"Népszabadság!" - Ezrek tüntettek a Kossuth téren (Fotók!)

Publikálás dátuma
2016.10.08 19:32
Forrás: Népszabi Szerkesztőség/Facebook
A Népszabadság szerkesztősége is kivonult az este 6 órakor kezdődő tüntetésre, amit azután szerveztek a civilek az Országház elé, miután az ellenzéki lap kiadását felfüggesztették. A Mediaworks Zrt. gazdasági okokra hivatkozott, ahogy Tuzson Bence fideszes államtitkár is, aki a kormány nevében mosta kezeit, az ellenzéki pártok és a civilek azonban egyaránt a Fideszt, és magát Orbán Viktort látják a döntés mögött. A lapért több politikus, többek között Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter volt miniszterelnökök, és Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata vezetője is kiállt. A Mediaworks Futó utcai bejárata elé szervezett MSZP-s tüntetésen Molnár Gyula arról beszélt, hogy példátlan a sajtószabadság ilyen formájú megsértése. A helyszínen pártjelképeket helyeztek el, és mécseseket gyújtottak. A demonstráció után a tiltakozók átvonultak a Kossuth térre, ahol csatlakoztak a Media 2.0 civil tüntetéséhez. Az Országház előtt több ezren vonultak fel a sajtószabadságért. A KÉPRE KATTINTVA TÖBB FOTÓT LÁTHAT A TÜNTETÉSEKRŐL!

Lapunk információi szerint a Népszabadság újságírói vezetése szombaton délután tárgyalt a kiadó (tulajdonos) képviselőivel, amely tárgyaláson azt az ajánlatot kapták, hogy amennyiben összeállítanak egy nullszaldós üzleti tervet, akkor hajlandóak tárgyalásokat folytatni a közös jövőről. Úgy tudjuk, az ajánlatot komolytalannak minősítette a szerkesztőség. 

A Mediaworks felügyelőbizottsága döntött a kiadás felfüggesztéséről, amiről a munkatársakat egyenként értesítették levélben. Ebben az szerepelt, hogy továbbra is a Mediaworks alkalmazottai, és titoktartási kötelezettséget várnak el tőlük. A szerkesztőséget megdöbbentette a hír, a lap egyik munkatársa azt írta ki a Népszabadság Facebook-oldalára, hogy szerintük puccs történt. Az újságírókhoz hasonlóan Murányi András, a lap főszerkesztője sem tudott a drasztikus intézkedésről, amit "legalábbis barátságtalan lépésnek" tart. A Mediaworks székháza előtt rögtönzött sajtótájékoztatón Murányi azt mondta, az a terv, hogy a munkatársakat egyben tartsák, hogyha lehetséges, mivel az elmúlt években igen jó szerkesztőség alakult ki.

Forrás: Népszabi Szerkesztőség/Facebook

Forrás: Népszabi Szerkesztőség/Facebook

Az újságírók össze is tartanak, közösségi oldalukra azt írták ki, hogy együtt vonulnak ki a Media 2.0 által szervezett tüntetésre a Kossuth térre, ahova mindenkit várnak, aki szerint puccs történt, és csorbul a sajtószabadság azzal, ha megszűnik az ellenzéki lap. Az esemény szervezője a közösségi oldalon azt írja: azt hitték, 2014-ben az Origo szétverése volt a legalja – a portál írta meg ugyanis, hogy Lázár János arcpirítóan sok pénzért utazgatott. „Azt hittük, nincs lejjebb. De ma egyszerűen elnémították az egyik utolsó ellenzéki újságot, mert meg merték írni, hogy Rogán Antal helikopterezett”- írják a felhívásban, hozzátéve, hogy a tüntetés civil szerveződés, nem kérnek a pártjelképekből.

Az esemény Facebook-oldalán este 6-ig 2300-an jelezték, hogy ott lesznek a tüntetésen. Tudósítónk szerint valóban több ezren jelentek meg a demonstráción, ahol a tömeg többször is a "Népszabadság", "Demokráciát", "Disznóság", "Nem hagyjuk", "Orbán, takarodj", illetve "Szabad ország, szabad média" rigmusokat skandálta.

Hargitai Miklós, a szerkesztőség munkatársa, a Sajtószakszervezet helyi alapszervezetének vezetője elmondta: a szombati ügyeletre kollégáit már nem engedték be az épületbe. "Ez mindent elmond arról, mennyire volt ez gazdasági döntés" - jegyezte meg. Az - egy létráról megafonon keresztül felszólaló - szakszervezeti vezető azt hangsúlyozta: az újság dolga, hogy ellenőrizze a hatalmat. "Azért nem lesz hétfőtől Népszabadság, mert túl jól tette a dolgát" - mondta.

Kitért arra is, hogy a lap munkatársainak 2008 óta nem emelték a fizetését, viszont 2010 óta kétszer is csökkentették. "Mostantól olyan országban élünk, ahol a Magyar Idők meséli el, hogy mi történik a politikában" - fogalmazott Hargitai Miklós, hozzátéve: "nagyon pici területre szűkül vissza a sajtószabadság".

A rendezvényen felszólalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki azt mondta: "abban a helyzetben vagyunk, hogy a vezetők a magyar nép ellenségei, és ezt még csak el sem lehet mondani". Úgy fogalmazott: rövidesen vége van a sajtószabadságnak és szólásszabadságnak, ha ezt hagyjak.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az MSZP is szervezett demonstrációt a Mediaworks Futó utcai székháza elé fél 6-ra Mint írták: "Orbán Viktor a Fidesz kicsinyes, de minden korábbinál agresszívebb politikai bosszújának áldozata a Népszabadság. Október nyolcadika a magyar sajtószabadság fekete napja. Egyúttal jelzés minden újságírónak, a médiában dolgozóknak, hogy senki nincsen biztonságban; ezért kell összetartanunk és szolidárisnak lennünk egymással, az elnyomó hatalommal szemben."

A tüntetésen Molnár Gyula azt mondta, Magyarország nem mehet tovább ezen az úton. "Ma a Népszabadság, holnap a többi újság, utána a politikai pártok, és akkor ennek az országnak vége lesz" - fogalmazott az MSZP elnöke, hozzátéve, hogy egy egykor erősnek, talán verhetetlennek tűnő hatalom fél. Szerinte az újságok betiltásával nem lehet elnyomni a szabadság hangját, és ez "Orbán Viktornak és a Fidesznek sem fog sikerülni".

Az MSZP elnöke a demonstráción kijelentette, hogy a politikai pártok mellett készek együttműködni a civilekkel és a szakszervezetekkel is. A fél órás rendezvény végén a részvevők gyertyákat helyeztek a szerkesztőség épülete előtt, ahol egy táblát is felállítottak, amelyen az állt: "Itt végezték ki a sajtószabadságot 2016. október 8-án. Ezután a demonstrálók csatlakoztak a Kossuth téri tüntetéshez,köztük Molnár Gyula, Horváth Csaba, Kunhalmi Ágnes, de a tömegben feltűnt Karácsony Gergely PM-es polgármester, Juhász Péter, az Együtt, valamint Molnár Csaba, a DK politikusa.

A Népszabadsággal az ellenzéki pártok, a Párbeszéd Magyarországért, a Magyar Liberális Párt, az LMP, a DK és a Jobbik is szolidaritást vállalt, valamint több politikus is felszólalt a sajtószabadságért, többek között Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter volt miniszterelnökök, valamint Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője is.

A Népszava is szolidaritást vállal a Népszabadsággal, ezért petíciót indítottunk  a laptársunkat ért brutális támadás miatt. A jobboldali kormány évek óta törekszik a magyar demokratikus baloldali sajtó ellehetetlenítésére. A Népszabadság bezárása egy olyan határ, amelyen nem szabad átlépni. Ezt a nemzeti értéket nem szabad veszni hagyni, a sajtószabadságot együtt kell megvédenünk. Valamennyiünk felelőssége, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Ha elegen leszünk és elég állhatatosak, képesek lehetünk megálljt parancsolni ennek a gyalázatnak. Ezért indítjuk most el ezt az akciót. Ha egyetértesz, írd alá a petíciót itt: VISSZA A NÉPSZABADSÁGOT, VISSZA A SAJTÓSZABADSÁGOT!

Friss Róbert, a Népszabadság volt munkatársának publicisztikáját ide kattintva olvashatja el!

A kormánypárt oldaláról megjelentek kárörvendő nyilatkozatok is, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke például azt mondta sajtótájékoztatóján:  "épp itt az ideje, hogy bezárjon a Népszabadság váratlanul". Utalt rá, hogy a lap elődje a Szabad Nép volt, így is viselkedik. Azt is mondta, "nem fog krokodilkönnyeket hullatni" a lapért. 

Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kormánypárt nevében úgy nyilatkozott, hogy kizárólag gazdasági döntésként tekintenek a felfüggesztésre, a lap ugyanis önmagában 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel az utóbbi években és"semmiképpen sem szeretnék a sajtószabadságot megsérteni még azzal sem, hogy beleszólnánk egy kiadó döntésébe". A fideszes államtitkár betámadta a szocialistákat is: "a magunk részéről az MSZP tiltakozását megértjük, hiszen a lap évtizedeken keresztül az MSZP tulajdonában volt, de nem régiben eladták" - tette hozzá Tuzson.

Mészárosék kezébe kerül a Népszabadság?

Tegnap a Népszavához eljutottak olyan információk is, miszerint a lap Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülhetett egy megállapodás alapján. Ezt más forrásból nem tudtuk megerősíteni, ezért nem közöltük a hírt, de a történések alapján nem kizárható, hogy így történt.

Piaci (politikai) hírek között az is megtalálható, hogy Mészáros Lőrinc közös céget alapított Liszkay Gáborral, a Magyar Idők alapítójával és kiadójával, és ez a társaság vásárolja fel a Mediaworks médiaportfólióját. A tranzakció lebonyolításáról már hetekkel ezelőtt szó esett, aztán arról lehetett hallani, hogy megelégednek egy opciós szerződéssel, vagyis azzal, hogy bármikor lehívható a tulajdon. Az utóbbi idők kemény Népszabadságos publikációi miatt azonban módosult a terv, felgyorsult a vásárlási szándék, amelyet előbb a hét közepén akartak bejelenteni, most viszont ez a közlés állítólag hétfőre tolódik. Amennyiben igazak ezek az információk, akkor még az osztrák tulajdonosnak, Pecinának kellett most szombaton elvégezni a piszkos munkát, a Népszabadság felfüggesztését.

Orbán a döntés mögött?

Általános a vélekedés, hogy a döntést maga Orbán Viktor hozhatta meg, mégpedig az utóbbi idők Népszabadságbeli Rogán Antalt és Matolcsy Györgyöt érintő információk miatt. A lap leplezte le a propagandaminiszter helikopter-túráját, az MNB-elnökmagánéleti "lépéseit", valamint az etikailag ugyancsak összeférhetetlen kapcsolatát az UniCredit Bank vezetőjével, Patai Mihállyal. A szombat reggeli és ezek szerint ebben a szellemben készült utolsó Népszabadság címlapja azzal a címmel jelent meg, hogy"Orbánt nem zavarja a helikopterezés", valamint ugyancsak az első oldalon tálalva:"Matolcsy már hat éve utazott Vajda Zitáért".

Megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy Orbán-kormány alatt már született hasonló döntés, 1998-ban a Postabank tulajdonában lévő Kurir című bulvár-napilap kiadását szüntették meg egyik napról a másikra. Egyesek azt mondják, hogy legfeljebb háborús helyzetben szoktak ilyen döntéseket hozni; ez a mostani lépés súlyos merénylet a sajtószabadság, a demokrácia ellen.

Szerző
Frissítve: 2016.10.09 00:14

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44