Nem vonzó a magyar bér

Elszámoltatná a kormányt és a miniszterelnököt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy vajon hány országnak, mennyi cégnek adta el a nemzetközi átlagbérnél jóval kevesebbért a magyar munkavállalókat. Ezt annak kapcsán tette közzé a szövetség, hogy Orbán Viktor a múlt hét pénteki rádióinterjúban elismerte, van olyan ország – konkrétan a svédekről beszélt –, amelyiknek azért vannak befektetői Magyarországon, mert a kormány elfogadta, sőt hozzájárult egyebek között ahhoz, hogy kevesebb bért fizessen a magyar munkavállalóknak, mint otthon. A MASZSZ a hazai bérek és azok rendezése témában nyilvános vitára hívja a kormány illetékesét.

A szakszervezeti kirohanás jogosságát támasztja alá Németh Dávid legfrissebb összeállítása a bérhelyzetről. A magyar bruttó és nettó átlagfizetéseket tekintve régiós összevetésben még mindig le vagyunk maradva - írja a K&H Bank vezető elemzője. Az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, a második Szlovénia, majd Lengyelország következik a ranglistán, sőt Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.

A gyenge magyar helyezés azzal magyarázható, hogy az élőmunkát terhelő adókat tekintve Magyarország nemzetközi összevetésben az élbolyba tartozik. A tavalyi OECD-adatok alapján Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos az elvonás mértéke. Ezzel szemben Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig közel 35 százalék.

Németh Dávid szerint Magyarország munkaerővonzó képessége gyenge a többiekhez képest, és a kialakult a bérhelyzet is oka súlyosbodó munkaerőhiánynak. Ugyanakkor a termelékenységre és a bérekre együttesen kell figyelni a jövőben, ha ugyanis a fizetések nagyobb mértékben nőnek, mint a termelékenység, akkor ez rontaná Magyarország versenyképességét- figyelmeztet az elemző.