Lépéskényszerbe került Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia gazdasága már nem a régi. Igencsak megsínylette az elmúlt két évben 30-36 dollár körül mozgó alacsony olajárat. Bár az OPEC országok olajkitermelést korlátozó múlt heti megállapodása előtt Rijád kissé morózusan jelentette ki: csak akkor hajlandó csökkenteni kitermelését, ha ezt Teherán is megteszi, az már egy idő óta nyilvánvaló, hogy a szaúdi gazdaság már nemigen engedheti meg magának az alacsonyabb olajárat.

A szaúdi gazdaságban súlyos válságjelek jelentkeztek már 2015-ben. Tavaly a költségvetési deficit elérte a 98 milliárd dollárt, ami a gazdasági teljesítmény 16 százaléka. A Rystad Energy norvég kutatóintézet szerint idén az ország 250 milliárd dollárral kevesebb bevételhez jut az olajból. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) abból indul ki, hogy a GDP növekedés az idei évben 1,2 százalékra esik vissza. Tavaly ennek még a háromszorosa volt.

Ezért Szaúd-Arábia is lépéskényszerbe került. Rijád éveken át nem akarta csökkenteni olajkitermelésének mértékét. Ennek több oka volt. Egyrészt nem akarja, hogy a nemzetközi nyersanyagpiacra visszatérő Irán befolyása jelentősen növekedjen egy magasabb olajárral. Másrészt pedig, s erről kevesebb szó esik, nem akarja azt, hogy az Egyesült Államoknak megérje huzamosabb ideig folytatni a palaolaj-kitermelést, amelyet az amerikai gazdaság egyik motorjának tartanak.

Ez a rijádi stratégia azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Igaz ugyan, hogy Amerikában sok kitermelő kutat be kellett zárni, ám ez vajmi kevés hatással volt a nyersanyag árának alakulására.

Szaúd-Arábia most megadta magát, belátta, nem képes már sokáig elviselni a jelenlegi helyzetet. Hiába próbálta megakadályozni a királyság Irán befolyásának növekedését, mindenképpen új geopolitikai és geostratégiai helyzet állt elő azzal, hogy a perzsa állam visszatért a nemzetközi piacokra. Szaúd-Arábia még tavaly év végén regionális szövetséget hozott létre az Iszlám Állam (IS) ellen, amelynek valódi oka nem a szélsőséges iszlamisták elleni fellépés, hanem az erőfitogtatás Teherán irányába.

Ez a hatalmi játszma a gazdaságra is hatást gyakorol. Irán rendelkezik a világon a negyedik legjelentősebb olajkészletekkel. Elemzők szerint a perzsa állam hosszabb távon 4,7 millió hordó olajat is képes lesz termelni. Megjósolhatatlan azonban, hogy az iráni olaj még nagyobb mennyiségű piacra dobása hogyan hat majd nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdaságára. Hogy hatásai lesznek, az biztos.

Az olaj eddigi alacsony ára ugyanakkor már így is komoly nehézségeket okozott a Perzsa-öböl országai számára. Különösen Rijád nézett szembesült nehézségekkel, még ha ezzel a jelenlegi vezetés nem is volt hajlandó szembenézni. Az IMF azonban már figyelmeztette a királyságot arra, hogy ha a jelenlegi mértékben folytatják a pénzherdálást, akkor öt éven belül felélik pénzügyi tartalékaikat.

Bár Szaúd-Arábia jelentős tartalékkal rendelkezik, amely eléri a 730 milliárd dollárt, ez egy év alatt körülbelül 70 milliárddal csökkent. Az állami bevétel 90 százaléka ugyanis az olajból származik. Az IMF szerint 2015-ben a költségvetési hiány 21 százalékos volt, ami az idén elérheti a 19 százalékot. A valutaalap szerint ugyan azonnali reformokra lenne szükség, de a királyságnak nem erőssége a spórolás. Hatalmas, sok milliárd dolláros befektetéseket hajtott végre a kormányzat. Jellemző az is ottani viszonyokra, hogy az állami alkalmazottak 13. és 14. havi fizetést is kapnak.

Az első válságjelek azonban érzékelhetőek. A fiatalok nagy része rendelkezik ugyan felsőfokú végzettséggel, mégis nehezen találnak munkát. Mohammed bin Szalman al-Szaúd koronaherceg, a jelenlegi király fia, aki második az örökösödési rangsorban, reformokat vezetett be, ezek azonban a jelenlegi bajok figyelembe vételével inkább csak látszatintézkedésnek tekinthetők.

Az ország ezért más utakon is elindult. Áprilisban bejelentették, hogy Szaúd-Arábia legkésőbb 2018-ig tőzsdére kívánja vinni az Aramco olajvállalatot (amelynek vezetője ugyancsak Szalman herceg, aki már januárban jelezte ilyen irányú szándékát), ezzel radikális fordulatot készít elő gazdaságpolitikájában. „Húsz éven belül olyan állammá válunk, amely elsődlegesen nem a nyersanyagtól függ majd” – közölte akkor a Bloomberggel a herceg.

Ez meglehetősen derűlátó jóslatnak tűnik. A Saudi Aramco a világ legnagyobb olajtársasága, s alighanem a világ egyik legjelentősebb cége, hiszen a világ olajszükségletének 10 százalékát állítja elő, olajtartalékainak 15 százalékát ellenőrzi, tízszer nagyobb az amerikai Exxon-Mobilnál, amely a világ legnagyobb magán olajtársasága.

Bin Szalman elmondta, a cég kevesebb, mint 5 százalékát kívánják privatizálni. Nemcsak az anyavállalat, hanem a leányvállalatok részvényeinek egy kis hányadán is túladnak. Rijád az ebből befolyó pénzösszeget az állami alapba viszi. „Nem kérdés, hogy ezáltal a világ legjelentősebb nyersanyagalapja keletkezik, amelynek értéke eléri a kétmilliárd dollárt” – fejtette ki. A koronaherceg ugyan még csak 30 esztendős, ám a királyi család egyik legbefolyásosabb tagja.

Az Aramco privatizálásának bejelentése nagyot szólt ugyan, de szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez is inkább csak figyelemelterelés, az alapvető gondok ezzel nem oldódnak meg. A privatizációnál ugyanis az olajtársaságok értéke sokat csökken, mert a magánbefektetők csekély befolyást gyakorolnak a vállalat vezetésére.

A fejlett világ 4. legkorruptabb országa vagyunk

Magyarország a World Economic Forum (WEF) által készített versenyképességi felmérés szerdán publikált, 2016-os kiadásában a 63. helyről a 69. pozícióba csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb helyezése volt, miközben régiós társaink, és egyéb, harmadik világbeli országok sorra hagynak le minket.

A világszerte megkérdezett 15 ezer gazdasági vezető a korrupció tekintetében Magyarországot előkelő helyre sorolta: a fejlett gazdaságok között a 4. lett, csak Mexikó, Szlovákia és Olaszország korruptabb - írja az Index. A megkérdezetteknek 1-től 7-ig súlyozták azokat a kérdéseket, hogy: Milyen gyakran fordul elő, hogy közpénzek illegálisan cégekhez, csoportokhoz vagy személyekhez kerülnek? Mennyire tartja erkölcsösnek a politikusokat? Mennyire gyakori, hogy cégek számla nélküli kifizetéseket vagy kenőpénzt fizetnek/fogadnak el?

A globális korrupciós jelentésből a Business Insider válogatta ki a fejlett gazdaságokat, s ezen a listán lett Magyarország a 4., ahol egy kutatás szerint ha valakinek azt mondjuk, politika, az első szó, ami eszébe jut, az a korrupció vagy a mutyi.

A Portfolio.hu Magyarország egyik gyenge pontját, a WEF által is kiemelten hátrasorolt intézményi rendszert elemezte régiós összevetésben. Az összkép számunkra lehangoló.

A nemzetgazdasági tárca a WEF listára reagálva szubjektívnak nevezte a rangsort, ami torzítja a gazdaság valós helyzetéről kialakult képet, nem "jön át", hogy a makrogazdasági adatok, mint a növekedés, a foglalkoztatottság vagy államadósság számottevően javultak az elmúlt években.

Bár a makrogazdasági környezet a WEF elemzése szerint is sokat javult az elmúlt években, ennek pozitív hatását bőven kioltotta a hátteret adó intézményi rendszer romlása - írja a gazdasági portál. Tudni kell, hogy a versenyképességi helyezés 12 alappillér összegeként adódik, ezen alappillérek pedig tovább bonthatók kisebb részelemekre: a 12 alappillér egyike az intézményi rendszer, amelyben Magyarország a kategóriák közül a legrosszabb, 114. helyezést érte a 138-ból. Hogy mekkora gond ez, jól mutatja, hogy kilenc éve a magyar intézményi rendszer a legjobb versenyképességi helyezést érte el a régióban, az akkori 54. helyet rontotta le 114.-re.

A hazai intézményi rendszer gyenge pontjai közé sorolható például a tulajdonjog védelme. Míg 2007-ben a 6 régiós ország közül Magyarországé volt a legjobb hely, 9 év alatt mintegy 100 helyezést rontva utolsó lett. A bírói függetlenség tekintetében a középmezőnyben van, Kormányközeli szereplőkkel szembeni kivételezés szempontjából viszont Szlovákiával karöltve utolsó a listán Magyarország. A cégek etikus viselkedését tekintve 2013-ig előkelő helyen voltunk, csak Lengyelország előzött meg minket, az utóbbi 3 évben viszont meredeken zuhant a hazai cégek etikai megítélése, már a 136. helyre küzdöttük le magunkat. A kormányzati túlszabályozás az értékelés szerint az egész régióban gondot okoz.

A kormányzati döntéshozatal átláthatóságának értékelése is magáért beszél: a 138-ból 136. helyen állunk ebben e tekintetben.

Szerző

Olcsó olaj, drága üzemanyag

Publikálás dátuma
2016.10.03. 07:22
Oroszország a csúcsra járatja kitermelő kútjait, ami keresztbe tehet az OPEC törekvéseinek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Október 1-jétől az év végéig mindenképpen többet kell fizetniük a magyar autósoknak az üzemanyagokért. Becslések szerint negyed év alatt 15-20 milliárd forintot zsebelhet be a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóemeléséből. Közel a megegyezés a kőolaj kitermelő országok között a kitermelési ütem visszafogásáról. Az emelkedő olajárral párhuzamosan a héten újabb, 6-7 forintos üzemanyag áremelés várható.

Emelkedett szombattól, október 1-jétől az üzemanyagok jövedéki adója. A kényszerű áremelést a héten egy hasonló mértékű, ám már a piac diktálta árváltozás követheti. A kormány javaslatára júniusban fogadta el Országgyűlés azt a jogszabályt, amely szerint ha a mérvadó Északi-tengeri Brent olaj hordónkénti negyedévi átlagára nem haladja meg az 50 dollárt, akkor a benzin jövedéki adója literenként 5, a gázolajé 10 forinttal nő. A jövedéki adót, a kőolaj világpiaci árának változásától függetlenül csak negyedévente vizsgálják felül, így ha időközben az árak 50 dollár fölé kúsznak, az üzemanyagok jövedéki adóját a nem csökkenti a kormány. Így már biztos, hogy október 1-jétől az év végéig marad a többlet teher.

A költségvetés szempontjából jelentéktelen összeget, 15-20 milliárd forintot szedhet be a kormány ezzel az adóemeléssel, és amellett, hogy a büdzsé nem is igen szorul rá, azt sem tudni, mire költik majd ezt a többletbevételt - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Sokan joggal érezhetik úgy, hogy a kormány nem hogy nem segít a lakosságnak, hanem még a kedvezőbb nemzetközi környezetben is a saját bevételeinek a növelését tartja szem előtt. Felvetődhet a kérdés, hogy már megint a haveroknak, politikai barátoknak a feltáplálását szolgálja ez a lefölözés. Pedig ennek a pénznek is jobb helye lenne az egészségügyben, vagy az oktatásban, a köz érdekében működő szolgáltatásokban - vélte Hegedűs. A gazdaságkutató kétségét fejezte ki, hogy ha az árak emelkednek és a költségvetés helyzete nehezebb lesz, akkor a kormány valóban visszametszi-e a most bevezetett többlet jövedéki adót.

Hasonló megoldásról ugyan Európa több országában is gondolkodtak, ám kizárólag Magyarországon vezették be. A látszólag csekély emelés pedig egy olyan üzemanyag árra rakódik rá, amelynek kétharmadát amúgy is a különféle közterhek teszik ki.

A kőolaj kitermelő országok szövetsége, az OPEC az alacsony, 45-48 dolláros hordónkénti árak miatt legutóbbi, múlt heti informális ülésén megegyezett abban, hogy a napi 33,25 millió hordós kitermelést napi 700 ezer hordóval mérsékelik. Ez azonban legföljebb jelképes lépésnek tekinthető - vélte a gazdaságkutató. Végleges döntés a novemberi bécsi OPEC csúcson születhet.

Több olajpiaci szakértő szerint azonban az OPEC-nek már nincs a szektorban érdemleges szerepe. A nem hagyományos, vagyis a palaolaj berobbanásával Amerikának lett meghatározó szerepe. Korábban ugyan rengeteg palaolaj kutat bezártak, sok cég fel is hagyott a kitermeléssel, mert 60 dollár alatt nem volt gazdaságos kitermelni. Csakhogy ma már a technológiai fejlődésnek köszönhetően 45-50 dollárnál is megéri palaolajjal foglalkozni és a kutakat viszonylag egyszerűen újra üzembe lehet helyezni. Ha az OPEC termeléscsökkentése 50 dollár fölé vinné a kőolaj árát, az amerikaiak fokozhatnák a saját kitermelést, ami újra vissza nyomhatná az árakat. Ráadásul Kanadának is jelentős palakőolaj tartalékai vannak. Igaz ez Venezuelára is, de ott nincs tőke a kiaknázására, mert a külföldi befektetőket "kiutálták" az országból.

Az OPEC árfelhajtó szándéka ellen hathat az is, hogy a legtöbb fejlett országban a kőolajtöbbletre nincs igény - jegyezte meg Hegedűs Miklós. Szerinte, ha a novemberi csúcson el is fogadják a kitermelés csökkentését, még az sem biztos, hogy ezt sikerül érvényesíteni. Az OPEC tagországok költségvetése sem túl rózsás, még a legnagyobb kitermelő, Szaud-Arábia is kénytelen volt az aranytartalékaihoz nyúlni. Könnyen előfordulhat, hogy egyes érintett államok mégsem zárnának akkorát az olajcsapokon. Tartós áremelkedésre nemigen lehet számítani, már csak a több százmillió barreles túlkínálat miatt sem - vélte a GKI Energiakutató ügyvezető-igazgatója.

Ezzel a véleménnyel nem mindenki ért egyet. Az ING Bank elemzője, Virovácz Péter, úgy vélte, csak jövő év második negyedében csökkenhet az üzemanyagok jövedéki adója Magyarországon a világpiaci olajárak várható emelkedése miatt. Szerinte már a várható csökkentésről szóló hírnek is jelentős hatása volt az olajárakra, a 45,8 dolláros hordónkénti ár 49 dollárra is felugrott az északi-tengeri Brent olajfajta esetében pár óra alatt. Megjegyezte, novemberig mindenképpen túltermelés lesz, így az olajár a hordónkénti átlagosan 50 dolláros szintet, ami magyar szempontból fontos, idén várhatóan nem fogja átlépni. Tényleges kitermelés-csökkentési döntés esetén azonban 50-60 dolláros olajár is elképzelhető - tette hozzá.

Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője is hangsúlyozta, hogy amennyiben tényleg végrehajtják a napi 700 ezer hordós csökkentést, az a fogyasztóknak kedvezőtlen, a kitermelőknek kedvező lesz, ám kérdéses még, hogy Oroszország csatlakozik-e a befagyasztáshoz.

Tegnap az orosz energiaügyi minisztérium közlése szerint az emelkedő olajárak hatására rekordszintre, napi 11,11 millió hordóra nőtt az orosz olajtermelés szeptemberben. Ha Oroszország, mint a világ legnagyobb olajtermelője kívül marad a kitermelést korlátozók körén, a megállapodásnak nem sok haszna lesz.

Adóemelés után nő a benzinár

A hétvégi, mondhatni indokolatlan ötforintos benzinár és tízforintos gázolajár emelés után a héten közel hasonló áremelkedésre számíthatnak az autósok a GKI Energiakutató előrejelzése szerint. A nemzetközi tőzsdéken az olajpiaci változásokra reagálva jelentősen megemelkedtek az üzemanyagárak és csak a múlt hét második felében tapasztalható árjegyzések alapján szerdán, a benzin ára 5-7 forint körüli mértékben emelkedhet, a gázolaj ára pedig várhatóan 6-7 forinttal növekedhet. Elképzelhető, hogy a heti változtatást péntekre tolják ki - tették hozzá a kutatók.

Szerző