Embert küldenek a Holdra

Publikálás dátuma
2016.09.17. 13:56
Illusztráció: Thinkstock
Kína megkezdte az emberrel történő holdmissziók kivitelezéséhez szükséges technológiai alapok beszerzését - jelentette be az emberi részvétellel folyó kínai űrprogram vezető mérnöke.

Csienping a második kínai űrállomás csütörtöki fellövése alkalmából elmondta, hogy az ember vezette holdmissziókhoz szükséges technológia jóval bonyolultabb a jelenlegi küldetésekhez használtnál. A sikeres misszióhoz Kínának nagyobb kapacitású rakétákra, a Hold felszínén való landolásra és visszatérésre képes ember vezette űrhajóra, továbbá a Föld és a Hold közötti közlekedésre képes űrjárműre van szüksége.

Technikai szempontból az ország déli részén lévő Hajnan tartománybeli Vencsang űrrakéta-indítóállomás lenne alkalmas az emberi részvétellel történő holdmisszió kivitelezéséhez.

A 2014-ben befejezett bázis a negyedik kínai űrrakéta-indítóállomás. A bázis alacsony tengerszintfeletti magassága és az Egyenlítőhöz való közelsége kedvező feltételeket jelent a hordozórakéták kapacitását és a műholdak élettartamát illetően. Kína helyi idő szerint csütörtök este fellőtte a világűrbe második űrállomását a Tienkung-2-est az északnyugat-kínai Csiucsüen űrközpontból.

A tervek szerint a jövő hónapban indítják a Sencsou-11 űrhajót kétfős legénységgel, akiknek az lesz a feladata, hogy dokkoljanak az űrállomással és egy hónapot töltsenek el annak fedélzetén. A magyarul Mennyei Palota nevű űrállomásmodult szakértők fontos mérföldkőnek tartják az évtized végére tervezett küldetéshez a Marsra - írja a napi.hu az MTI alapján.

Szerző

Hűha, kiderült: mindannyian migránsok vagyunk

Hát kérem, a tudományos - és nem politikusi - alapon alátámasztott tények szerint a honfoglaló népesség anyai ági genetikai öröksége nagyon heterogén, és jelenleg nincsen ok arra, hogy a honfoglalók genetikai előzményeit csupán egy adott régióból vagy népességből eredeztessük. A kapott eredmények összehasonlító analízise alapján a honfoglaló populációban mind az ugor eredetű, mind a közép-ázsiai török népekre jellemző genetikai elemek jelen lehettek - áll az MTA közleményében. Az archeogenetikai eredményeiket a Scientific Reportsban jelentették meg kutatók.

Több gyökerű népességről tanúskodnak a honfoglaló magyarok anyai génjei, amelyek között az ugor eredetű genetikai elemek éppúgy jelen lehettek, mint a közép-ázsiai török népekre jellemzők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetében folyó kutatások szerint. A kutatás alapjául 16 Kárpát-medencei lelőhelyről származó 144, többségében honfoglalás kori csontváz szolgált, emellett egy kisebb, dél-alföldi, 7-9. századi csoport bevonásával az itt élő avar populáció genetikai jellemzőit is vizsgálták. A tudósok az eredményeket más publikált archaikus és modern mintákkal összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy míg a kisebb mintaszámú vizsgált mikroregionális avar csoport inkább dél- és kelet-európai jellegzetességekkel bír, a honfoglaló populációt nyugat-eurázsiai jellegzetességek mellett mintegy negyedrészben közép-ázsiai és észak-ázsiai típusok alkotják.

 Az ázsiai típusok a honfoglalás kora óta eltelt bő évezredben szinte teljesen kikoptak a magyarság genetikai állományából, azonban néhány recens székely és csángó mitokondriális DNS-típus fennmaradó nyomaira utalhat. A kutatásnak a történeti tudományokra nézve is fontos eredménye, hogy rámutat, a 10. századi népességnek a régészeti leletanyag alapján kimutatott eltérései mögött nem áll egy anyai ági vérségi-rokonsági szervező erő.

Az adatok jelzik azt is, hogy a honfoglalás korának kutatásában használt régészeti-történeti kategóriák - a korábban használt klasszikus leletanyagú, valamint köznépi temetkezések szerinti csoportosítás - által létrehozott csoportokat jelenleg nem lehet megfeleltetni homogén eredetű népességeknek. A Kárpát-medencei 10. századi adatok jelentős része teljesen feltárt temetőkből származik, amelyekben az anyai ági rokonság csekély aránya egy mobil, temetőit rövid ideig használó népességre utal.

A tanulmány az archeogenetikai kutatás úgy nevezett klasszikus metodikájú időszakának eredményeit foglalja össze, lehetővé téve a kutatott 7-12. századi Kárpát-medencei népességek különböző szintű összefüggéseinek vizsgálatát, összevetve mind ma élő, mind más archaikus népességeinek adataival. A tanulmányt jegyző kutatók - Szécsényi-Nagy Anna, Csősz Aranka és Mende Balázs - szerint azért is jelentős siker a tanulmány megjelentetése, mert a korábbi módszerekkel végzett kutatások egyre inkább háttérbe szorulnak a vezető szaklapok publikációs szempontjaiban.

A kutatók a jövőben új generációs szekvenálási eljárások teljesgenom-szintű analízisre történő alkalmazásával szeretnének a korábbiaknál jóval nagyobb mennyiségű adatot kinyerni az archaikus maradványokból, így próbálva pontosabban feltérképezni az egyes népességek egymáshoz való viszonyát. Emellett a magyar etnogenezissel összefüggésbe hozható új területek és régiók, valamint a Kárpát-medence honfoglalást megelőző és azt követő népességének új típusú technológiai eljárásokkal végzett vizsgálatát is bevonnák a kutatásba - olvasható a közleményben.

Szerző

Óriásbolygó születik? - Jeleket észlelték a csillagászok

Egy jeges óriásbolygó születésének jeleit észlelték japán csillagászok - írta a BBC News. A szakemberek a chilei Atacama-sivatagban ötezer méteres magasságban működő rádiótávcsőrendszert - a Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) - használva vetettek közelebbi pillantást a Földtől 176 fényévnyire, csillagászati léptékben szinte a "szomszédban" zajló eseményekre.

Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban megjelent eredmények szerint a formálódó bolygó - amelynek létét egyelőre csak sejtik a kutatók - feltehetőleg egy jeges óriás, hasonlóan a Naprendszerünkben keringő Uránuszhoz és Neptunuszhoz.

A japán Ibaraki Egyetemen dolgozó Cukagosi Takasi és kollégái úgy sejtik, hogy a Földhöz egyik legközelebbi fiatal csillag, a mindössze nagyjából tízmillió éves TW Hydrae körül formálódik egy bolygó. A fiatal csillagot apró porrészecskék alkotta korong övezi, amelyben koncentrikus körökben futó rések vannak. A kutatók megállapították, hogy a csillaghoz legközelebbi gyűrűrésben - ennek sugara 22 csillagászati egység (egy csillagászati egység a Nap és a Föld középpontjának átlagos távolsága, mintegy 251 milliárd kilométer) - a korong fényes régióihoz képest kisebb, mikrométer méretű porrészecskék vannak.

A szakemberek szerint a rést egy nagy tömegű planéta jelenléte okozza: gáz és a porrészecskék közti gravitációs kölcsönhatás és súrlódás hatására a nagyobb porszemek kilökődtek, míg a kisebbek megmaradtak. A rés vastagsága és mélysége alapján a szakemberek úgy becsülik, hogy a születő bolygó tömege a Neptunuszéhoz hasonlít.

Az ALMA obszervatóriumot 2013 márciusában avatták fel hivatalosan éveken át tartó tervezés és építés után. Az optikai vagy infravörös teleszkópokhoz képest az ALMA a látható fénynél sokkal nagyobb hullámhossz észlelésére is képes, így teljesen új képek készítésére alkalmas.

Szerző