gazdasági válság;innováció;

2016-10-07 07:21:00

Drámai a lemaradásunk

Nem ciklikus, inkább strukturális okai vannak a növekedés lassulásának a világgazdaságban. Magyarország előnye az európai gazdasági központhoz való közelsége, ám jelentős a lemaradása többek között a felsőoktatásban, az innovációban. Egy lassuló világgazdasági környezetben még nehezebb lesz a felzárkózás.

A hosszú távú siker, a versenyképesség záloga az intézményrendszer, s ha ez nem jó, a gazdasági növekedés sem lehet jó hosszú távon - figyelmeztetett a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfólió menedzsere. A WEF 150 országot vizsgáló listáján Magyarország a 114-ik helyet foglalja el az intézmények értékelésében. Ezzel a régió és a v4-ek sorában is az utolsó - tette hozzá Duronelly.

Az egész napos rendezvényen több szekcióban, panelbeszélgetéseken pénzügyi szakemberek, vállalatvezetők igyekeztek választ találni a hazai- és a világgazdaság gondjaira.

A legszomorúbb a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentésében, hogy a felsőoktatás 70-ik hely körül található és ez a v4-ek és a régió utolsó helyére volt elég - tette hozzá Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója. Hosszú távon a felsőoktatás teremthet egy olyan képzett munkaerő kínálatot, amely vonzóvá teheti a régiót és Magyarországot.

A felmérés három alappillérét tekintve, az intézményrendszer, a makrogazdasági stabilitás, a hatékonyságot befolyásoló felsőoktatás, a tőke-munka piacok hatékonysága mellett a harmadik a gazdasági innováció orientáltsága. Magyarország ebben is a versenytársai mögé, a 100-ik helyre szorult. Nagyon sokat kell tenni az innováció fejlesztéséért - jegyezte meg Darvas.

A 2008-as gazdasági válság előtt a világgazdaság össz GDP növekedése elérte az évi 5 százalékot, ez az elmúlt egy évben a Bloomberg számításai szerint 3,2 százalék volt. A fejlett országokban például az ipari termelés nulla százalékon toporgott. A gazdaságot követte a világkereskedelem, amely szintén nulla közeli "növekedést" ért el, vagyis a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások mennyisége sem növekedett az elmúlt egy évben. A válság előtti aranykorban ez a növekedés még meghaladta a 7 százalékot - összegezte Duronelly Péter.

A hosszú távú lassuló folyamatban szerepet játszik az infláció lejtmenete és a reálkamatok csökkenése - említette Samu János, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. A pénzügyi válság elriasztja az embereket és a cégeket a hiteltől és mindenki sokkal óvatosabb lett. Egyensúlytalanságok alakultak ki a jövedelem elosztásban is. A jövedelmek inkább megtakarításokba vándorolnak, visszaesett a költés és ez a keresletet is csökkenti. Ez pedig fékezi a beruházási hajlandóságot. Egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy ez a rossz irány változna - tette hozzá Samu.

A lassulás egyik fontos tényezője a termelékenység növekedésének a lassulása - fűzte hozzá Darvas Zsolt. Ez gyakorlatilag mindenhol megfeleződött. Ez ráadásul a technikai, technológiai, ahogyan a legtöbben nevezik, a negyedik ipari forradalommal párhozamosan következett be.

Az USA-ban 1999. óta az üzleti kibocsátás 38 százalékkal emelkedett. A ledolgozott munkaórák száma viszont csak 3 százalékkal nőtt, vagyis éppen a technikai, technológiai robbanás miatt nem volt szükség új emberekre. Így alakulhatott ki az egyensúlytalanság is, hiszen a többlet hozadéka a tőketulajdonosoknál csapódott le. Kialakul egy olyan világrend és technológiai közeg, ahol a gazdasági növekedés eredménye nagyon erősen koncentrálódik. Nem ciklikus, hanem strukturális gond van a növekedéssel - állapította meg Duronelly Péter.

Az egyik panelbeszélgetésen a magyar nagyvállalatok vezetői úgy vélték,meg kell próbálni vonzóvá tenni a hazai munkavállalást a külföldre távozott szakképzett magyar munkaerő számára. Ezért bizonyos területeken számítani kell a bérnyomás fokozódására - hangzott el.

Hosszú távon több, jól képzett és egészséges fiatalra van szüksége a magyar vállalatoknak - foglalta össze Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Mészáros Csaba, az evopro Holding vezére a kiszámíthatóságot és az adórendszer optimalizálását is hangsúlyozta. A szakember megjegyezte, jó lenne 50-60 százalékkal magasabb béreket fizetni, de a nemzetgazdasági szintű hatékonyság határozza meg a bérek szintjét, és ebben van hová fejlődni. Óvatosnak kell lennie valakinek, aki az állammal üzletel, hiszen előfordul, hogy a 179. napon mondanak fel egy 180 napig felmondható szerződést - említett egy példát a kiszámíthatatlanságra.

Csepreghy közszolgákat küldene a versenyszektorba
Idén eddig 1054 milliárd forint uniós támogatást fizetett ki a kormány, az utolsó negyedévben pedig a kétszeresére számít, így teljesülhet az ígért 2048 milliárdos kifizetés - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén.
A magyar gazdaság teljesítménye, növekedése jelentősen kapcsolódik az uniós forrásokhoz - ismerte el Csepreghy.Magyarország várhatóan nem ront eddigi uniós 2-es besorolásán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) nyári uniós auditjának eredménye miatt, de egy vita esetében sem lenne veszélyben a költségvetés, mivel a hiány mértékét a tagállamok követeléseivel csökkenteni kell.
Az állami projektértékelői rendszerben már 2116 emberrel kötött szerződést a Miniszterelnökség, azaz ennyi szakértőt regisztráltak, és 3912 projekt értékelése kezdődött meg.
A magyar gazdaság helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltáskor 3,73 millió ember dolgozott Magyarországon, most közel közel 4,4 millióan dolgoznak. A munkaerőhiány enyhítését az bürokrácia leépítésével az "utcára" kerülő közszolgákkal látja részben enyhíthetőnek a miniszterhelyettes, "több tízezres, akár százezres" nagyságrendben tudnak majd állami alkalmazásban dolgozó embereket a versenyszektorba irányítani - mondta.