A Nobel-békedíjas elnök nem adja fel

A kudarcos népszavazás ellenére megpróbálják megmenteni a kolumbiai békét. A történelmi megállapodásért az idei Nobel-békedíjjal jutalmazott Juan Manuel Santos kolumbiai elnök tegnap az év végéig meghosszabbította a tűzszünetet a legnagyobb gerillaszervezettel, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC), hogy időt nyerjen a békeszerződés megmentésére.

Santos egyértelművé tette, hogy a tűzszünet december 31-i lejárta nem határidő, a tárgyalásokat egy új megállapodás elkészítéséig folytatják. A bogotai kormány és a FARC között létrejött, szeptember végén aláírt békeszerződés egy 52 évig tartó, több mint 260 ezer halálos áldozatot és több millió menekültet eredményező polgárháborút zárt le. Az október 2-i népszavazáson azonban 63 ezres többséget szereztek a megállapodás ellenzői, így a dokumentum nem léptethető hatályba. Kolumbia lakossága 47,12 millió. Az ellenzők mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy a békemegállapodás túlságosan is „elnéző” a gerillákkal szemben, akik a fegyverletétel fejében amnesztiát kapnak és lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a politikai életbe, a parlamentbe is.

Kolumbia belefáradt a háborúskodásba. A népszavazás kudarca ellenére a hét elején a második legnagyobb gerillacsoport, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) is bejelentette, október 27-én hivatalos béketárgyalásokat kezd a kormánnyal.

Santos elnök békeerőfeszítései mögött komoly lakossági támogatottság van. Szerdán Bogotában nagyméretű tömegtüntetésre került sor, több km-es sorban vonultak a demonstrálók fehér virággal a kezükben. Több száz fiatal sátrat vert Bogota központjában, azt mondják addig maradnak, míg nem jön létre egy végleges békekötés.

Szerző

Bukhat az örökös túlélő

Publikálás dátuma
2016.10.15. 07:32
Djukanovic Károly herceggel, a brit trónörökössel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STILLWELL
Vasárnap rendezik meg a montenegrói választást, amelyen akár meglepetés is születhet, s negyed század után leválthatják a hatalomból Milo Djukanovic kormányfőt. Az ország megosztott, az ellenzék szétforgácsolt és gyenge, de a tömegeknek elegük van a hatalmi korrupcióból.

Népszavazással ér fel a vasárnapi montenegrói választás. A helyiek valójában arról döntenek, az ország régi atyjával, Milo Djkanoviccsal, vagy nélküle képzelik-e el az ország jövőjét. Ő a legrégebb óta hatalmon lévő vezető Európában. Egy ideig miniszterelnöki tisztségét feladva elnök volt, de akkor is ő határozta meg a balkáni állam belpolitikáját. A világban csak kevesen előzik meg az „uralkodás” időtartama tekintetében, köztük a zimbabwei Robert Mugabe, az iráni vallási vezető, Ali Hamenei, illetve a kambodzsai Hun Szen, viszont maga mögé utasítja Alekszander Lukasenkót, Vlagyimir Putyint és Recep Tayyio Erdogan török elnököt is.

Djukanovic mindig úgy változtatta ideológiáját, ahogyan az politikai továbbéléséhez szükséges volt. Bár azzal vádolták, hogy maffiavezér, aki hazája cigarettacsempészetét irányítja, e vádak alól is sikerült tisztáznia magát. Na nem annyira meggyőzően, de mivel Podgorica a Nyugat balkáni szövetségesévé vált, ezért a felelős európai vezetők közül senki sem akarta a vádlottak padjára ültetni. „A Djukanovic-féle modell az állami tulajdon féktelen eladását jelenti olyanok által, akik kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel” – vélekedett a Dan ellenzéki lap újságírója, Marko Vesevic. A brit The Independent szerint Djukanovic a világ egyik leggazdagabb politikusa, aki meglehetősen gyanús körülmények között jutott vagyonhoz.

A miniszterelnök lelkes fiatal kommunistaként kezdte pályáját, nacionalistaként folytatta, aztán ő állt a montenegrói függetlenségi mozgalom élére, manapság pedig hazája európai uniós és NATO-csatlakozásának szószólója. Az észak-atlanti szövetséghez való integrációhoz sokkal közelebb áll az ország: Podgorica májusban írta alá a csatlakozási szerződést, s 2017 végére válhat teljes jogú taggá.

Djukanovc a kampányt is erre hegyezte ki. Állítása szerint politikai ellenfelei meg akarják akadályozni az EU-s és a NATO-csatlakozást, mint a Reutersnek elmondta, ezért jelentős összegeket kapnak Oroszországtól, hiszen hazája integrációs törekvéseinek legnagyobb ellenfele a Kreml.

Djukanovic politikája is a megosztásra épül. Mindig kell egy ellenséget találni, s ez ezúttal Oroszország. Kettészakadt a helyi társadalom, tavaly ősszel tüntetéshullám tört ki, amely mögött a vezetés „idegen hatalmakat” vélt felfedezni. S bár tény, hogy a Szerbiához húzó ellenzék erőteljesen oroszbarát, akkor nemcsak ellenzéki politikusok, hanem sorsukkal elégedetlen emberek is az utcára vonultak. A megmozdulásokat kemény kézzel verték le, azóta viszonylagos nyugalom van, de ez inkább csak vihar előtti csend.

A választás vízválasztó lehet az igen ingatag montenegrói demokrácia számára. Ha a kormánypárt nyer, utcára vonulhat az ellenzék, amennyiben utóbbi arat diadalt, a kormány nem biztos, hogy belenyugszik. Az ellenzék negyed század óta nem volt képes nyerni. Djukanovic pártja rendre meggyőző fölénnyel nyerte meg a helyi választásokat. Most azonban akár meglepetés is elképzelhető. Nem az ellenzék rokonszenves a tömegek számára, hanem elegük van a mérhetetlen korrupcióból, a feketegazdaság virágzásából.

Csakhogy az ellenzék nagyon szétforgácsolódott. A kis, 620 ezres országban ugyanis összesen 17 választási listán 34 párt indul. Ez a széles paletta Djukanovic esélyeit erősíti. Megbízható felmérések nincsenek, feltételezések szerint azonban a Demokratikus Front (DF) lesz a legerősebb ellenzéki párt a voksok 15 százalékával. Ez a párt szervezte a tavalyi megmozdulásokat.

Szerző

Válaszol: Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója

Publikálás dátuma
2016.10.15. 07:30

Kerekedik az újabb norvég-ügy?

Egyelőre csak annyit tudunk, hogy költségvetési csalás miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoznak. Szerintünk az akció nem az Energiaklub ellen irányul, ugyanakkor az adóhatóság által vizsgált projektben norvég támogatási pénzek is voltak, így gyanítjuk, ez újabb norvég-ügy. A Regionális Környezetvédelmi Központ (Rekk) hasonló "pénzelosztó" szerepet töltött be a projektben, mint annak idején az Ökotárs Alapítvány.

Szerző