Drámai a lemaradásunk

Nem ciklikus, inkább strukturális okai vannak a növekedés lassulásának a világgazdaságban. Magyarország előnye az európai gazdasági központhoz való közelsége, ám jelentős a lemaradása többek között a felsőoktatásban, az innovációban. Egy lassuló világgazdasági környezetben még nehezebb lesz a felzárkózás.

A hosszú távú siker, a versenyképesség záloga az intézményrendszer, s ha ez nem jó, a gazdasági növekedés sem lehet jó hosszú távon - figyelmeztetett a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfólió menedzsere. A WEF 150 országot vizsgáló listáján Magyarország a 114-ik helyet foglalja el az intézmények értékelésében. Ezzel a régió és a v4-ek sorában is az utolsó - tette hozzá Duronelly.

Az egész napos rendezvényen több szekcióban, panelbeszélgetéseken pénzügyi szakemberek, vállalatvezetők igyekeztek választ találni a hazai- és a világgazdaság gondjaira.

A legszomorúbb a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentésében, hogy a felsőoktatás 70-ik hely körül található és ez a v4-ek és a régió utolsó helyére volt elég - tette hozzá Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója. Hosszú távon a felsőoktatás teremthet egy olyan képzett munkaerő kínálatot, amely vonzóvá teheti a régiót és Magyarországot.

A felmérés három alappillérét tekintve, az intézményrendszer, a makrogazdasági stabilitás, a hatékonyságot befolyásoló felsőoktatás, a tőke-munka piacok hatékonysága mellett a harmadik a gazdasági innováció orientáltsága. Magyarország ebben is a versenytársai mögé, a 100-ik helyre szorult. Nagyon sokat kell tenni az innováció fejlesztéséért - jegyezte meg Darvas.

A 2008-as gazdasági válság előtt a világgazdaság össz GDP növekedése elérte az évi 5 százalékot, ez az elmúlt egy évben a Bloomberg számításai szerint 3,2 százalék volt. A fejlett országokban például az ipari termelés nulla százalékon toporgott. A gazdaságot követte a világkereskedelem, amely szintén nulla közeli "növekedést" ért el, vagyis a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások mennyisége sem növekedett az elmúlt egy évben. A válság előtti aranykorban ez a növekedés még meghaladta a 7 százalékot - összegezte Duronelly Péter.

A hosszú távú lassuló folyamatban szerepet játszik az infláció lejtmenete és a reálkamatok csökkenése - említette Samu János, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. A pénzügyi válság elriasztja az embereket és a cégeket a hiteltől és mindenki sokkal óvatosabb lett. Egyensúlytalanságok alakultak ki a jövedelem elosztásban is. A jövedelmek inkább megtakarításokba vándorolnak, visszaesett a költés és ez a keresletet is csökkenti. Ez pedig fékezi a beruházási hajlandóságot. Egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy ez a rossz irány változna - tette hozzá Samu.

A lassulás egyik fontos tényezője a termelékenység növekedésének a lassulása - fűzte hozzá Darvas Zsolt. Ez gyakorlatilag mindenhol megfeleződött. Ez ráadásul a technikai, technológiai, ahogyan a legtöbben nevezik, a negyedik ipari forradalommal párhozamosan következett be.

Az USA-ban 1999. óta az üzleti kibocsátás 38 százalékkal emelkedett. A ledolgozott munkaórák száma viszont csak 3 százalékkal nőtt, vagyis éppen a technikai, technológiai robbanás miatt nem volt szükség új emberekre. Így alakulhatott ki az egyensúlytalanság is, hiszen a többlet hozadéka a tőketulajdonosoknál csapódott le. Kialakul egy olyan világrend és technológiai közeg, ahol a gazdasági növekedés eredménye nagyon erősen koncentrálódik. Nem ciklikus, hanem strukturális gond van a növekedéssel - állapította meg Duronelly Péter.

Az egyik panelbeszélgetésen a magyar nagyvállalatok vezetői úgy vélték,meg kell próbálni vonzóvá tenni a hazai munkavállalást a külföldre távozott szakképzett magyar munkaerő számára. Ezért bizonyos területeken számítani kell a bérnyomás fokozódására - hangzott el.

Hosszú távon több, jól képzett és egészséges fiatalra van szüksége a magyar vállalatoknak - foglalta össze Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Mészáros Csaba, az evopro Holding vezére a kiszámíthatóságot és az adórendszer optimalizálását is hangsúlyozta. A szakember megjegyezte, jó lenne 50-60 százalékkal magasabb béreket fizetni, de a nemzetgazdasági szintű hatékonyság határozza meg a bérek szintjét, és ebben van hová fejlődni. Óvatosnak kell lennie valakinek, aki az állammal üzletel, hiszen előfordul, hogy a 179. napon mondanak fel egy 180 napig felmondható szerződést - említett egy példát a kiszámíthatatlanságra.

Csepreghy közszolgákat küldene a versenyszektorba
Idén eddig 1054 milliárd forint uniós támogatást fizetett ki a kormány, az utolsó negyedévben pedig a kétszeresére számít, így teljesülhet az ígért 2048 milliárdos kifizetés - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén.
A magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz - ismerte el Csepreghy.Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell.
Az állami projektértékelői rendszerben már 2116 emberrel kötött szerződést a Miniszterelnökség, azaz ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak. A munkaerőhiány enyhítését az bürokrácia leépítésével az "utcára" kerülő közszolgákkal látja részben enyhíthetőnek a miniszterhelyettes, "több tízezres, akár százezres" nagyságrendben tudnak majd állami alkalmazásban dolgozó embereket a versenyszektorba irányítani - mondta.

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.