Kényszeríti a bankokat az MNB

A MNB a jövőben gorombán beavatkozik a bankok átmenetileg szabad pénzeszközeinek befogadásába. A Monetáris Tanács tegnapi ülésén 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. Ugyanakkor csökkentették az inflációs prognózisaik mértékét, idén 0,4, jövőre pedig 2,3 százalékos pénzromlási ütemet valószínűsítenek. A GDP előrejelzésekben változatlanul optimistább a jegybank a piacnál.

Erőszakos módon az államkötvény-vásárlásra, illetve hitelkihelyezésre kényszeríti a pénzintézeteket a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács másik döntése papírforma szerint történt: az elemzői várakozásoknak megfelelően kedden változatlanul hagyta a forint 0,9 százalékos alapkamatát. A bankokra vonatkozó döntéssel kapcsolatban a jegybank közölte, hogy a jelenlegi 1629 milliárd forintról csökkenteni fogja a három hónapos betétben lévő pénzmennyiséget, a cél, hogy az év végén ez az összeg ne haladja meg a 900 milliárdot. Az MNB célja egyértelmű: kényszerpályára terelni a pénzintézetek átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását. Vagyis ne a saját üzleti érdekeiket követve és a piaci igényeknek megfelelően tartalékoljanak, hanem csak úgy, ahogy azt a Matolcsy György MNB-elnök unortodox gazdasági víziója előírja, vagyis vegyenek állampapírokat, és mindenek előtt helyezzenek ki a vállalati szektor számára minél nagyobb mértékben hiteleket. Azonban az MNB által sugallt értékelés téves - állítják a szakértők. (Az MNB betéteiből kiszoruló pénz nagyságrendje 200-400 milliárd forint lehet.)

A bankok nem azért nem növelik a jelenlegi, alacsony mértékhez képest hiteleiket, mert nincs szándékukban. Az ok prózai, a kis-közepes vállalkozók visszafogták beruházási igényeiket a gazdasági világválság előtti időszakhoz képest, a multik - különösen a külpiacon szereplők - pedig nem Magyarországon veszik fel a hiteleiket. A vállalati hitelek kamatai várhatóan csökkennek az intézkedések hatására.

A döntést követő sajtótájékoztatón Nagy Márton, az MNB alelnöke elismerte, hogy a bankrendszernek fájhat ez a monetáris enyhítés. Aki nem tudja elhelyezni máshova, az egynapos betétbe teheti majd be a betétjét, de ennek a büntetőkamata: 0,05 százalék.

A forint gyengítésének egyik módja az, hogy igyekeznek kiszorítani az állampapírpiacról a külföldi befektetőket - tudtuk meg Németh Dávidtól . A K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az MNB megpróbálja a hazai piaci szereplőket az állampapír-piac felé terelni, hogy alacsonyak maradhassanak a hozamok. A most bejelentett lépések lényege, hogy az alapkamat csökkentése nélkül hajt végre monetáris lazítást az MNB - összegezte véleményét a Németh Dávid.

Az MNB intézkedéseit azonban nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni. Lapunk érdeklődésére Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy azt a bankot, amely túltartalékolja magát, a fölös pénzek után kivetett 0,15 százalékpontos büntetéssel sújtják majd.

Az MNB további "finomhangolást" is bejelentett a jegybanki betétekkel kapcsolatban, ez azonban nem a kényszerpályáról történő lemondást jelenti, hanem csak azt, hogy a betéteket milyen módon fogadják majd be. (A 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról 2016. decemberében dönt majd az MNB.)

A keddi kamatdöntő ülésen az új Inflációs Jelentés elfogadásáról is döntöttek, mely teljes terjedelmében csütörtökön jelenik meg. A fő számok már ismertek: az inflációs prognózisok idén 0,4 százalékos, illetve jövőre 2,3 százalékos ütemet valószínűsítenek – mindkettő kissé alacsonyabb, mint a június végi előrejelzések voltak. A GDP előrejelzések ugyanerre a két évre 2,8 , illetve 3 százalék - ezekben nem történt változás. Az ez évi inflációs előrejelzés lényegében megegyezik a piac konszenzussal, míg a 2017-es magasabb annál. A GDP előrejelzés mindkét évet tekintve lényegesen magasabb a piaci várakozások átlagánál.