Nehéz afrikai misszió

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:31
Merkel komoly tervekkel érkezett Afrikába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Tegnap háromnapos afrikai látogatásra indult Angela Merkel. Vizitjének első helyszíne Mali volt, ma Nigerbe, majd Etiópiába utazik tovább. Célja nyilvánvalóan az, hogy ezekkel az országokkal hasonló megállapodásokat kössön, mint korábban Törökországgal, azaz némi támogatás fejében ezen államok ne engedjék tovább a menekülteket.

Öt év múltán első ízben jár Afrikában a német kancellár. A kontinens ezúttal nem gazdasági okok miatt vált érdekessé Angela Merkel számára, hanem a menekültválság kapcsán, hiszen nemcsak Szíriából áramlik sok bevándorló Európába, hanem Észak-Afrikából is. Maliban több száz német katona állomásozik. Maliban viszont embercsempészhálózat működik, itt szervezik be azokat a menekülteket, akiket aztán az Európai Unió területére küldenek tovább. A Bundeswehr itt is több katonát állomásoztatna.

Gerd Müller német fejlesztési miniszter szerint újfajta együttműködésre van szükség ezekkel az országokkal, egyfajta Marshall-tervre. Az elképzelés szerint könnyebben juthatnának az európai piacra ezek az államok. Maliban és Nigerben a német kormány iskolákat épít, segít a mezőgazdaság számára elengedhetetlen vízhálózat kialakításában, a képzésnél és az egészségügyi ellátás javításánál.

Maga a kancellár nem beszélt új Afrika-politikáról, ő elsődlegesen a terrorelleni harc szempontjából tartja fontosnak útját. Korábban számos alkalommal úgy foglalt állást, hogy az észak-afrikai országokkal is hasonló megállapodást kell kötni, mint márciusban Törökországgal, ami a gyakorlatban azt jelentené: némi apanázs fejében megakadályoznák a menekültek továbbküldését. Ezúttal azonban nem ejtett szót erről, talán azért nem, mert az Európai Bizottság múlt héten nem akart hallani ilyen újabb megállapodásokról.

A kancellár felszabadultan utazhatott Afrikába, mert a legutóbbi felmérések szerint nagyon jelentősen emelkedett népszerűsége. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy a terveknek megfelelően decemberben, a CDU kongresszusán bejelentheti, hogy ismét ő lesz 2017 szeptemberében az uniópártok kancellárjelöltje.

Az ARD felmérése szerint már 54 százalék elégedett a kancellár munkájával. Ez egyetlen hónap alatt kilenc százalékos emelkedésnek felel meg. Igaz, a szeptemberben mért 45 százalékos közkedveltségi mutatója a leggyengébb eredmény volt öt év óta. Különösen menekültpolitikájával nem értettek sokan egyet.

Ez a felmérés is igazolta azt, hogy Hors Seehofer, a keresztényszocialisták, illetve Merkel népszerűsége egymás ellen halad, vagyis ha az egyiküké csökken, a másikuké nő és fordítva. Ennek az az oka, hogy a CSU elnöke, bajor miniszterelnök keményebb fellépést követel a menekültpolitikában, s a nyáron Németországban elkövetett merényletek hatására sokan inkább az ő irányvonalát kezdték támogatni, s nem Merkel visszafogott menekültpolitikáját. Most azonban Seehofer mutatója visszaesett a korábbi szintre, az ő esetében egyetlen hónap alatt volt hét százalékos a csökkenés. A hangulat folyamatos megváltozását mutatja, hogy kettejük között 18 százalékra emelkedett a különbség, miközben szeptemberben ez még csak egyetlen százalékos volt.

Az Infratest dimap felmérése szerint a legnépszerűbb német politikus továbbra is Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, akinek a megkérdezettek 75 százaléka elégedett a munkájával. A szokásoknak megfelelően Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter áll a második helyen 63 százalékkal.

A pártviszonyok nem változtak különösebben, a CDU 33 százalékot szerezne az ARD közlése szerint, az SPD egy százalékot veszítve 22 százalékon áll. A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 14 százalékos eredményre lehet jó, a Balpárt és a Zöldek pedig változatlanul kilenc, illetve 11 százalékot szerezhetnének.

Szerző

Folytatódnak a földeladások - A "Fidesz-klientúra" gazdagszik

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:22
FOTÓ: Népszava
A Fővárosi Törvényszék Kishantosi-perben hozott ítélete azt támasztja alá, hogy a földbérbeadási és -eladási gyakorlat szakmai alapok nélküli, óriási biznisz, amelyből a Fidesz-közeli klientúra gazdagszik - mondta Gőgös Zoltán vasárnapi tájékoztatóján.

A szocialisták elnökhelyettes arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék csütörtöki közlése szerint az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, és felfüggesztette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és Társai elleni perének tárgyalását az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig.

A politikus üdvözölte az ítéletet, de azt mondta, a "fideszes többségű" Alkotmánybíróság miatt nincsenek illúziói az ügy folytatásáról, a gazdáknak azt ajánlják, hogy nemzetközi bíróságokon szerezzenek érvényt panaszuknak, és aki kéri, annak jogi segítséget is ad a párt.

Egy általa ismertetett, Veszprém megyei példára hivatkozva is hangsúlyozta, a pályázati eljárás a földbérbeadásról "nem nyomon követhető, nem ellenőrzi senki". A döntési rendszer pedig olyan szinten személyre szabott, hogy "azt hoznak ki győztesnek, akit akarnak" - fűzte hozzá.

Az LMP szerint a Fidesz pofátlan eszközzel folytatná a "földrablást" azzal, hogy háromról öt hektárra növelné azon állami termőföldek méretét, amelyek ajánlattétel útján, tehát nyílt árverés nélkül értékesíthetők. Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton kiadott közleményében kifejtette, az LMP-frakció hétfőre meghívást kapott Font Sándortól, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökétől egy ötpárti egyeztetésre, amelynek a témája a földtörvény ilyen értelmű módosítása lenne. Ezt az LMP nem támogatja - tette hozzá.

A Fidesz ezzel azt a képmutató magatartását folytatja, "turbóra kapcsolnák az árverés nélküli pusztán ajánlattételes értékesítését", miközben a termőföld-privatizáció leállításáról beszélnek - fejtette ki az LMP politikusa, megjegyezve, a kormány egyszer már egyről három hektárra növelte az ajánlattétel útján értékesíthető földterületek nagyságát.

Szerző

Folytatódnak a földeladások - A "Fidesz-klientúra" gazdagszik

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:22
FOTÓ: Népszava
A Fővárosi Törvényszék Kishantosi-perben hozott ítélete azt támasztja alá, hogy a földbérbeadási és -eladási gyakorlat szakmai alapok nélküli, óriási biznisz, amelyből a Fidesz-közeli klientúra gazdagszik - mondta Gőgös Zoltán vasárnapi tájékoztatóján.

A szocialisták elnökhelyettes arra reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék csütörtöki közlése szerint az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte, és felfüggesztette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és Társai elleni perének tárgyalását az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig.

A politikus üdvözölte az ítéletet, de azt mondta, a "fideszes többségű" Alkotmánybíróság miatt nincsenek illúziói az ügy folytatásáról, a gazdáknak azt ajánlják, hogy nemzetközi bíróságokon szerezzenek érvényt panaszuknak, és aki kéri, annak jogi segítséget is ad a párt.

Egy általa ismertetett, Veszprém megyei példára hivatkozva is hangsúlyozta, a pályázati eljárás a földbérbeadásról "nem nyomon követhető, nem ellenőrzi senki". A döntési rendszer pedig olyan szinten személyre szabott, hogy "azt hoznak ki győztesnek, akit akarnak" - fűzte hozzá.

Az LMP szerint a Fidesz pofátlan eszközzel folytatná a "földrablást" azzal, hogy háromról öt hektárra növelné azon állami termőföldek méretét, amelyek ajánlattétel útján, tehát nyílt árverés nélkül értékesíthetők. Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombaton kiadott közleményében kifejtette, az LMP-frakció hétfőre meghívást kapott Font Sándortól, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökétől egy ötpárti egyeztetésre, amelynek a témája a földtörvény ilyen értelmű módosítása lenne. Ezt az LMP nem támogatja - tette hozzá.

A Fidesz ezzel azt a képmutató magatartását folytatja, "turbóra kapcsolnák az árverés nélküli pusztán ajánlattételes értékesítését", miközben a termőföld-privatizáció leállításáról beszélnek - fejtette ki az LMP politikusa, megjegyezve, a kormány egyszer már egyről három hektárra növelte az ajánlattétel útján értékesíthető földterületek nagyságát.

Szerző