Októberben összeül az ellenzék

Egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat Szabó Tímea. A PM társelnöke szerint az Orbán-kormányt csak előválasztással lehet leváltani. Az Együtt és az MSZP jelezte partnerségét, a DK még bizonytalan.

Tovább kell lépni az érvénytelen népszavazás után - közölte tegnap, még a plenáris ülés megkezdése előtt a Parlamentben Szabó Tímea, majd október 24-re ismét egyeztetésre hívta az előválasztásról a demokratikus ellenzéket. A PM társelnöke azt üzente, Orbán Viktor gyűlölet-kormányát le lehet váltani, de csak előválasztással. Ez nem mutyit, színfalak közötti egyeztetést jelent, olyat, ami néhány pártvezér saját túlélését szolgálja. Szabó szerint olyan egyezség nem születhet, mit a 2014-es választások előtt, ám az a cél, hogy minden körzetben csak egyetlen demokratikus ellenzéki kihívója legyen majd a Fidesznek.

A tárgyalásokra szóló meghívót elküldték, ám a demokratikus ellenzéki erők vezetőit nem úgy várják oda, hogy csak hümmögjenek és ne tudjanak dönteni. Elvárják, hogy konkrét javaslatokkal érkezzenek az október 24-i egyeztetésre. A megbeszélés nem pártokról szól, hanem arról, hogy az emberek kezébe adják vissza a döntést. Ők határozzanak arról, melyik választókörzetben, kit indítsanak 2018-ban. A PM társelnöke figyelmeztetett, a választók vasárnap kifejezték, hogy elegük van ebből a politikából, a tolvaj, korrupt kormányból, ezért győzhetnek a következő választáson.

A baloldali pártok együttműködése, az előválasztás, Szigetvári Viktor szerint fontosabb az alaptörvény módosításánál. Az Együtt elnöke is arról beszélt tegnap, hogy a 2018-as választást meg lehet nyerni, csak egy-egy egyéni jelöltet kell indítani választókörzetenként. Szigetvári közölte, tavaly év eleje óta támogatják az előválasztás ötletét, ebben a versenyben ugyanis ki lehet választani a jó jelölteket, ráadásul ennek a folyamatnak a során elválik egymástól a látszatellenzék és a valódi jelöltek.

Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban azt mondta: ha azonos politikai mondanivalóval bírnak, akkor elérhetőbb közelségbe kerül a győzelem, ahogyan az vasárnap is történt. Azt még nem tudja, hogy elmennek-e a PM tárgyalására, még nincs döntés róla. A volt kormányfő hangoztatta, minél szélesebb körben meg kell állapodni, teljesen mindegy, ki javasolja. Gyurcsány szerint nagy politikai súlya, egy baloldali szavazókat megmozgató akciónak, egy miniszterelnök-jelölt választásnak van, nem az előválasztásnak, de a lényeg, hogy a 2018-as választásra mindenhol egy jelölt és egy, közös miniszterelnök-jelölt legyen. Szintén a Klubrádióban Hadházy Ákos kijelentette: még nem kaptak meghívót a PM-től, de az LMP társelnöke főként a választási törvény módosításáról tárgyalna a baloldallal. A párt másik vezetője, Szél Bernadett az ATV-ben már nem volt ilyen közeledő. Mint mondta, az LMP kongresszusának döntése értelmében külön indulnak a választásokon.

Molnár Gyula még lapunknak még vasárnap úgy nyilatkozott, elfogadják a PM meghívását. Az MSZP elnöke szerint is politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel. Molnár szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson ellenzéki köztársasági elnökjelöltet az ellenzéki oldal.

Juhász Attila FOTÓ: NÉPSZAVA

Az ellenzéki pártok részéről hiba volt a referendum után közvetlenül az összefogásról beszélni - fogalmazott lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint sokkal többet profitálhattak volna azzal, ha a népszavazás érvénytelenségére hívják fel a figyelmet, nem pedig saját magukkal foglalkoznak. Azonban a szakértő hozzátette: a mai választási rendszerben evidencia, hogy kell valamilyen formájú együttműködés. De a választókat csak a végeredmény érdekli, így ha az ellenzék az összefogást állítja a középpontba, az nem hoz új szavazatokat – mutatott rá Juhász, hozzátéve: sok variációs lehetőség nincs is. Ugyanis a szakértő szerint három lehetséges megoldás van: választási párt, közös lista, vagy pedig koordinált jelöltállítás.

2014-ben közös listával próbálkozott az ellenzék, jelenleg a koordinált jelöltállítás tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek – vélekedett az elemző. Ez lényegében abból indul ki, hogy valamilyen módon – tárgyalóasztal mellett vagy előválasztással – megállapodnak, hogy ki induljon közös vagy – ha máshogy nem, hallgatólagosan – támogatott jelöltként az adott egyéni körzetben. Juhász szerint politikailag mindenképp hasznosabb lenne az ellenzék számára, ha létrejönne az előválasztás a jelöltek kiválasztása érdekében.

Kiss Ambrus FOTÓ: NÉPSZAVA

A közvélemény-kutatásokból nehéz lenne megjósolni az esetleges baloldali összefogás sikerét, hiszen azok csak pártokra kérdeznek rá, valamint a baloldali jelöltek sem ismertek - vélekedett Kiss Ambrus. A Policy Agenda elemzője kifejtette, a népszavazás eredményéből kiderült, a 20 ezer főnél nagyobb népességű, baloldali vezetésű városokban 8 százalékkal alacsonyabb volt az érvényes szavazatok aránya az országos átlagnál, a kormányzat retorikájára itt nem voltak annyira fogékonyak az emberek.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a baloldal helyzete nem rosszabb, mint 2014-ben. A szakember szerint ugyanakkor kérdéses az összefogás formája is: "közös listát a 2014-es események tudatában vélhetően egyik párt sem fog javasolni, inkább koordinált indulás lehetséges". Ugyanakkor, ha baloldali körzetben például közös jelölt indul, az elveszi a pártok listáitól a voksokat - ez a kis pártok esetében pedig kulcskérdés. Az előválasztással kapcsolatban Kiss úgy vélekedett, az érintetteknek láthatóan nehéz kompromisszumot találniuk. "Nem látom, hogy a népszavazási eredményekkel kimozdult volna az előválasztás szekere abból a sárgödörből, ahol eddig volt" - tette hozzá.