Sereghajtó marad Magyarország

Publikálás dátuma
2016.10.06. 07:21
A lakásépítések semmiképpen nem pótolják az elmaradt infrastrukturális beruházásokat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ipar a leggyengébb láncszem a hazai gazdaságban. A kivándorlás okozta szakember hiány pedig már gátja lehet a növekedésnek is. Ráadásul a világgazdaság sem gyarapszik a korábbi ütemben és lassul az eurózóna bővülése is.

Idén a kedvező időjárásnak köszönhetően mezőgazdaság akár két számjegyű növekedést produkálhat és így némileg feljebb húzhatja a GDP-t. Erre szükség is van, mert az ipar teljesítménye csalódást okozott. A változó havi adatok mellett a Kopint-Tárki idén 2,2 százalékos GDP bővülésre számít, jövőre pedig 2,7 százalékra - áll a tegnap kiadott értékelésükben.

Az ágazatok közül különösen az építőipar helyzete romlott látványosan. Egyelőre nem jött be a kormány várakozása, hogy majd a lakás programok fellendítik az ágazatot. Önmagában ez amúgy sem pótolhatta volna az uniós források elapadása miatt kieső infrastrukturális beruházásokat. A szolgáltatások, a kutatás-fejlesztés, az infokommunikációs szolgáltatások valamint a vendéglátás valamelyest javítja a gazdaság teljesítményét.

A lakossági fogyasztás idén 4,7, jövőre 3,2 százalékkal emelkedik ám ezzel együtt is elmarad a 2007-es szinttől. A lakossági fogyasztás bővülésében a elhalasztott fogyasztás pótlása játssza a főszerepet - a gazdaság kutatók szerint.

A beruházások viszont éves szinten drámai mértékben, mintegy 10 százalékkal csökkennek. Jövőre e téren egy nagyon alacsony bázishoz képest 3,5 százalékos növekedést vár a Kopint-Tárki. Az állami beruházások nagysága idén gyakorlatilag megfeleződött az uniós források hiánya miatt. A kormány ugyan azt ígérte, hogy az év végéig kiírja az összes uniós pályázatot és 2018-ban lehívható lesz a 2014-2020-ra járó közösségi támogatás összege, ettől azonban nagyon messze áll. Ugyanis a tervekkel ellentétben még lassult is a pályázatok kiírása, így a határidők biztosan nem lesznek tarthatók.

A foglalkoztatottak száma megközelíti a 4,4 milliót, és már nemcsak a közfoglalkoztatottak javítják a statisztikát, hanem az elmúlt években már a versenyszféra is 60-80 ezer embert felszívott. Ám az emigrálás, a változatlanul nagymértékű kivándorlás miatt egyre súlyosabb szakemberhiány is fékezheti a növekedést. A munkanélküliség a nyugat- és közép-dunántúli régió több pontján is már csak 2,5-3 százalékos, de az észak-alföldi, észak-magyarországi térségekben még eléri 7-9 százalékot is.

A kormány szubjektívnek nevezte a World Economist Forum (WEF), vagyis a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorát, amelyen Magyarország 138 ország között a 69-ik. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 6 hellyel hátrébb csúszott, pontosabban ennyien előzték meg. A Kopint-Tárki a magyarországi partnere volt a Világgazdasági Fórumnak és a tegnapi tájékoztatón elhangzott, hogy az értékelésben nagyjából 40 százalékot tesz ki az adott ország hivatalos statisztikai adatsora, vagyis tényadatokkal számolnak, s a fennmaradó rész egy évtizedes, nemzetközileg is elfogadott metódus alapján vállalati felmérések alapján készül. A magyar versenyképesség romlásának okai között fontos szerepet játszik a felső- és a szakoktatás minőségi romlása. Ez azért is rossz irány, mert a világ a negyedik, a digitális ipari forradalom idejét éli és a munkaalapú társadalmak helyét az innovatív, tudásalapú társadalmak veszik át. Rövid távon sem az olcsó, képzett munkaerő lesz a legfontosabb, hanem a termékhez hozzáadott innováció, új technikai, technológiai tudás. Magyarországnak e téren nagy lemaradást kellene ledolgoznia, úgy, hogy eközben meglehetősen barátságtalan nemzetközi gazdasági környezetben kellene javítani versenyképességét és növekedési ütemét. A Kopint-Tárki szerint az idén és jövőre is lassuló világgazdaság mellett az euróövezet az idei 1,6 százalékos bővülés után 2017-ben várhatóan csak 1,2 százalékot ér majd el. A kelet-közép-európai régióban ugyan robusztusabb növekedést várnak, de Magyarország ismét sereghajtó lesz. Ha pedig az alacsony kamatkörnyezet újabb pénzügyi buborékot hoz létre, az ismét válságot idézhet elő.

Szerző

Ismét drágulnak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2016.10.05. 22:47
FOTÓ: Thinkstock
Emeli bruttó 4-4 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. 

Az emeléssel a benzin átlagára 343 forintra, a gázolajé 352 forintra nő. A gázolaj ára legutóbb szerdán változott, bruttó 3 forinttal nőtt, a 95-ös benziné nem változott. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Szerző
Témák
üzemanyag benzin

Ismét drágulnak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2016.10.05. 22:47
FOTÓ: Thinkstock
Emeli bruttó 4-4 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt. 

Az emeléssel a benzin átlagára 343 forintra, a gázolajé 352 forintra nő. A gázolaj ára legutóbb szerdán változott, bruttó 3 forinttal nőtt, a 95-ös benziné nem változott. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Szerző
Témák
üzemanyag benzin