Több tízmilliárd dollárba kerülnek az emberiségnek az invazív rovarfajok

Publikálás dátuma
2016.10.04 21:48
Az eurázsiai eredetű gyapjaslepje (Lymantria dispar), az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára. Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Ökológusok becslése szerint az invazív rovarok évente több tízmilliárd dollárba kerülnek az emberiségnek, számuk pedig valószínűleg emelkedni fog a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására.

Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) és a francia Paris-Sud Egyetem kutatói állították össze az első nagy, összehasonlító adatbázist a világgazdaságot az invazív rovarok miatt terhelő költségekről. Kiemelték, adataik vélhetően alulbecsültek, a világ több részében ugyanis hiányosak az ilyen költségekre vonatkozó információk. A korábbi becslések véleményük szerint megkérdőjelezhető minőségűek és hiányosak voltak - írja az ausztrál egyetemre hivatkozva írja az Eurekalert tudományos hírportál. 

A Nature Communications című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint az idegenhonos rovarok miatt évente legalább 70 milliárd dollár (19 ezer milliárd forintot) kárt okoznak a különböző termékekben és szolgáltatásokban, emellett évente több mint 6,9 milliárd dollárt tesznek ki a többlet egészségügyi kiadások.

"A legtöbb hátrány a mezőgazdaságot és az erdészeteket éri az állatok okozta károk és a termés csökkenése, valamint az eltakarításuk, kiirtásuk és a megelőzés költségei miatt. De dollármilliárdokat kell költeni olyan fertőzések megelőzésére és kezelésére is, mint a dengueláz, a nyugat-nílusi vírus és a csikungunya, amelyeket az egyre újabb országokat elözönlő rovarok okoznak" - véli Corey Bradshaw és Hubert Wilkins, az Adelaide-i Egyetem környezetvédelmi intézetének klímaváltozással foglalkozó testületének tagjai.

A legtöbb költséget generáló rovarok között van a formózai földalatti termesz (Coptotermes formosanus), amely Kelet-Ázsiából terjedt el a világon és naponta 400 gramm fa elfogyasztására is képes, és az eurázsiai eredetű gyapjaslepje (Lymantria dispar), az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára.

A tudósok szerint ezek a költségek csak a "többnyire láthatatlan és még fel nem mért jéghegy csúcsát" jelentik, mert a világ számos régiójában, például Afrika és Dél-Amerika több területén még fel kell mérni a károkat. A minimális mintavétel torzításainak kijavításával az éves költségek világszerte elérhetik a 270 milliárd dollárt.

"Végső soron az átlagpolgár fizeti meg a költségek nagy részét, de általánosan csökkenthetők a legnagyobb károk azzal, hogy többet fordítunk a mielőbbi felismerésre és a korai felszámolást célzó intézkedésekre" - mondta Bradshaw.

A költségek valószínűleg növekedni fognak a szakértők szerint. Két fő jelenség, a globális felmelegedés és a nemzetközi kereskedelem az, ami a legtöbb kárt okozó idegenhonos fajok elterjedését gyorsítja. Az éber tervezés, a figyelemfelkeltő kampányok és a közösségi részvétel viszont enyhíthetik a társadalmat sújtó dollármilliárdos éves költségeket - fejtette ki Franck Courchamp, a CNRS kutatója.

Szerző
2016.10.04 21:48

Erős szén-dioxid kibocsátást mértek az Antarktiszt övező óceánnál

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:59
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - írta az MTI a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével készült amerikai kimutatás alapján.
A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy mennyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.
"Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Dél-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-óceán szerepét a karbonciklusban és a klímában"
- idézte Alison Grayt, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.
"Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyeket a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki"
- magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.
 A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal. 
"Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve"
- mondta Gray.
 A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre. 
A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.
"Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról"
- magyarázta Gray.
 A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer km hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.
2018.08.16 12:59

Az e-cigi is ártalmas lehet

Publikálás dátuma
2018.08.16 10:10
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az e-cigaretta belélegzett párája károsíthatja az immunrendszert - állapította meg egy új brit kutatás, amelyről a BBC News számolt be.
A kutatók megállapították, hogy az e-cigarettázás az immunrendszert is veszélyeztetheti: gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. A tudósok óvatosságra intettek a széles körben elterjedt nézettel kapcsolatban, hogy az e-cigaretta használata biztonságos.
A brit közegészségügyi hivatal ugyanakkor továbbra is azt tanácsolja, hogy amennyiben valakinek a dohányzásról való leszokáshoz van szüksége az e-cigarettára, inkább használja azt, mintsem rágyújtson, mivel a dohányzás sokkal károsabb az egészségre.
Korábbi tanulmányok elsősorban az e-cigaretta folyadékának összetételére koncentráltak, amelyet az eszközt használók páraként szívnak be. A Birminghami Egyetem professzora, David Thickett által vezetett kísérleti kutatásban laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogy mi történik a pára hatására nyolc nem dohányzó ember tüdejéből vett szövetmintával.
Az eredmények szerint a pára gyulladást okozott a szövetekben és meggátolta a tüdőből a potenciálisan károsító szennyeződéseket, baktériumokat és allergéneket eltávolító sejtek működését. Mint hangsúlyozták, olyan hatásokkal is találkoztak, amelyek hasonlóak a megrögzött dohányosoknál és krónikus tüdőbetegeknél tapasztalhatókhoz.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulmány laboratóriumi körülmények között zajlott és további kutatások szükségesek annak megállapítására, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az e-cigaretta párájának az egészségre. A tüdőszövetekben végbement változásokat a kísérletben ugyanis 48 óra alatt tapasztalták.
Thickett leszögezte: miközben az e-cigaretta biztonságosabb a hagyományosnál, azért hosszú távon ugyancsak káros lehet, és a vele kapcsolatos kutatások még gyermekcipőben járnak. A hagyományos cigaretták füstjében jóval több karcinogén található, mint az e-cigaretták párájában. A rákkockázat szempontjából az e-cigaretta biztonságosabb, de ha 20-30 évig szívja valaki ezt a párát, ami krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) okozhat, akkor ezt a kockázatot is alaposan meg kell vizsgálni - jelentette ki a professzor. Hozzáfűzte: személyesen nem gondolja, hogy az e-cigaretta károsabb lenne a hagyományosnál, de azt óvatosan kell kezelni, hogy olyan biztonságos lenne, ahogy el akarják hitetni.
Korábbi kutatások szerint az e-cigaretták a hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, de nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, amelyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezeknek a betegségeknek a számlájára írható a dohányzás okozta halálozások több mint fele.
2018.08.16 10:10
Frissítve: 2018.08.16 10:10