Hajtóvadászat indult a rendőrök elleni merénylet miatt – jelentette be Papp Károly országos rendőrfőkapitány tegnap esti sajtótájékoztatóján. Az altábornagy közlése szerint a robbantás célpontja az arra haladó járőrpár – így az egész magyar rendőrség – volt. Mint fogalmazott, az egyenruhásokat ki akarták végezni.
145 térfigyelő kamera felvételét elemzik, teljes ellenőrzést rendeltek el a robbanóanyagokkal kapcsolatban országszerte, vonatkísérést és határellenőrzést is bevezettek. Tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki az elkövető felderítésére. A főkapitány azt mondta, hét verziót állítottak fel a bűncselekmény kapcsán, de egyikről sem közölt részleteket. A 145 kamerafelvétel ellenére a rendőrség sem fantomképet, sem fotót nem tett közzé a gyanúsítottról. Annyit közöltek, az elkövető 170 centiméter magas, 20-25 év közötti, világos horgászkalapot, sötét vászondzsekit, kék farmert, fehér sportcipőt viselő férfi. A nyomozást hivatalos személy elleni emberölés kísérlete miatt a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át.
Szombaton 22 óra 30 perc körül történt a robbanás a fővárosban, a VI. kerületben, a Teréz körúton, a Király utcai kereszteződésben lévő egyik földszinti üzlethelyiségnél. A detonáció következtében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) két gyalogos járőre súlyosan megsérült, mindkettőjüket kórházba szállították. Hírek szerint az egyik áldozat, egy rendőrnő életveszélyes állapotban van. A korábban szépségversenyen is indult rendőrnő a BRFK toborzó szórólapjain is szerepelt. Lapunk úgy tudja, a BRFK megkezdte visszagyűjtetni a már kiadott szórólapokat.
A rendőrség a körzetet lezárta. A szerkezet minden valószínűség szerint szögbomba lehetett – a nagyobb pusztító hatás érdekében. A helyszínelés vasárnap egész nap tartott, de közben semmiféle érdemi tájékoztatást nem adtak. Csak szemtanúk, a környéken lakók nem feltétlenül pontos beszámolóiból tájékozódhatott a közvélemény. Szemtanúk lapunknak arról beszéltek, A feltevést szerintük alátámasztják azok a kamerafelvételek, hogy a később felrobbant táska mellett nem sokkal a detonáció előtt egy nagy létszámú turistacsoport is elhaladt. Ha tehát a robbantó igazi „balhét” akart volna, a sok sérülttel járó támadást választja és nem a két egyenruhást akarja megsebesíteni.
A szélsőséges közvélekedések is okai lehetnek, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke ma reggelre összehívta a testület ülését. Molnár Zsolt részletes beszámolót vár a hatóságoktól a robbanás kivizsgálásának eredményéről, annak lehetséges okairól. Mint közölte, az ügyben csak tárgyszerű tájékoztatásnak van helye, „találgatásokra, spekulációkra, híresztelésekre alapozva nincs helye félelemkeltésnek”, ez pedig - mint írta - minden közéleti szereplő és véleményformáló közös felelőssége.
Lapunk megkérdezte az eseményről Tamási Gábor egykori rendőr főtisztet, a hazai robbantásos merényletek vizsgálatának első számú szakértőjét, aki annak idején a Ferihegyi buszrobbantás, és sok alvilági leszámolás helyszínelését vezette. (Megjegyzendő: az Oroszországból kivándorló zsidókat szállító busz 1991. karácsonyi felrobbantása nem migránsok, hanem német születésű német állampolgárok műve volt. A buszon utazók nem sérültek meg, de az őket kísérő autóban két rendőr igen.) A szakember a részletek ismerete nélkül elsősorban a 90-es évek „poroltós merényleteit”, azaz a tűzoltó készülékbe rejtett házi készítésű időzített robbanószerkezeteinek ügyét idézte fel. Ilyenek robbantak a Klauzál téren, a Dob utcában, illetve egy Rákóczi úti kukában. Sem az elkövető kilétét, sem a támadások indítékát nem sikerült felderíteni. Meggyőződése, hogy ezúttal is időzített szerkezetről lehet szó. Egy amatőr számára a távirányítós technika túlságosan rizikós lenne, hiszen az ehhez használható frekvenciák, rádiósávok számára labilisak lehetnek, akár a kezében is robbanhatna az eszköz. A vizsgálatnak azt kell kimutatnia, hogy a kapualjban rögzíthető-e úgynevezett füstcsapadék. Ebből kiderül, hogy lőpor-alapú vagy más anyag – Semtex, Danubit - robbant-e. Utóbbiak szervezettebb elkövetésre vallhatnának.
Az ORFK sajtószolgálata mindeddig példátlan közleményt tett közzé. „A Budapest VI., Teréz körút 2-4. szám előtt 2016. szeptember 24-én 22 óra 36 perckor bekövetkezett robbanással kapcsolatban a rendőrség kéri, hogy mindazok – állampolgárok, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező vállalkozások –, akik Budapest teljes közigazgatási területén belül térfigyelő kamerát üzemeltetnek, hogy rögzített felvételeiket 30 napig, azaz 2016. október 24-éig szíveskedjenek megőrizni.
A rendőrség továbbra is kéri, hogy aki a robbanás helyszínén vagy annak közelében tartózkodott, illetve aki a történtekkel kapcsolatban információval rendelkezik, jelentkezzen az ingyenesen hívható 06-80-620-107 telefonszámon, illetve hívja a 107 vagy a 112 nemzeti segélyhívó telefonszámok valamelyikét.”
Kétségtelen – mondja -, hogy az araboknál „bevett szokás” a szögeknek mint repeszhatás-növelőnek az alkalmazása, elsősorban, mert feltűnés nélkül beszerezhető. Ez azonban igaz lehet egy hazai kezdő bombagyártóra is. A Teréz körúti esetben viszont a detonáció relatíve zárt helyen, egy kapualjban történt, ahol a repeszhatás nagy része elenyészik. Ilyen jellegű bombát nyílt térben, nagy tömeg közelében szoktak elhelyezni a terroristák, akik komoly pusztításra törekednek.