Robbantás

A rendőrség úgy hallgatja agyon a szeptember 24-ről 25-re virradó éjszakán a Teréz krt.-Király utca sarkán történt robbantást, hogy sokat mond ugyan, és mégsem mond semmit. Nem derül ki a beszámolókból, hogy a merénylő mit akarhatott egyáltalán, mi volt a célja, volt-e kiszemelt áldozata vagy vaktában keresett magának áldozatot? A bemutatott felvételeken pont a lényeget nem lehet látni, csak annyit, hogy az emberek menekülnek, valami robban, és feltűnik egy alak, akiből szinte semmi nem látszik. Aztán néhány nap múlva persze előkerültek jobb felvételek is. Bár a szombat éjszakai támadás össze sem mérhető a korábbi londoni, brüsszeli, párizsi, nizzai hasonló eseményekkel, arra mindenesetre jó, hogy a feszültséget, a rettegést, a félelmet továbbra is fenntartsa az emberekben.

És ilyen alkalmakkor mindig alkalom nyílik egy kis gyurcsányozásra is, mint ahogy ezt megtette szeptember 27-én kora reggel, szinte éhgyomorra Kósa Lajos is. Kósa nem mulasztotta el kijelenteni, hogy ha Gyurcsányon múlna, már elsüllyedtünk volna a migránsok mindent elárasztó tengerében és azt kívánta a haza érdekében, nehogy Gyurcsány és követői valaha még egyszer hatalomra kerüljenek, mert hazudnak reggel, délben, este. Kicsit uncsi már ez az egész. Ennyire telik mai vezetőink zseniálisnak kikiáltott elméjéből. Talán ezért is kellett közel egy napot várnunk, hogy a körúti robbanás ügyében egy magas rangú illetékes, az országos rendőrfőkapitány személyesen megszólaljon. Ne csodálkozzunk ezen a tutyimutyiságon, tehetetlenkedésen, hiszen egyeztetnie kellett a Párt vezetőivel: mit is mondhat és mit hallgasson el.