Európai Unió;beruházás;kivándorlás;

2016-10-06 07:21:00

Sereghajtó marad Magyarország

Az ipar a leggyengébb láncszem a hazai gazdaságban. A kivándorlás okozta szakember hiány pedig már gátja lehet a növekedésnek is. Ráadásul a világgazdaság sem gyarapszik a korábbi ütemben és lassul az eurózóna bővülése is.

Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően mezőgazdaság akár két számjegyű növekedést produkálhat és így némileg feljebb húzhatja a GDP-t. Erre szükség is van, mert az ipar teljesítménye csalódást okozott. A változó havi adatok mellett a Kopint-Tárki idén 2,2 százalékos GDP bővülésre számít, jövőre pedig 2,7 százalékra - áll a tegnap kiadott értékelésükben.

Az ágazatok közül különösen az építőipar helyzete romlott látványosan. Egyelőre nem jött be a kormány várakozása, hogy majd a lakás programok fellendítik az ágazatot. Önmagában ez amúgy sem pótolhatta volna az uniós források elapadása miatt kieső infrastrukturális beruházásokat. A szolgáltatások, a kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs szolgáltatások valamint a vendéglátás valamelyest javítja a gazdaság teljesítményét.

A lakossági fogyasztás idén 4,7, jövőre 3,2 százalékkal emelkedik ám ezzel együtt is elmarad a 2007-es szinttől. A lakossági fogyasztás bővülésében a elhalasztott fogyasztás pótlása játssza a főszerepet - a gazdaság kutatók szerint.

A beruházások viszont éves szinten drámai mértékben, mintegy 10 százalékkal csökkennek. Jövőre e téren egy nagyon alacsony bázishoz képest 3,5 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki. Az állami beruházások nagysága idén gyakorlatilag megfeleződött az uniós források hiánya miatt. A kormány ugyan azt ígérte, hogy az év végéig kiírja az összes uniós pályázatot és 2018-ban lehívható lesz a 2014-2020-ra járó közösségi támogatás összege, ettől azonban nagyon messze áll. Ugyanis a tervekkel ellentétben még lassult is a pályázatok kiírása, így a határidők biztosan nem lesznek tarthatók.

A foglalkoztatottak száma megközelíti a 4,4 milliót, és már nemcsak a közfoglalkoztatottak javítják a statisztikát, hanem az elmúlt években már a versenyszféra is 60-80 ezer embert felszívott. Ám az emigrálás, a változatlanul nagymértékű kivándorlás miatt egyre súlyosabb szakemberhiány is fékezheti a növekedést. A munkanélküliség a nyugat- és közép-dunántúli régió több pontján is már csak 2,5-3 százalékos, de az észak-alföldi, észak-magyarországi térségekben még eléri 7-9 százalékot is.

A kormány szubjektívnek nevezte a World Economist Forum (WEF), vagyis a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorát, amelyen Magyarország 138 ország között a 69-ik. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 6 hellyel hátrébb csúszott, pontosabban ennyien előzték meg. A Kopint-Tárki a magyarországi partnere volt a Világgazdasági Fórumnak és a tegnapi tájékoztatón elhangzott, hogy az értékelésben nagyjából 40 százalékot tesz ki az adott ország hivatalos statisztikai adatsora, vagyis tényadatokkal számolnak, s a fennmaradó rész egy évtizedes, nemzetközileg is elfogadott metódus alapján vállalati felmérések alapján készül. A magyar versenyképesség romlásának okai között fontos szerepet játszik a felső- és a szakoktatás minőségi romlása. Ez azért is rossz irány, mert a világ a negyedik, a digitális ipari forradalom idejét éli és a munkaalapú társadalmak helyét az innovatív, tudásalapú társadalmak veszik át. Rövid távon sem az olcsó, képzett munkaerő lesz a legfontosabb, hanem a termékhez hozzáadott innováció, új technikai, technológiai tudás. Magyarországnak e téren nagy lemaradást kellene ledolgoznia, úgy, hogy eközben meglehetősen barátságtalan nemzetközi gazdasági környezetben kellene javítani versenyképességét és növekedési ütemét. A Kopint-Tárki szerint az idén és jövőre is lassuló világgazdaság mellett az euróövezet az idei 1,6 százalékos bővülés után 2017-ben várhatóan csak 1,2 százalékot ér majd el. A kelet-közép-európai régióban ugyan robusztusabb növekedést várnak, de Magyarország ismét sereghajtó lesz. Ha pedig az alacsony kamatkörnyezet újabb pénzügyi buborékot hoz létre, az ismét válságot idézhet elő.