Haverok, buli, mobilgát

Demonstrációt hirdettek civil szervezetek vasárnap délutánra a Római-partra tervezett mobilgát ellen. A védmű építése nagy környezetkárosítással járna, de a természeti értékeknél előbbre valóak a befektetői érdekek: a parton hamarosan luxuslakópark épül.

A parti sétány és a mobilgát látványterve árvíz esetén felépítve

Bár a budapesti városvezetés néhány hónapja határozottan kijelentette, novemberben megkezdik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kiépítését, a Római-partra tervezett mobilgátban továbbra is csak a mutatós látványterveken gyönyörködhetünk. Az eddigi tervek szerint a mobilgát a partvonalon épülne meg, ami mintegy 1500 fa kivágásával és a kavicsos föveny feltöltésével járna. A tervezett környezetkárosítás ellen civil zöldszervezetek kisebb hada tiltakozik; szerintük a fővárosi önkormányzat olyan tervet akar megvalósítani, amely a természetpusztítás mellett veszélyes (még a mobilgát gyártója is elismerte, hogy egy nagyobb méretű uszadékfa simán kiütheti a gátelemeket) és túlságosan drága is (míg 2013-ban 3,5 milliárdból tervezték a megvalósítást, idén már 15-20 milliárdos összegekről beszélnek).

A tervek azonban még mindig nem biztosak, a végleges nyomvonal sem tisztázott, s úgy tűnik, a fővárosi vezetés is kezdi belátni, hogy kockázatos az eredeti koncepció. Tarlós István főpolgármester nemrégiben azt közölte, mégis csak el kellene készíteni egy szaktanulmányt arról, milyen előnyei és hátrányai lehetnek, ha az árvízvédekezés a jövőben is az eddigi védművel, a Nánási úti vonalon történik. Pontosan ezt javasolták a zöldszervezetek is, akiket Tarlós korábban hisztériakeltéssel vádolt. Pedig a Védegylet már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy a gát alatt létesítendő, 3,5 km hosszú vízzáró résfal a felszín alatti vízmozgások útjába is akadályt állítana, ami a védeni kívánt terület elmocsarasodásához vezetne.

A fővárosi önkormányzat azonban nehezen mond le a partvonalra tervezett mobilgát ötletéről. A tervek elkészítéséhez mindenképp részletes vízföldtani vizsgálatokra lenne szükség, ám a további munkálatokat már nem a közbeszerzésben nyertes tervezővel, hanem "házon belül" oldaná meg a főváros, a tervezési folyamat gondozásával a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-t bíznák meg. A háttérben az állhat, hogy egyszerűen nem találtak olyan szakembereket, akik a sokasodó rizikófaktorok mellett vállalnák a parti védmű terveinek elkészítését.

A hírek szerint a fővárosi vezetés és a kormányzat között is dúl a vita a parti nyomvonalról, a környezetvédők szerint a partra épített mobilgáttal az ingatlantulajdonos "haverokat" akarja helyzetbe hozni a hatalom. A napokban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője is arra jutott: a magyarországi és a brüsszeli hivatalokkal folytatott nyári levelezése nyomán az árvízvédelmi célzatúnak mondott római-parti mobilgát-építési tervek egyre inkább "egy gigantikus ingatlanpanama" formáját öltik. Mint blogján írta, "a mobilgáton túli, jelenleg még ártérnek minősülő terület belterületi lakóövezetté nyilvánítható és beépíthető, amire nem csak a szándék van meg, hanem a vállalkozó is. Így lesz az adófizetők milliárdjaiból hasonló nagyságrendű magánhaszon egy jól helyezkedő üzleti csoport zsebében."

Tarlós szerint Jávor csak "vagdalkozik", nem nevezi meg, milyen ingatlantulajdonosokról beszél. A Maradjanak a Fák a Rómain nevű csoport a minap egy olyan szórólapra bukkant, amelyen egy, a Római-partra tervezett luxuslakóparkot hirdetnek "Római Lakópart" néven. Az épület a Dunától néhány méterre épülne, így az építtető Market Zrt.-nek nagyon jól jönne a part menti árvízvédelem. A Magyar Narancs közben kiderítette: az említett cég a Garhartt Investen keresztül Orbán Viktor bizalmasához, a Videotont tulajdonló Garancsi Istvánhoz köthető.

Vasárnap délutánra a zöldek "Állj fel a Rómaiért!" néven demonstrációt hirdettek a partra. Ők is azt szeretnék, hogy újuljon meg a Római-part, de a természeti értékek, a fák és a föveny megtartásával. "Nem lenne szabad így bánni a zöldterületekkel, a helyi lakosok pedig hiteles tájékoztatást érdemelnek. A nulláról kell elkezdeni az egyeztetést, el kell érni, hogy a helyieknek is legyen beleszólása a Római-part sorsába. Érdemi közösségi tervezésre van szükség, ami most egyáltalán nincs" - fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

"Ha a mobilgát megépülne, a főváros azt tenné meg fővédvonalnak a Nánási úti helyett, ami felelőtlen és veszélyes is" - erről Tömör Miklós beszélt a Népszavának. A VaLyo (város és folyó) csoport alapítója szerint a partra tervezett mobilgátnak ugyanakkor kétséges a megvalósulása, úgy véli, hiába készültek el a látványtervek, azoknak - valódi tervek híján - nincs alapjuk. "Azt támogatnánk, hogy a fővédvonal a Nánási úti nyomvonalon legyen, a parton pedig épüljön egy olyan másodvonal, ami nem jár környezetkárosítással, de védelmet nyújt a kisebb árvizek ellen" - mondta.

A demonstráció gyülekezője délután négy órakor lesz az Északi vasúti összekötő hídnál, a résztvevők innen indulnak a parti sétányon a Postás üdülő elé, ahol beszédek hangzanak majd el. A megmozdulást koncerttel zárják.

Szolgálnak és védenek a római-parti fák

A római-parti fák csaknem 32 ezer tonna szén-dioxidot kötnek meg egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy egy körülbelül 8000 fős település éves szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű szén-dioxid molekulát vonnak ki a légkörből, ezzel segítenek megfékezni a légköri szén-dioxid-koncentráció további növekedését, így az éghajlatváltozást is - állapította meg az Energiaklub. Az adatokat a 2013-ban elkészített Favédelmi terv, illetve 2016 júliusában végzett terepi felmérés alapján, a Magyar Faápolók Egyesületének "Faérték" applikációja segítségével számították ki.

"A római-parti fák az elnyelt szén-dioxidot felhasználva közel 35,5 ezer tonna oxigént, és 3110 ezer m3 vizet állítanak elő - ennyi vízzel 1555 darab 50 méteres versenymedencét tudnánk megtölteni. Városi környezetről lévén szó, nem mellékes az sem, hogy 340 tonna port kötnek meg egy év alatt" - írták. Mindemellett a fák párologtatása nagyban befolyásolja a helyi mikroklímát és a hőérzetet, a pormegkötés és az oxigéntermelés pedig a levegőminőség javításában játszik fontos szerepet.

Ugyanakkor rámutattak arra is: a római-parti fák közt természetesen vannak olyanok, melyek jobb sorsra érdemesek, kiöregedtek vagy komoly kártétel látszik rajtuk. "A legszembetűnőbb mégis a gondozatlanság – nem csak a fáké, hanem az egész területé. Az áldatlan állapotok megváltoztatása mindenképpen szükséges lenne."