Eladhatatlanná tett Népszabadság - Lemondott a kiadó vezérigazgatója

Publikálás dátuma
2016.10.10 21:57

Hétfőn sem ült le tárgyalni a Népszabadság szerkesztőségével a lap kiadását szombaton puccszerűen felfüggesztő kiadó osztrák tulajdonosa, menedzsmentje, vélhetően azért, mert a napilap és a nol.hu logóját és márkanevét egy hónapja az MKB több milliárdos jelzáloggal terhelte meg. A hazájában sikkasztással vádolt üzletembernek a szerkesztőség egy eurós jelképes összeget ajánlott fel a kiadás jogáért. Hétfőn este lemondott a Mediaworks szombaton, a felfüggesztés után megbízott vezérigazgatója.

Katona Viktor, a Mediaworks Zrt. pénzügyi és operatív igazgatója, valamint megbízott vezérigazgató egészségügyi okok miatt a mai napon kérte munkaviszonya megszüntetését, valamint lemondott igazgatósági tagságáról is - írja a hvg.hu a cég közlése alapján. Őt nevezték ki a Mediaworks Zrt. megbízott vezérigazgatójává, miután a kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását. Katona a jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett vette át a saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait, és ő írta alá már azt a levelet is, amelyben a Népszabadság munkatársait értesítették a lap kiadásának felfüggesztéséről.

A Népszabadság munkatársai hétfőn azt az ígéretet kapták a kiadótól, hogy szerdáig átvehetik személyes holmijukat tartalmazó dobozaikat a szerkesztőség régi-új Bécsi úti székházában, ahová délután ismét nem jutottak be. Néhányan Pető Péter főszerkesztő-helyettessel az élen a hátsó bejárat felől is hiába próbálkoztak, de furcsa módon csak egy Ligetvédő aktivista be tudott menni székházba, őt viszont később nem engedték ki. Így végül rendőrök tettek rendet, megjelenésük után a környezetvédőt ki, a napilap főszerkesztőjét pedig beengedték az irodákhoz. A lap főszerkesztője közben arra is emlékeztetett, jogsértő, hogy a szakszervezeti vezetőknek és az üzemi tanács tagjainak sem nyitják ki a főbejáratot.

A vita közben Murányi András a helyszínen tartózkodó újságíróknak bejelentette, egy eurós árajánlatot tettek a lap kiadási jogáért, mert szeretnék megtudni, hogy eladó-e ez a jog és ha igen, akkor milyen áron. "Ha igazak a tíz év alatt 5 milliárdos veszteségről szóló hírek, akkor az ár kifejezetten jutányos" - fogalmazott Murányi, akinek tájékoztatása szerint a Mediaworks a korábbi tárgyalási ígéretek ellenére betegségre hivatkozva lemondta a tegnapi megbeszélést is, amelyen a lap lehetséges értékesítéséről vagy újraindításáról egyeztettek volna. A kiadót birtokló Heinrich Pecina vasárnap, az eddigi ügyvezető, a saját kérésére távozó Rónai Balázs helyére beült Katona Viktor pedig hétfőn jelentett beteget. Híreink szerint a szerkesztőség vezetői és érdekvédői mára újabb időpontot kaptak, hogy munkajogi kérdésekről egyeztessenek.

Mediaworks: megvenné a szerkesztőség a Népszabadságot
A Mediaworks hétfőn este közleményben erősítette meg, hogy a szerkesztőség megvenné a Népszabadságot egy euróért. Mint írják, a napilap főszerkesztője a nap folyamán tájékoztatta a Mediaworks-öt és annak tulajdonosát, a VCP-t a vételi szándékról. Ezen érdeklődést a kiadó és annak tulajdonosa pozitívan értékeli, ezért kedden tárgyalást kezd Murányival a potenciális akvizíció részleteiről.

Murányi arról tájékoztatott, a szerkesztőség dolgozik az üzleti terven és a munka folytatásán is. Olyan személyekkel és cégekkel is tárgyalnak, akik/amelyek jelezték, hogy szerepet vállalnának egy új Népszabadság működtetésében. Információink szerint az egyeztetések este is folytatódtak. Ugyanakkor kérdés, hogy eladható-e egyáltalán bármi a Népszabadságból. Szintén délután ugyanis a Népszabadság szerkesztőségének új Facebook-oldalára (a régiről letiltották őket) feltöltöttek két dokumentumot is, amelyekből az derült ki: a lap és a nol.hu márkaneve nem lehetnek eladók, hiszen azokra jelzálogjogot jegyeztetett be a Magyar Kereskedelmi Bank (MKB). A lap újságíróinak ismeretei szerint a több milliárdos jelzálogból vette meg néhány hete az osztrák üzletember a Pannon Lapok Társaságát (PLT).

A hitelezői piacon újra aktívvá váló MKB Bank kanyargós utat járt be az elmúlt néhány évben. A német Bayerische Landesbanktól az állam 2014-ben egy nulla hitelezési aktivitású bankot vett meg, amelyet eddig be nem gyakorolt folyamatban a jegybank bevonásával szanáltak, és a rossz, gazdaságtalan részektől megszabadítva újra értékesítettek. A MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt., mint átmeneti tulajdonos az idén június 30-án írta alá a 37 milliárd forint értékű adásvételi szerződést a titokzatos hátterű új tulajdonosokkal. Ugyanis a két nagytulajdonos úgynevezett tőkealap, amely nem fedi fel egykönnyen befektetőiket. Az MKB Bank aktuális részvényesi struktúrájában a magyar Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Metis Magántőkealap 45 százalékot, a luxemburgi Blue Robin Investments S.C.A. 30 százalékot, a MKB Bank Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program Szervezet 15 százalékot, a CIG csoport részeként működő Pannónia Nyugdíjpénztár pedig 10 százalékot birtokol. A Metis-szel kapcsolatban felvetődött, hogy Matolcsy-rokonok pénze is van az alapban, de ezt nem erősítették meg. A Figyelő értesülése szerint a Metis mögött egy Mészáros Lőrinccel jó üzleti kapcsolatot ápoló üzletember is lehet, a luxemburgi alapkezelő tulajdonosa pedig magyar banki hitelből fizethette ki a szükséges vételárat.

Ugyancsak a Népszabadság új közösségi oldalára töltötték fel a lap olvasói, hogy a Magyar Posta Kézbesítő Kft. egyik alvállalkozója olyan buzgón próbálja teljesíteni feladatát, hogy már hétfőn levelet tűzött ki az előfizetők címére, azzal: "Sajnálattal értesültünk a Népszabadság c napilap megszűnéséről. Egyben azt ajánlja, hogy szerződéskötés után 3 napon belül új újságot visznek az olvasóknak, hogy ne maradjanak napilap nélkül.

A Népszabadságot és tucatnyi vidéki napilapot megvásárló Meadiaworks tulajdonosának Vienna Capital Partners (VCP) elnevezésű vállalkozása érdekes névsort vonultat fel tanácsadó testületében – tudta meg a 444.hu. Tagjai közt találjuk Martonyi János volt magyar külügyminisztert, Andreas Rudast, aki Dirk Gerkens eltávolítása után ült az RTL Klub vezéri székébe ideiglenesen és Simon Wu kínai üzletembert, aki tulajdonosa a magyar letelepedési kötvényekkel üzletelő egyik cégnek.

A legnagyobb példányszámú napilap megszüntetésének hátterében az Átlátszó szerkesztősége azt feltételezi, hogy az akcióval a lapot kiadó Mediaworks tulajdonosa próbál időt nyerni az ellene folyó osztrák bűnügyi perben. Pecinát sikkasztással vádolják és az ügyben magyar érdekeltségei miatt jogsegélykérelem formájában adatokat kérhetnek a magyar hatóságoktól az osztrák bűnüldözők.

Rádi Antónia, az Átlátszó tényfeltáró újságírója, aki pályáját a Népszabadságnál kezdte, azt feltételezi, hogy a dokumentumok átmeneti visszatartása fejében a kétes hírű osztrák üzletember vállalhatta, hogy „elvégzi a piszkos munkát” az Orbán számára már kényelmetlenné vált Fidesz-közeli botrányokat folyamatosan megjelentető napilap felszámolásával.

Az MSZP elnöke a bonyolult tulajdonosi viszonyok és feltételezhető háttéralkuk miatt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely feltárná a hazai médiumok tulajdonosi hátterét és az esetleges aránytalanságokat.

Az Európai Bizottság aggódik
“A sajtószabadság, a pluralizmus és az újságírók védelme a szabad és demokratikus társadalmak alapértékei, amelyeket az Európai Bizottság elkötelezetten védelmez. A Bizottság tisztában van a történtekkel, és komoly aggodalommal tölti el a Népszabadság felfüggesztése. A felfüggesztés okai kérdéseket vetnek fel, a helyzetet szorosan figyelemmel kísérjük” — válaszolta a Népszabadság kérdésére a testület hétfő déli sajtótájékoztatóján Margaritis Schinas szóvivő. 
Kérdésre közölte azt is: a Bizottság egyelőre nem kíván “spekulációkba bocsátkozni arról”, eljött-e az ideje annak, hogy Magyarországgal szemben is eljárást kezdeményezzen a jogállamiság rendszerszerű megsértése miatt. Az úgynevezett “jogállamiság eljárást”, amely a szavazati jog felfüggesztésével végződhet, Lengyelországgal szemben már elindították, sőt, a Varsóval fennálló nézeteltérések miatt, már második szakaszába léptették.
A médiaügyekért is felelős bizottsági tag, Günther Oettinger szóvivője, Nathalie Vandystadt ehhez annyit tett hozzá, hogy az Európai Uniónak korlátozott hatáskörei vannak a médiaszabadság tiszteletben tartásának kikényszerítésére. “Csak annyit tudunk tenni, amennyit a szerződések megengednek nekünk” — közölte. Az EU Alapjogi Chartájának előírásai csak abban az esetben érvényesíthetők, amikor a tagállamok az uniós jogot alkalmazzák. A Bizottság, mint mondta, támogatja a média pluralizmusról szóló kutatásokat és tanulmányokat.
(Ha lenne Népszabadság, ez a tudósítás ott jelent volna meg. De, ha lenne Népszabadság, akkor ez a tudósítás meg sem született volna. Halmai Katalin, a Népszava volt, és a Népszabadság mai brüsszeli tudósítója.)

Szerző
Frissítve: 2016.10.11 01:02

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48