megállapítását, amely szerint 100 millió keresztényt üldöznének, bírálatokkal is illették, mondván nem könnyű definiálni, mit is nevezünk keresztényüldözésnek.

A kormány az államtitkársággal humanitárius akciókat koordinálna. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezt miért nem bízza az e tekintetben igen nagy tapasztalattal rendelkező Nemzetközi Vöröskeresztre, a katolikus Caritasra, vagy más segélyszervezetekre? Illetve miért nem akar inkább ezekkel a szervezetekkel együttműködni? Az államtitkárság egymilliárd forintos költségvetése pedig magában foglalja-e a humanitárius segélyre szánt összeget? Ismét felmerül tehát a kérdés: miért kell ezért önálló kormányzati szervet életre hívni? Miért nem elég a külügyminisztérium? Illetve miért kell leépíteni a magyar diplomáciát?

A helyettes államtitkárság felállítása kontraproduktív is, hiszen ha feleslegesen, óriási költségvetésből hozzák létre, azzal csak azt érik el, hogy éppen a keresztényüldözésről vonják el a figyelmet ezzel az újabb, kizárólag a kormány PR-érdekeit szolgáló manőverrel.

Megkérdeztük
A gyakorlatban miben segíti majd a Közel-Keleten üldözött katolikusokat az új Keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság? A Népszava tegnap írásban ezt kérdezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől, aki egyben győri megyéspüspök is. Lapzártáig Veres András nem válaszolt.