Drámai a lemaradásunk

Nem ciklikus, inkább strukturális okai vannak a növekedés lassulásának a világgazdaságban. Magyarország előnye az európai gazdasági központhoz való közelsége, ám jelentős a lemaradása többek között a felsőoktatásban, az innovációban. Egy lassuló világgazdasági környezetben még nehezebb lesz a felzárkózás.

A hosszú távú siker, a versenyképesség záloga az intézményrendszer, s ha ez nem jó, a gazdasági növekedés sem lehet jó hosszú távon - figyelmeztetett a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfólió menedzsere. A WEF 150 országot vizsgáló listáján Magyarország a 114-ik helyet foglalja el az intézmények értékelésében. Ezzel a régió és a v4-ek sorában is az utolsó - tette hozzá Duronelly.

Az egész napos rendezvényen több szekcióban, panelbeszélgetéseken pénzügyi szakemberek, vállalatvezetők igyekeztek választ találni a hazai- és a világgazdaság gondjaira.

A legszomorúbb a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentésében, hogy a felsőoktatás 70-ik hely körül található és ez a v4-ek és a régió utolsó helyére volt elég - tette hozzá Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója. Hosszú távon a felsőoktatás teremthet egy olyan képzett munkaerő kínálatot, amely vonzóvá teheti a régiót és Magyarországot.

A felmérés három alappillérét tekintve, az intézményrendszer, a makrogazdasági stabilitás, a hatékonyságot befolyásoló felsőoktatás, a tőke-munka piacok hatékonysága mellett a harmadik a gazdasági innováció orientáltsága. Magyarország ebben is a versenytársai mögé, a 100-ik helyre szorult. Nagyon sokat kell tenni az innováció fejlesztéséért - jegyezte meg Darvas.

A 2008-as gazdasági válság előtt a világgazdaság össz GDP növekedése elérte az évi 5 százalékot, ez az elmúlt egy évben a Bloomberg számításai szerint 3,2 százalék volt. A fejlett országokban például az ipari termelés nulla százalékon toporgott. A gazdaságot követte a világkereskedelem, amely szintén nulla közeli "növekedést" ért el, vagyis a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások mennyisége sem növekedett az elmúlt egy évben. A válság előtti aranykorban ez a növekedés még meghaladta a 7 százalékot - összegezte Duronelly Péter.

A hosszú távú lassuló folyamatban szerepet játszik az infláció lejtmenete és a reálkamatok csökkenése - említette Samu János, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. A pénzügyi válság elriasztja az embereket és a cégeket a hiteltől és mindenki sokkal óvatosabb lett. Egyensúlytalanságok alakultak ki a jövedelem elosztásban is. A jövedelmek inkább megtakarításokba vándorolnak, visszaesett a költés és ez a keresletet is csökkenti. Ez pedig fékezi a beruházási hajlandóságot. Egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy ez a rossz irány változna - tette hozzá Samu.

A lassulás egyik fontos tényezője a termelékenység növekedésének a lassulása - fűzte hozzá Darvas Zsolt. Ez gyakorlatilag mindenhol megfeleződött. Ez ráadásul a technikai, technológiai, ahogyan a legtöbben nevezik, a negyedik ipari forradalommal párhozamosan következett be.

Az USA-ban 1999. óta az üzleti kibocsátás 38 százalékkal emelkedett. A ledolgozott munkaórák száma viszont csak 3 százalékkal nőtt, vagyis éppen a technikai, technológiai robbanás miatt nem volt szükség új emberekre. Így alakulhatott ki az egyensúlytalanság is, hiszen a többlet hozadéka a tőketulajdonosoknál csapódott le. Kialakul egy olyan világrend és technológiai közeg, ahol a gazdasági növekedés eredménye nagyon erősen koncentrálódik. Nem ciklikus, hanem strukturális gond van a növekedéssel - állapította meg Duronelly Péter.

Az egyik panelbeszélgetésen a magyar nagyvállalatok vezetői úgy vélték,meg kell próbálni vonzóvá tenni a hazai munkavállalást a külföldre távozott szakképzett magyar munkaerő számára. Ezért bizonyos területeken számítani kell a bérnyomás fokozódására - hangzott el.

Hosszú távon több, jól képzett és egészséges fiatalra van szüksége a magyar vállalatoknak - foglalta össze Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Mészáros Csaba, az evopro Holding vezére a kiszámíthatóságot és az adórendszer optimalizálását is hangsúlyozta. A szakember megjegyezte, jó lenne 50-60 százalékkal magasabb béreket fizetni, de a nemzetgazdasági szintű hatékonyság határozza meg a bérek szintjét, és ebben van hová fejlődni. Óvatosnak kell lennie valakinek, aki az állammal üzletel, hiszen előfordul, hogy a 179. napon mondanak fel egy 180 napig felmondható szerződést - említett egy példát a kiszámíthatatlanságra.

Csepreghy közszolgákat küldene a versenyszektorba
Idén eddig 1054 milliárd forint uniós támogatást fizetett ki a kormány, az utolsó negyedévben pedig a kétszeresére számít, így teljesülhet az ígért 2048 milliárdos kifizetés - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén.
A magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz - ismerte el Csepreghy.Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell.
Az állami projektértékelői rendszerben már 2116 emberrel kötött szerződést a Miniszterelnökség, azaz ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak. A munkaerőhiány enyhítését az bürokrácia leépítésével az "utcára" kerülő közszolgákkal látja részben enyhíthetőnek a miniszterhelyettes, "több tízezres, akár százezres" nagyságrendben tudnak majd állami alkalmazásban dolgozó embereket a versenyszektorba irányítani - mondta.

Szerző

100 milliós bírságot fizetett ki a Tigáz

Befizette a 100 millió forintos bírságot a Tigáz, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szabott ki a gázszolgáltatóra a behajtási költségátalány jogszerűtlen alkalmazása miatt - tájékoztatott a hivatal csütörtökön.

A MEKH közleményében felidézte: a Tigáz Zrt. március óta több mint 31 ezer felhasználótól mintegy 2 milliárd forint értékben követelt behajtási költségátalányt. A követelést az energiahivatal jogszerűtlennek minősítette, és augusztusban kötelezte a Tigázt a jogsértő állapot megszüntetésére: arra, hogy valamennyi érintett fogyasztónak fizesse vissza a behajtási költségátalány címen beszedett összegeket, és törölje a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket. Az energiahivatal a jogsértés súlya miatt 100 millió forint bírság megfizetésére is kötelezte a szolgáltatót.

A hivatal tájékoztatása szerint a Tigáz bíróságon támadta meg a MEKH határozatát, és kérte az abban foglaltak végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság a behajtási költségátalány címen a fogyasztóktól már beszedett összeg - 1,1 milliárd forint - visszatérítését a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A bírósági döntés értelmében ugyanakkor a Tigáz a MEKH határozatában foglaltaknak megfelelően köteles törölni a korábbi felszólításaiban követelt, de a felhasználók által még meg nem fizetett behajtási költségátalány követeléseket. A bíróság elutasította a bírság megfizetésének felfüggesztésére vonatkozó kérelmet is, ezért a Tigáz befizette a bírságot a hivatalnak.

A bíróság jelenlegi döntése nem jelenti az ügy érdemi felülvizsgálatát, a peres eljárás folytatódik, a bíróság a későbbiekben fog dönteni a Tigáz keresetéről és a MEKH határozatának jogszerűségéről - közölte az energiahivatal. A MEKH tájékoztatása szerint a behajtási költségátalányról szóló, 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak, hogy késedelmes számlafizetés esetén behajtási költségátalányt számoljanak fel, azonban annak alkalmazását nem írja elő. A szolgáltatók akkor jogosultak a fogyasztók szerződésszegései esetében a hátrányos következmény alkalmazására, ha a kilátásba helyezett következményt az üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyta.

A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának módosítását sem. A MEKH vizsgálata során az is kiderült, hogy a Tigáz a felhasználóknak nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot, amely ahhoz szükséges, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetéséről - közölte a hivatal.

Szerző
Témák
TIGÁZ

A belföldi keresletben bíznak a nagyvállalatok

A belföldi kereslet alakulása határozza meg leginkább a magyarországi nagyvállalatok jövedelmezőségét a K&H Bank felmérése szerint, amelyben több mint félezer nagyvállalati döntéshozót kérdeztek meg. A forint árfolyamváltozása viszont egyre kevésbé meghatározó.

A korábban leginkább meghatározó tényező, a kormányzati gazdaságpolitika hatása visszacsúszott a második helyre, míg a beszállítói árak változása a korábbi negyedik helyről feljött a dobogó harmadik fokára - írták.

Peter Roebben, a K&H üzleti ügyfelek részleg vezetője a közlemény szerint elmondta, a korábbi 40 százalék helyett jelenleg a vállalatok 56 százaléka véli úgy, hogy a belföldi kereslet szerepe a legfontosabb. A hazai lakossági fogyasztás igen intenzív volt az elmúlt években, a kiskereskedelmi forgalomban három éve növekvő trend figyelhető meg, miközben a külkereskedelemnél nincs ilyen látványos javulás - fejtette ki. Az elmúlt évek tendenciája alapján így a vállalatok a biztosra mennek, és inkább a belföldi piacon próbálkoznak - tette hozzá a szakember.

Egyre kevésbé hat a profitabilitásra viszont a forint árfolyamváltozása, az euró stabil, 310 forint körül mozgó értéke a nagyvállalatok szempontjából is kedvező, hiszen a cégek meglátása alapján az árfolyamváltozások hatása jelentősen lecsökkent.

Míg két évvel ezelőtt az árfolyamváltozásokat vélték az egyik legfontosabb tényezőnek, amely hatással van a vállalat profitjára, addig ma már csak a középmezőnyben szerepel. Ennek hátterében a stabil árfolyam mellett feltehetően az is áll, hogy a vállalatok fele kizárólag hazai piacra termel, és a korábban említett tendencia szerint ez az arány a következő időszakban tovább növekedhet - mondta el Peter Roebben.

A nagyvállalatok eredményeit meghatározó tényezők sorrendjében a sor végén levő inflációt és a finanszírozási lehetőségek alakulását változatlanul a cégvezetők csupán töredéke tartja fontosnak a vállalat rövid távú jövedelmezősége szempontjából. Ez jól mutatja, hogy a vállalatok nem szenvednek hiányt finanszírozási forrásokban, nem ettől függ jövedelmezőségük - hangsúlyozta a szakember a közlemény szerint.

Szerző