"Mélyponton a cigányság" - Rendszerszintű a diszkrimináció

Magyarországon a cigányságot rendszerszintű diszkrimináció éri az élet minden területén – figyelmeztet friss jelentésében az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága. Az MSZP politikusa egyetért a szakértőkkel, szerinte hazánkban még nem volt ilyen mélyponton a cigányság.

Csak megerősíteni tudom a jelentés részleteit, országgyűlési képviselőként az országot járva kimondhatom: ma Magyarországon mélyponton van a cigányság megítélése és helyzete is – fogalmazott lapunknak Teleki László. Az MSZP politikusa az Európa Tanács (ET) kisebbségvédelmi keretegyezménye tanácsadó bizottságának jelentésére reagált. A csaknem ötvenoldalas értékelésből kiderült: rendszerszintű diszkrimináció éri a romákat az élet minden területén.

A hatóságok erőfeszítései ellenére a magyar társadalomban még mindig jelen van egyfajta idegenellenes, intoleráns hozzáállás, különösképpen a romákkal szemben. Az utóbbi években több esetben is a származásuk miatt bántalmaztak romákat Magyarországon, egyes radikális pártok és mozgalmak továbbra is gyűlöletet keltenek a népcsoport tagjai ellen. Mint írták, a romáknak hátrányos megkülönböztetésben van részük a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy területén is. Az utóbbi időben ráadásul egyre elterjedtebbé vált a roma gyerekek iskolai szegregációja. A dokumentumban riasztónak nevezték a roma gyermekek diszkriminációjának terjedését, ami a szerzők szerint a hatóságok által alkalmazott "felzárkóztató célú elkülönítés" következménye.

A romák foglalkoztatottsági adatai komoly aggodalomra adnak okot, ők teszik ki a regisztrált munkanélküliek 25-30 százalékát - áll a jelentésben. Az országban a foglalkoztatottaknak mindössze 2-2,5 százaléka roma, miközben a lakossági arányuk 7 százalék körül van. Az Európai Unió alapjogi ügynökségének felmérése szerint a romák 68 százalékát érte diszkrimináció a munkakeresés során az utóbbi öt évben.

A 47 államot tömörítő páneurópai szervezet szakértői aggályosnak tartják, hogy a kormány 18-ról 16 éves korra szállította le a tankötelezettségi korhatárt, minthogy a roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig nem sikerül elvégezni az általános iskola 8. osztályát, ez pedig komoly hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. A roma gyerekeknek a friss adatok szerint alig 1 százaléka jut el a felsőoktatásig. Balog Zoltán azonban rendkívül büszke erre a csekély adatra. Az emberi erőforrások minisztere a múlt héten ugyanis azt mondta: megduplázódott a roma fiatalok száma a hazai felsőoktatásban. Polónyi István, oktatáskutató a Népszavának kirakat-politizálásnak minősítette Balog mondatát, hiszen „hosszú évek óta egy százalék alatt van azon romák száma, akik bejutnak a felsőoktatásba. Ezt a nagyon alacsony számot megduplázni nem nagy teljesítmény".

A romák az egészségi állapot szempontjából is hátrányos helyzetben vannak, a születéskor várható élettartamuk mintegy 10 évvel rövidebb a lakossági átlagnál. A magyarországi kisebbségek nagy részének ugyanakkor nem különbözik a társadalmi-gazdasági helyzete a többségi társadalométól. "A romák kivételével az országban élő etnikai csoportok tagjai jól integrálódtak, teljes mértékben részt vesznek a gazdasági, társadalmi és kulturális életben" - olvasható a jelentésben. A nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését és politikai képviseletének erősítését célzó hatósági lépések elismerésre méltóak. A törvények magas szintű védelmet biztosítanak a kisebbségi nyelveknek, a gyakorlatban azonban rendkívül ritkán használják ezeket a közügyekben - írta a tanácsadó bizottság.

Az Európa Tanács ajánlásokat is megfogalmazott a magyar hatóságok számára, amelyek értelmében a hatóságoknak dolgozniuk kellene a romák lakhatási körülményeinek, foglalkoztatási helyzetének és egészségügyi ellátásának javításán, illetve az iskolai szegregáció sürgős felszámolásán. Utóbbinak fontos eleme lenne annak a megakadályozása, hogy a roma gyerekeket jogtalanul az értelmi fogyatékosoknak fenntartott speciális iskolákban helyezzék el. Emellett biztosítani kellene, hogy az alapvető jogok biztosa a jelenleginél hatékonyabban láthassa el a feladatát, és meg kellene erősíteni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes jogkörét, az ugyanis a hatályos jogszabályok értelmében meglehetősen korlátozott - vélik a jelentés szerzői. A bizottság a médiában és a politikában is jelen lévő intoleráns, rasszista, idegenellenes megnyilvánulások, illetve a gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozta.

A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar hatóságok megküldték válaszukat az Európa Tanácsnak, és leszögezték benne, hogy mindent megtesznek a kisebbségek iránti tolerancia és tisztelet erősítése érdekében. Hangsúlyozták, hogy az érintettek jól érzik magukat Magyarországon, és a kedvező fejleményeket az is bizonyítja, hogy az utóbbi években emelkedni kezdett azok száma, akik valamely nemzeti kisebbség tagjának vallják magukat. Rámutattak: fontos intézkedéseket hoztak annak megakadályozására, hogy a roma gyerekeket jogtalanul speciális iskolákban helyezzék el, és ezek eredményeképpen az iskolás gyerekek között kilenc év alatt 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent azok aránya, akiket enyhén értelmi fogyatékosként tartanak számon. "Országunk nyitott és befogadó mindenkivel szemben, aki törvényesen, az európai jogszabályokat betartva érkezik Magyarországra" - emelték ki a levélben.

Szociális kérdésből politika

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszállt a kvóta-népszavazási kampányba, egy nap alatt négy faluba is ellátogatott fórumot tartani. A Magyar Nemzet riportja szerint Nagyéren elmondta, ha „gyönge lesz a népszavazás”, akkor a kormány előbb-utóbb meg fog hátrálni Brüsszelben, és migránsok százezrei jöhetnek Magyarországra, akikkel nem tudni, hogyan tudnánk együtt élni. Majd ehhez hozzátette: “hiszen 600 éve élünk együtt cigányokkal, akiknek nem tudtuk megoldani a problémáit”.

Lázár szerint, ha szétosztanák a migránsokat, Európa minden országában egységesen 300-500 euróval kellene őket támogatni, miközben itthon, „aki bajba kerül, roma vagy hátrányos helyzetű, az húszezer forintot kap”. Egyébként lapunk továbbra is gőzerővel keresi Farkas Flóriánt, akinek szeretnénk feltenni kérdéseinket, például a roma támogatási pénzek hollétéről is.

A kancelláriaminiszter múlt hétre ígérte meg, hogy összehozza a Népszavát a miniszterelnöki biztossal, ez sajnos nem sikerült neki. Hétfőn is elküldtük emlékeztető levelünket a Miniszterelnökségnek, választ nem kaptunk. Szociális kérdésből csinálnak gusztustalan politikát - kommentált Teleki László. Az ellenzéki politikus szerint szemen szedett hazugság, amit Lázár állít, a kabinet félelmet kelt és megpróbálja saját eszközeihez felhasználni a romákat.

Vizsgálódnak az ORÖ-nél

Tömeges kihallgatásokat tervez a NAV az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gyanús költései miatt - tudta meg az atv.hu. A kihallgatás azokat érinti, akik 2014 áprilisa és 2015 augusztusa között pénzt kaptak az ORÖ-től. Az értesülést megerősítette Vajda László, fideszes ORÖ képviselő is, akit tanúként idéztek be a NAV-hoz, mint mondta, főként a Híd a munka világába pénzköltéseit fogják vizsgálni.

Tudomása szerint nem csak képviselőket fognak kihallgatni, hanem mindenkit, akinek az említett időszakban köze lehetett a pénzmozgásokhoz, családtagokat és külsősöket is. Vajda szerint hamarosan változások állhatnak be az országos romapolitikában, ennek lehet az egyik előszele a tömeges kihallgatás. Emlékeztetett arra, hogy Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nemrég arról beszélt az ATV-ben, hogy kiadják Farkas Flórián mentelmi jogát, amennyiben a legfőbb ügyész kikéri azt. Egy hete pedig kitették a miniszterelnöki biztost az európai ügyek parlamenti bizottságából.

A NAV az MTI megkeresésére megerősítette, hogy szeptember végén kihallgatják az ORÖ több munkatársát. Mint írták, az ügyben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán folyik nyomozás. A pénzügyi nyomozók több (tömegesnek nem mondható) tanúkihallgatást terveznek szeptember 28-án - tették hozzá. Többet a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem közöltek.

Mint ismert, az Emmi márciusban közölte, hogy szabálytalanságok gyanúja miatt elállt az Országos Roma Önkormányzattal a Híd a munka világába projektről kötött szerződéstől. A kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket, mintegy 1,6 milliárd forintot. A program ügyében a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) júniusban kihallgatta Hegedűs Istvánt, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét, augusztusban pedig Farkas Flóriánt. A NAV tavaly májusban költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, az ORÖ Gellérthegy utcai ingatlanában pedig lefoglalta a programmal kapcsolatos összes dokumentumot.