Török külügyminiszter: megértem, hogy Strasbourgban aggódnak

 Törökország a lehető leghamarabb fel fogja oldani a júliusi puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot, a fenyegetés azonban még mindig nem szűnt meg - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén szerdán Strasbourgban.

A rendkívüli állapot érvényben marad, amíg a helyzet nem "normalizálódik teljes mértékben", de Ankara addig is mindenben együtt fog működni az Európa Tanáccsal - közölte az ülést követő sajtótájékoztatóján a török diplomácia vezetője.

"Megértem, hogy aggódnak. A fenyegetés viszont még nem szűnt meg teljesen" - mondta Cavusoglu, aki szerint "kénytelenek voltak" elrendelni a rendkívüli állapotot annak érdekében, hogy megszabaduljanak a puccs megszervezésével vádolt, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmától, amely az "államgépezet minden szegletébe beszivárgott".

Felszólalásában a külügyminiszter elismerte, hogy a tisztogatások során követtek el hibákat a hatóságok, nagyjából háromezer felfüggesztett vagy kirúgott állami alkalmazottat azonban azóta visszahelyeztek az állásába. Törökország kormánya október 3-án kilencven nappal meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amelyet július 20-án, a kudarcot vallott katonai államcsínykísérlet után öt nappal vezettek be.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa múlt héten felszólította Ankarát, hogy a lehető legsürgősebben térjen vissza a rendes ügymenethez.

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 100 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, és több tízezer embert vettek őrizetbe.

A Recep Tayyip Erdogan török államfő egykori szövetségeseként, mai esküdt ellenségeként számon tartott Fethullah Gülen elítélte a történteket és tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.

Szerző

Teljesen felszámolják a calais-i menekülttábort

Engedélyezte szerdán a francia államtanács a calais-i migránstáborban illegálisan működő 72 létesítmény, elsősorban kisebb üzletek és éttermek felszámolását.

A döntéssel minden törvényes akadály elhárult a szocialista kormány számára a Nagy-Britanniába átjutásra vágyó migránsok sátorvárosának megszüntetéséhez az észak-franciaországi kikötővárosban. A legfőbb közigazgatási és bírósági szerv határozata értelmében a hatóságok 48 óra múlva megkezdhetik az egyébként többségében már kiürített és bezárt bódék lebontását.

Az államtanács arra hivatkozva semmisítette meg az észak-franciaországi Lille közigazgatási bíróságának augusztusi határozatát, amely nem engedte a boltok bezárását, hogy azoknak nincsen rendszeres területfoglalási engedélyük és a működésük higiéniai körülményei egészségügyi veszélyeket hordoznak magukban. A testület szerint egyes üzletek olyan veszélyes eszközöket is árusítanak, amelyek fegyverként is szolgálhatnak a Nagy-Britanniába kamionokon való átjutáskor. Fabienne Buccio, Pas-de-Calais megye prefektusa július 28-án kérte a lille-i bíróságtól az üzletek felszámolásának engedélyezését. Miután azt a bíróság ellenezte, a belügyminisztérium az államtanácshoz fordult jogorvoslatért. 

A francia kormány ígéretet tett arra, hogy az év vége előtt végleg és teljesen felszámolja a spontán módon kialakult, de eddig megtűrt migránstábort Calais közelében, ahonnan a táborlakók Nagy-Britanniába szeretnének átjutni. Azoknak a migránsoknak, akik feladják az átjutási tervüket, és menedékkérelmet nyújtanak be Franciaországban, a kormányzat átmeneti szállást biztosít 160 befogadó központban, a kérelem elbírálásának idejére, mintegy 3-4 hónapra, a többieket kiutasítja. Egy belügyminisztériumi dokumentum szerint csaknem 12 ezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a "dzsungelnek" is nevezett, nem hivatalos menekülttábor.

Jacques Toubon ombudsman múlt csütörtökön "a legnagyobb nyugtalanságának" adott hangot a calais-i tábor felszámolási körülményei miatt. A jogvédő úgy tudja, hogy a "dzsungelben" kialakított létesítmények teljes felszámolását október 17-re tervezik. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a 10 ezer táborlakó között csaknem ezer, kísérő nélküli kiskorú lehet. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter felszólította hétfőn a brit kormányt, hogy teljesítse a calais-i migránstáborban élő, több száz, kísérő nélküli kiskorú iránti "morális kötelességét", akinek él családtagja Nagy-Britanniában, azaz fogadja be őket.

Szerző

Nemzeti Gárda alakult Franciaországban

Hivatalosan is megalakult a Nemzeti Gárda Franciaországban, amely a hadsereg, rendőrség és csendőrség megerősített önkéntes tartalékosait tömöríti ezentúl egybe.

Francois Hollande államfő a július 14-i, 86 áldozatot követelő nizzai terrortámadást követően kérte arra a franciákat, hogy a közbiztonság erősítése érdekében csatlakozzanak a fegyveres szervek tartalékos osztagaihoz. A tartalékosok toborzására azonban már a tavalyi novemberi párizsi merényleteket követően kampányt indított a kormány, s azóta minisztériumi források szerint megnégyszereződött a tartalékosnak jelentkező fiatalok száma.

A Nemzeti Gárda megalakításával a kormány célja, hogy a védelmi és a belügyminisztérium irányítása alá tartozó tartalékosok számát a jelenlegi 63 ezerről jövőre 72 ezerre, 2018-ra pedig 85 ezerre emelje annak érdekében, hogy két év múlva naponta 9250 tartalékos segítse a hatóságok munkáját a jelenlegi 5500 helyett. A fejlesztési programra évi 100 millió eurót különített el a kormány a költségvetésben.

A tartalékosok gyakorlati működésében semmi nem változik, a Nemzeti Gárda továbbra sem képez önálló egységet, de a kormány létrehozott egy főtitkárságot és egy internetes oldalt a testület fejlesztésére.

Franciaországban a tartalékosok két nagy csoportba oszthatók. Az egyik csoportba a legalább 17 éves francia állampolgárságú civilek vagy volt katonák tartoznak, akik egytől öt évig terjedő szerződést írhatnak alá a hadsereggel. Ezen idő alatt ugyanolyan hadműveletekre mozgósíthatók, mint a hivatásos katonák.

A másik csoportba, a most megalakult Nemzeti Gárdába a 17 és 50 év közötti önkéntes állampolgárok tartoznak, akik katonai jellegű feladatokat nem végezhetnek, csak rutinellenőrzésekben, kommunikációs, toborozó vagy ismeretterjesztő programokban vehetnek részt. A fiatalok a 28 napos képzésen a fegyverhasználatot is megtanulják. A tartalékosok nyolcvan százaléka férfi, húsz százaléka nő.

A tartalékos szolgálat népszerűsítésére az állam több intézkedést is bejelentett. A 25 év alattiaknak ezer eurós összegig támogatják a jogosítvány megszerzését, s a diákoknak havi 100 eurós juttatást ajánlanak, amennyiben öt éves szerződést írnak alá és legalább évi 37 napot szolgálnak, a munkavállalók pedig napi 54 euróért szolgálhatnak. A tartalékosok jelenleg átlagban évi 28 napot szolgálnak, s maximum évi hatvan nap engedélyezett. Azok a fiatalok akik megújítják a szerződésüket 3 és 5 év közötti időtartamra 250 eurós bónuszt kapnak, a munkáltatók pedig adókedvezményben részesülnek, amennyiben a dolgozóknak megkönnyítik a szolgálatban való részvételt.

Szerző