Nehéz afrikai misszió

Publikálás dátuma
2016.10.10 07:31
Merkel komoly tervekkel érkezett Afrikába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Fotó: /
Tegnap háromnapos afrikai látogatásra indult Angela Merkel. Vizitjének első helyszíne Mali volt, ma Nigerbe, majd Etiópiába utazik tovább. Célja nyilvánvalóan az, hogy ezekkel az országokkal hasonló megállapodásokat kössön, mint korábban Törökországgal, azaz némi támogatás fejében ezen államok ne engedjék tovább a menekülteket.

Öt év múltán első ízben jár Afrikában a német kancellár. A kontinens ezúttal nem gazdasági okok miatt vált érdekessé Angela Merkel számára, hanem a menekültválság kapcsán, hiszen nemcsak Szíriából áramlik sok bevándorló Európába, hanem Észak-Afrikából is. Maliban több száz német katona állomásozik. Maliban viszont embercsempészhálózat működik, itt szervezik be azokat a menekülteket, akiket aztán az Európai Unió területére küldenek tovább. A Bundeswehr itt is több katonát állomásoztatna.

Gerd Müller német fejlesztési miniszter szerint újfajta együttműködésre van szükség ezekkel az országokkal, egyfajta Marshall-tervre. Az elképzelés szerint könnyebben juthatnának az európai piacra ezek az államok. Maliban és Nigerben a német kormány iskolákat épít, segít a mezőgazdaság számára elengedhetetlen vízhálózat kialakításában, a képzésnél és az egészségügyi ellátás javításánál.

Maga a kancellár nem beszélt új Afrika-politikáról, ő elsődlegesen a terrorelleni harc szempontjából tartja fontosnak útját. Korábban számos alkalommal úgy foglalt állást, hogy az észak-afrikai országokkal is hasonló megállapodást kell kötni, mint márciusban Törökországgal, ami a gyakorlatban azt jelentené: némi apanázs fejében megakadályoznák a menekültek továbbküldését. Ezúttal azonban nem ejtett szót erről, talán azért nem, mert az Európai Bizottság múlt héten nem akart hallani ilyen újabb megállapodásokról.

A kancellár felszabadultan utazhatott Afrikába, mert a legutóbbi felmérések szerint nagyon jelentősen emelkedett népszerűsége. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy a terveknek megfelelően decemberben, a CDU kongresszusán bejelentheti, hogy ismét ő lesz 2017 szeptemberében az uniópártok kancellárjelöltje.

Az ARD felmérése szerint már 54 százalék elégedett a kancellár munkájával. Ez egyetlen hónap alatt kilenc százalékos emelkedésnek felel meg. Igaz, a szeptemberben mért 45 százalékos közkedveltségi mutatója a leggyengébb eredmény volt öt év óta. Különösen menekültpolitikájával nem értettek sokan egyet.

Ez a felmérés is igazolta azt, hogy Hors Seehofer, a keresztényszocialisták, illetve Merkel népszerűsége egymás ellen halad, vagyis ha az egyiküké csökken, a másikuké nő és fordítva. Ennek az az oka, hogy a CSU elnöke, bajor miniszterelnök keményebb fellépést követel a menekültpolitikában, s a nyáron Németországban elkövetett merényletek hatására sokan inkább az ő irányvonalát kezdték támogatni, s nem Merkel visszafogott menekültpolitikáját. Most azonban Seehofer mutatója visszaesett a korábbi szintre, az ő esetében egyetlen hónap alatt volt hét százalékos a csökkenés. A hangulat folyamatos megváltozását mutatja, hogy kettejük között 18 százalékra emelkedett a különbség, miközben szeptemberben ez még csak egyetlen százalékos volt.

Az Infratest dimap felmérése szerint a legnépszerűbb német politikus továbbra is Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, akinek a megkérdezettek 75 százaléka elégedett a munkájával. A szokásoknak megfelelően Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter áll a második helyen 63 százalékkal.

A pártviszonyok nem változtak különösebben, a CDU 33 százalékot szerezne az ARD közlése szerint, az SPD egy százalékot veszítve 22 százalékon áll. A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) 14 százalékos eredményre lehet jó, a Balpárt és a Zöldek pedig változatlanul kilenc, illetve 11 százalékot szerezhetnének.

Szerző
2016.10.10 07:31

May: Január harmadik hetében szavaz a parlament a kilépési megállapodásról

Publikálás dátuma
2018.12.17 17:01

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök szerint a január 7-én kezdődő héten folytathatják le a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló vitát.
Theresa May hétfői bejelentése szerint a londoni alsóház a január 7-én kezdődő héten folytathatja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló vitát, és az utána következő héten szavazhat a megállapodásról – írja az MTI. Az EU-val elért 585 oldalas kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint múlt kedden kellett volna szavaznia, de Theresa May 24 órával korábban – akkor még újabb időpont kitűzése nélkül – elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott mechanizmus ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása. A vitasorozat és a szavazási folyamat újrakezdésének időpontját a brit kormányfő hétfő délután jelentette be az alsóházban, amikor a múlt heti évzáró EU-csúcsról tájékoztatta a képviselőket. Nem sokkal May felszólalása előtt elterjedtek olyan hírek, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt az újabb dátum bejelentésének elmaradása esetére bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni ellene. Mint megírtuk, akárhogy is próbálta a körülményekhez képest szépnek lefesteni a helyzetet Theresa May a brüsszeli miniszterelnöki csúcsértekezlet után, a szigetországban az a benyomás alakult ki, hogy Európa ugyanúgy nem nyújtott segítséget a kormányfőnek a Brexit-megállapodás westminsteri parlamenti jóváhagyásához, mint ahogy elődje, David Cameron sem kapta meg azokat az engedményeket, melyek megakadályozhatták volna a népszavazáson a távozás-pártiak győzelmét. A Brüsszelben elszenvedett megaláztatás után még biztosabbá vált, hogy May asszony nem tudja elfogadtatni a parlamenttel az Unióval tető alá hozott Brexit-megállapodást. Az „érdeminek” nevezett szavazást az alsóház korábbi döntése alapján nem lehet elkerülni, és a kormányfő ígéretet is tett arra, hogy az utolsó pillanatban elhalasztott voksra legkésőbb 2019. január 21. előtt sor kerül. Theresa May-hez lojális miniszterek a hétvégén alternatív megoldásokban gondolkoztak, megakadályozandó, hogy jövő év március 29-én helyi idő szerint este 11 órakor megállapodás nélkül zuhanjon ki a szigetország az EU-ból.    Vezető európai politikusok a múlt csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli EU-csúcson egyébként azt mondták: az unióban maradó 27-ek meg fogják védeni érdekeiket és alapelveiket, nem tárgyalják újra a Brexit-megállapodást. 
2018.12.17 17:01
Frissítve: 2018.12.17 17:29

A rabszolgatörvény csupán a jéghegy csúcsa – Sargentini mielőbb napirendre venné a hetes cikk szerinti eljárást

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:41

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett” – hangsúlyozta a zöldpárti képviselő.
A legutóbbi fejlemények tükrében mielőbb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban – közölte hétfőn Judith Sargentini európai parlamenti képviselő. Az MTI összefoglalója szerint a zöldpárti képviselő közleményében azt írta: 
„Az új »rabszolgatörvény« csupán a jéghegy csúcsa a tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban. Számos fiatal Magyarország elhagyására kényszerült, a bevándorlással szemben pedig teljes tilalmat rendeltek el, így Orbán Viktor miniszterelnök fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot a saját maga által teremtett munkaerőhiány orvoslása céljából.”
Judith Sargentini hozzátette, hogy
„Orbán Viktornak és a haverjainak mára majdnem teljes az ellenőrzése a média és a bíróságok felett, illetve bezárattak egy kiváló egyetemet, ami bizonyítja, hogy a posztkommunista demokrácia rövid korszaka véget ért Magyarországon. Sajnos Orbán támadásai az egyéni és a szabadságjogok ellen egyedül a magyar népnek ártanak, ezért vonultak annyian utcára tiltakozni a tekintélyelvűség ellen.”
Sargentini emellett a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppártot, illetve annak vezetőit ostorozta, akik
„boldogan papolnak az uniós értékekről, de nem tesznek semmit, amikor valóban meg kellene védeni a demokráciát”.
A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, hivatalos meghallgatás még nem volt. A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Mint megírtuk, múlt szerdán simán megszavazta az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok felállítását és – bár az ellenzék minden eszközzel megpróbálta megakadályozni – a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rabszolgatörvényt is. Ezt követően tiltakozás robbant ki: vasárnap este, a tüntetéssorozat negyedik napján ismét ezrek tiltakoztak a kormányzati döntések – elsősorban a túlórák önkényes emelése és a különbíróságok elfogadása – miatt.

A hetes cikk

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban, amit az elemzők kizártnak tartanak.

2018.12.17 15:41
Frissítve: 2018.12.17 15:41