Az Unió élteti az agráriumot

Nagyívű, 2050-ig tartó programot dolgozott ki a hazai agrárágazat jövőjéről a földművelésügyi tárca. A közhelyektől hemzsegő iromány alapja, a hazai agrárium jelenlegi helyzete ugyanakkor kiábrándító. Még a régiós társakétól elmaradó teljesítmény is veszélybe kerülhet az Uniós támogatások megszűnésével.

Nagy ugrás előtt áll a magyar mezőgazdaság: jelenleg a GDP alig 10-12 százalékát adja az élelmiszeriparral együtt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) "Magyarország Élelmiszergazdasági Programja" című dolgozata azzal számol, hogy 2050-re ez az arány eléri a 25 százalékot. Némi pikantériát kölcsönöz az irománynak, hogy egy Darányi Ignác idézettel kezdődik, aki, mint köztudott a nagybirtok elkötelezett híve volt, mert már az 1900-as évek elején azt hirdette, hogy azok képesek a korszerű, versenyképes termelésre. A kormány szerint a családi (kis)gazdaságoké a jövő.

A rendkívüli fejlődést egyebek mellett az élelmiszer feldogozás fejlesztésével, a prémium termékek, hungarikumok piacra dobásával, az átláthatóság, a tudás- és információalapú mezőgazdaság kialakításával érné el a kormány. A majd 2500 sorban felvázolt program megvalósítására 33-34 évet szánnak.

Ez az idő sem elég egy ekkora ugrásra és nem árt tudni, hogy az elmúlt évtizedekben soha nem volt ilyen arányú a mezőgazdaság teljesítménye a GDP-ben és nem is lesz - nyilatkozta a Népszavának Raskó György közgazdász. Szerinte nem az számít a prémiumterméknél, hogy hungarikum-e vagy sem, csak a minőség és a márkanév fontos. Egy ilyen jó hírnevet (brand), nem csak belföldön, de külföldön is ki kell építeni, ami sok időbe és rengeteg pénzbe kerül. Jelenleg a Pick téliszalámi és a tokaji aszú sorolható a nemzetközi piacon is jegyzett prémium kategóriába - tette hozzá az agrárközgazdász.

Célokat és eszközrendszereket lehetne akár három évtizedre előre is tervezni, de ehhez stratégiát is kellene alkotni, ebből a programból pedig éppen ez hiányzik - említette lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Ráadásul szakmaiatlanságok is szerepelnek a szövegtengerben. Ilyen például az is, hogy 550 ezren élnek jelenleg a mezőgazdaságból és ezt 750 ezerre kell növelni. Ez azért butaság, mert a világ eközben éppen az ellenkező irányba megy és az informatika, a műholdas koordinációs rendszerek alkalmazása miatt a korszerű mezőgazdaság egyre kevesebb élőmunkát igényel - tette hozzá a MOSZ főtitkár-helyettese. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a program a versenyképesség javításáról értekezik az egyik mondatban, a másikban pedig a hazai mezőgazdasági teljesítmény majd' felét adó agrártársaságok arányának 20 százalékra leszorítását célozza meg.

Végig kellene gondolni a vidék állapotát is - tette hozzá Máhr. Egyszerre van munkanélküliség és szakember hiány. A program foglalkozik a szakképzéssel is. Nagy a baj, mert míg a rendszerváltáskor 100 ezer diplomás dolgozott a mezőgazdaságban és rengeteg szakmunkás segítette a munkájukat, ma sokuk helyét átvették a gyorstalpaló aranykalászos gazdák, akik között bőven akad botcsinálta paraszt is.

Az informatika előtérbe helyezésének és a tudás alapú agráriumnak a támogatása zene füleimnek, mert ha ez a kormány terve, akkor a magyar agrárpolitika az elmúlt 6 évhez képest gyökeresen meg fog változni és azt jó iránynak tartom - mondta Raskó György. Ugyanis eddig minden volt a magyar mezőgazdaság a jelenlegi kormány alatt, csak tudás alapú nem. Az elmúlt időszakban menekültek a diplomás szakemberek a mezőgazdaságból , mert az a szó, hogy professzionális termelés a földművelésügyi miniszter szájából szitokszóként hangzott - jegyezte meg az agrárközgazdász. Ha ezzel most beismerte a miniszter, hogy eddig rossz irányt követtek és ezután majd a profikat is támogatják, az meglepően bátor szemléletváltásra vall - jegyezte meg Raskó György.

A jövő bizonytalan, a jelen sanyarú a magyar mezőgazdaság számára - így is lehetne összegezni a helyzetet a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus félidős vizsgálata előtt. Ez pedig nem sok jót ígér a nagy ívű elképzelések megvalósulásának.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye jelenleg nem éri el az 1989-es szintet és drámai látni, hogy az egyes növényi kultúrák, állattenyésztési ágazatban a versenytársainkhoz képest nemcsak a teljesítményben, de a hatékonyságban is súlyos a lemaradásunk - figyelmeztetett Nagy Tamás, a MOSZ elnöke.

A 40 éve a mezőgazdaságban dolgozó szakember nem a levegőbe beszélt, szavait a szikár számok is alátámasztják. Egyebek mellett az unióban egy hektáron 2802 euró értéket állítanak elő, míg Magyarországon ez az érték mindössze 1483 euró. Ennél is riasztóbb adat, hogy a világ agrártermelése 1990-2003 között 30 százalékkal nőtt, a a magyarországi termelés 26 százalékkal csökkent. A szaktárca szerint ezt a rendkívül kedvezőtlen tendenciát 2010 óta sikerült megfordítani. Ennek némileg ellentmond, hogy a kormányzati fogadkozásokkal ellentétben máig nem sikerült javítani a növénytermesztés és az állattartás egészségtelen egyensúlytalanságán. A növénytermesztés túlsúlya megmaradt, míg például a sertésállomány érdemben nem növekedett.

Arra pedig már most fel kellene készülni, hogy 2020. után alaposan átírják az uniós agrárpolitikát. Ezt nem csak a politika, de a közösség agrártermelőinek szakmai szervezetei is szorgalmazták - jelezte Nagy Tamás a Népszavának. Valószínűleg csökkenni fog az agrártámogatások összege és az "ingyen ebédnek", a két kézzel szórt támogatások korának is vége szakad.

A szakember szerint az utolsó "békeéveket" és a hatalmas támogatási összegeket arra kellene fordítani, hogy a magyar termelők a hazai és a nemzetközi piacokon is versenyképesek maradhassanak. Arra is figyelni kellene, hogy az állami földek eladásából befolyt 275 milliárd forintot a kormány a költségvetési lyukak befoltozására használja-e, vagy a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés nemzeti hozzájárulás mértékét emelik-e belőle - tette hozzá a MOSZ elnöke.