Nehéz afrikai misszió

Publikálás dátuma
2016.10.10 07:31
Merkel komoly tervekkel érkezett Afrikába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Tegnap háromnapos afrikai látogatásra indult Angela Merkel. Vizitjének első helyszíne Mali volt, ma Nigerbe, majd Etiópiába utazik tovább. Célja nyilvánvalóan az, hogy ezekkel az országokkal hasonló megállapodásokat kössön, mint korábban Törökországgal, azaz némi támogatás fejében ezen államok ne engedjék tovább a menekülteket.

Öt év múltán első ízben jár Afrikában a német kancellár. A kontinens ezúttal nem gazdasági okok miatt vált érdekessé Angela Merkel számára, hanem a menekültválság kapcsán, hiszen nemcsak Szíriából áramlik sok bevándorló Európába, hanem Észak-Afrikából is. Maliban több száz német katona állomásozik. Maliban viszont embercsempészhálózat működik, itt szervezik be azokat a menekülteket, akiket aztán az Európai Unió területére küldenek tovább. A Bundeswehr itt is több katonát állomásoztatna.

Gerd Müller német fejlesztési miniszter szerint újfajta együttműködésre van szükség ezekkel az országokkal, egyfajta Marshall-tervre. Az elképzelés szerint könnyebben juthatnának az európai piacra ezek az államok. Maliban és Nigerben a német kormány iskolákat épít, segít a mezőgazdaság számára elengedhetetlen vízhálózat kialakításában, a képzésnél és az egészségügyi ellátás javításánál.

Maga a kancellár nem beszélt új Afrika-politikáról, ő elsődlegesen a terrorelleni harc szempontjából tartja fontosnak útját. Korábban számos alkalommal úgy foglalt állást, hogy az észak-afrikai országokkal is hasonló megállapodást kell kötni, mint márciusban Törökországgal, ami a gyakorlatban azt jelentené: némi apanázs fejében megakadályoznák a menekültek továbbküldését. Ezúttal azonban nem ejtett szót erről, talán azért nem, mert az Európai Bizottság múlt héten nem akart hallani ilyen újabb megállapodásokról.

A kancellár felszabadultan utazhatott Afrikába, mert a legutóbbi felmérések szerint nagyon jelentősen emelkedett népszerűsége. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy a terveknek megfelelően decemberben, a CDU kongresszusán bejelentheti, hogy ismét ő lesz 2017 szeptemberében az uniópártok kancellárjelöltje.

Az ARD felmérése szerint már 54 százalék elégedett a kancellár munkájával. Ez egyetlen hónap alatt kilenc százalékos emelkedésnek felel meg. Igaz, a szeptemberben mért 45 százalékos közkedveltségi mutatója a leggyengébb eredmény volt öt év óta. Különösen menekültpolitikájával nem értettek sokan egyet.

Ez a felmérés is igazolta azt, hogy Hors Seehofer, a keresztényszocialisták, illetve Merkel népszerűsége egymás ellen halad, vagyis ha az egyiküké csökken, a másikuké nő és fordítva. Ennek az az oka, hogy a CSU elnöke, bajor miniszterelnök keményebb fellépést követel a menekültpolitikában, s a nyáron Németországban elkövetett merényletek hatására sokan inkább az ő irányvonalát kezdték támogatni, s nem Merkel visszafogott menekültpolitikáját. Most azonban Seehofer mutatója visszaesett a korábbi szintre, az ő esetében egyetlen hónap alatt volt hét százalékos a csökkenés. A hangulat folyamatos megváltozását mutatja, hogy kettejük között 18 százalékra emelkedett a különbség, miközben szeptemberben ez még csak egyetlen százalékos volt.

Az Infratest dimap felmérése szerint a legnépszerűbb német politikus továbbra is Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, akinek a megkérdezettek 75 százaléka elégedett a munkájával. A szokásoknak megfelelően Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter áll a második helyen 63 százalékkal.

A pártviszonyok nem változtak különösebben, a CDU 33 százalékot szerezne az ARD közlése szerint, az SPD egy százalékot veszítve 22 százalékon áll. A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 14 százalékos eredményre lehet jó, a Balpárt és a Zöldek pedig változatlanul kilenc, illetve 11 százalékot szerezhetnének.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27