Bejön a forgatókönyv - Jobbos Népszabadságot varázsolnak?

Publikálás dátuma
2016.10.18 20:30
A tábla marad, a tulaj változik? - Népszava fotó/Szalmás Péter
Forrásaink szerint néhány napon belül Fidesz-közeli cég tulajdonába kerül a Népszabadságot felfüggesztő Mediaworks. A botrányos körülmények között elhallgattatott napilapot állítólag Liszkay Gábor, a Magyar Idők alapítója és kiadója fogja "feltámasztani". Kérdés, kiket tud majd megnyerni egy új, jobboldali Népszabadság előfizetőjének. Eközben szerdán Brüsszelben tüntetnek a szerkesztőséggel szolidaritást vállaló civilek.

Napokon belül új gazdája lesz a Mediaworksnek - értesült a Népszava. Úgy tudjuk, hogy a vidéki napilapokkal is rendelkező kiadó Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül. Megírtuk, piaci (politikai) hírek szólnak arról, hogy az "ország gázszerelője" közös céget alapított Liszkay Gáborral, a Magyar Idők alapítójával és kiadójával, és ez a társaság vásárolja fel a Mediaworks médiaportfólióját. A tranzakció lebonyolításáról már hetekkel ezelőtt szó esett, aztán arról lehetett hallani, hogy megelégednek egy opciós szerződéssel, vagyis azzal, hogy bármikor lehívható a tulajdon.

Állítólag Liszkay fel akarja majd támasztani a botrányos körülmények között elhallgattatott Népszabadságot, ám ez a lap már a jobboldalt szolgálná. Az még kérdés, hogy erre tudnak-e előfizetőket toborozni, bár forrásaink figyelmeztettek, Orbán Viktornak a pénz nem számít, különösen azért nem, mert az adófizetők forintjaiból építi birodalmát. A Magyar Idők kiadójánál már meg is van azok listája, akiket átvesznek az új napilaphoz. A múlt szombaton felfüggesztett Népszabadság munkatársait viszont nem csoportos leépítés keretében teszik utcára, hanem mindenkivel egyenként akarnak megállapodni. Ez akár hátrányt is jelenthetne a szerkesztőség tagjainak, ám munkajogászok szerint annyi hibát követett el velük szemben a múlt szombat óta a Mediaworks, hogy a kiadónak az októberi bér, illetve a végkielégítés mellett minden egyéb juttatást akkor is ki kell fizetnie, ha valaki azonnal felmond.

Eközben a felfüggesztett lappal szolidaritást vállaló civilek szerdára az Európai Bizottság brüsszeli Berlaymont épülete elé hirdettek tüntetést. A magyar és angol nyelvű felhívás szerint a demonstrálók a sajtószabadság szimbólumaként tollat tartanak majd a kezükben. Lesznek transzparensek is, de a civilek mindenkit kérnek, tartózkodjanak a durva üzenetektől, a gyűlöletbeszédtől. A szervezők úgy fogalmaznak: "a Népszabadságot október 8-án, közvetlenül a kormányt kritizáló, korrupciót és hatalommal való visszaéléseket feltáró cikkek megjelenése után váratlanul és rendkívül aljas módon megszüntették. Dolgozóit, az újságírókat, szerkesztőket a mai napig nem engedik dolgozni, más lapban publikálni, és személyes holmijaikhoz hozzáférni. A Népszabadság archívuma azóta is elérhetetlen. Az ilyen módszerek aláássák az Alaptörvény által is védett sajtószabadságot! Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve sérül".

Tegnap a Hír TV megszólaltatta Szőcs Gézát, a miniszterelnök kulturális főtanácsadóját is az ügyben, aki saját bevallása szerint a történteket rendkívüli csapásnak érzi a magyar sajtószabadságra nézve. "Nagyon sajnálom mindazt, ami történt, és próbálunk ami szerény eszközeinkkel valamiféle közvetítést is felajánlani azért, hogy a történet átvilágítható legyen, és a jövőre nézve valamilyen konstruktív megoldás születhessen. Különösen nagy csapásnak érzem azt, hogy amennyiben jól vagyok értesülve, az archívum sem hozzáférhető, melynek nincsenek, nem lehetnek gazdasági okai, sem bármiféle elfogadható ok - az a magyar kultúra része, a magyar jelenkor történetének része" - tette hozzá. Havasi Bertalan, a miniszterelnök szóvivője Szőcs nyilatkozatára úgy reagált az Origo-nak: "Érthető, hogy vannak, akik vonzódnak a balos szubkultúrához, és nekik most hiányérzetük van".

Ahogy lapunk is beszámolt róla, Heinrich Pecina, a Népszabadságot is kiadó Mediaworks tulajdonosa, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője a Profil című osztrák gazdasági hetilap hétfői nyomtatott kiadásában megjelent interjúban azt mondta, a magyarországi menedzsment rosszul kommunikált, és alábecsülte az ellenséges reakciókat. Mint fogalmazott: boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság "koloncát", azonban nincs senki, aki ezt megtenné, unja az egészet és fontolgatja, hogy otthagyja a Mediaworksöt.

Pecina cége, a VCP 2014 januárjában írta alá a Ringierrel és az Axel Springerrel azt a megállapodást, melynek révén a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, néhány vidéki napilapot és országos hetilapot magába foglaló médiaportfólió a birtokába került. A VCP Népszabadsággal kapcsolatban akkori közleményében úgy fogalmazott: "a balliberális irányultságú politikai napilapnak tiszteletet parancsoló hagyományai vannak, amelyre építeni lehet - nyomtatott és digitális formában is". A tranzakciót követően arról lehetett hallani, hogy Pecina - aki pénzügyi- és nem szakmai befektető - elsősorban Orbánnal tárgyalt a vásárlásról. A miniszterelnökkel abban állapodott meg, hogy a portfóliót később tovább adja Simicska Lajosnak. Csakhogy időközben Orbán és Simicska viszonya megromlott. A G-nap után tudható volt, hogy a Mediaworks addig nem cserél gazdát, amíg a miniszterelnök nem találja meg a birodalom működtetésére számára legmegfelelőbb szereplőt.

Erős mozgásról beszélnek a piacon
Két olvasó nélküli, ámde közpénzből fenntartott lap pontosan ugyanannyit ér, mint egy így működő újság, ha tényleg összevonják a Magyar Hírlapot és a Magyar Időket, annak színtisztán gazdasági megfontolásai lehetnek. Egyébként eddig sem értettük, mi értelme van két ilyen lapot egymás mellett futtatni, eddig sem a józan ész tartotta fent az orgánumokat. Az mondjuk érdekes az ügyben, hogy két külön tulajdonosi körről beszélünk. Nem tudom, Széles Gábor mennyire önszántából adná majd a Hírlapot, vagy szabadulna meg a kis házi hírmondójától, az Echo Tv-től. Mondjuk azt is annyian nézik, ahányan a lapokat olvassák. Polyák Gábor médiajogász így reagált lapunk értesülésére, miszerint Széles megválik médiumaitól, majd a Magyar Hírlapot beolvasztják a Magyar Időkbe.
Szeptember elején, amikor a Századvég Alapítvány több vezető munkatársa megjelent az Echo Tv-nél elindult a találgatás, vajon az Orbán-kormány agyaként emlegetett céghez kerül-e a portfólió, amit a tulajdonos akkor cáfolt. Megkérdeztük a Magyar Idők és a Magyar Hírlap kiadóját, valóban összeolvadnak-e, mivel a tulajdonos el akarja adni a Hírlapot. Válasz lapzártáig nem érkezett, ahogyan az Echo Tv sem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a hírek szerint tőlük is szabadulna Széles.
Sz.P.



Szerző

Rögbi életre-halálra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:30

Fotó: AFP/ PAUL ELLIS
Az utóbbi nyolc hónapban négy fiatal sportoló veszítette életét. A sportág biztonságosabbá tétele végett éppen a napokban tart konferenciát a világszövetség.
Tavaly május óta négy rögbijátékos veszítette életét azt követően, hogy a pályán súlyos sérülést szenvedett. Legutóbb Nathan Soyeux hunyt el januárban. A 23 éves játékos életéért sokáig küzdöttek az orvosok, azt követően, hogy november 24-én egy egyetemi mérkőzésen ellenfelével ütközött. Az eset után még felült, beszélni is tudott, ám hányingerre panaszkodott. Később elvesztette az eszméletét. A mentők egy dijoni kórházba szállították, ahol az orvosok mesterséges kómába helyezték. Amikor két héttel később megpróbálták felébreszteni, egészségi állapota romlani kezdett, majd  elhunyt. Az orvosok megerősítették, mindez az ütközés miatt következett be.
Decemberben a 18 éves Nicolas Chauvin vesztette életét. A Stade Francais rögbise egy Bourdeaux-ban rendezett ifjúsági meccsen szenvedett sérüléseket, ahol egy szerelés miatt eltört a nyaka. A játékosnak szívrohama is lett, és oxigénhiányos állapot miatt az agya is károsodott. Chauvint kórházba szállították, és sürgősségi műtétet hajtottak végre a nyakán, de nem tudták stabilizálni az állapotát, s néhány napra rá meghalt.
Augusztusban a 21 éves Louis Fajrowski kapott szívrohamot, mert egy ütközés súlyos szívritmuszavarokat okozott neki. A saját lábán jutott el az öltözőig, ott azonban összeesett, majd elvesztette az eszméletét. Májusban pedig a mindössze 17 éves Adrian Descrulhes kapott halálos ütést.
Egy francia idegsebész, dr. Jean Chazal szerint a sportágban elszenvedett sérülések a közúti balesetekkel hasonlatosak. 
„Azok a férfiak, akik napjainkban rögbit játszanak sokkal nehezebbek és gyorsabbak. Az ütközések nagyobbak, mint voltak korábban” – magyarázza a szakember. Hozzátette, ugyan a sportolók több izommal rendelkeznek, légfontosságú szerveik nem lettek erősebbek, így ezek a plusz megterhelések életveszélyesek.
Egy érdekes statisztikai adat is igazolja a sportágban történő változásokat, ugyanis 2014 óta 14 százalékkal nőtt meg a mérkőzések hossza, mindezt pedig elsősorban a sérülésekkel magyarázzák.
A francia szövetség már tett lépéseket az ügyekben, Angliában egyenesen változtattak is a rögbi szabályain. Egy tavalyi módosítás szerint a liga másodosztályában és a kupamérkőzéseken a vállvonal helyett már a hónalj vonala felett tilos a fogás, ettől pedig azt remélik, csökken az agyrázkódások és a sérülések száma


A világszövetség (World Rugby) pedig éppen a napokban, hétfőtől szerdáig tartott kongresszust a franciaországi Marcoussisban, ahol többek közt azt tárgyalta, hogyan tehetné még biztonságosabbá a sportágat.
Témák
rögbi
Frissítve: 2019.03.21 12:30

Újabb sztrájk előszobájában a közszféra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:01

Egyeztetést kezdeményezett az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság a kormánnyal.
A március 14-re szervezett önkormányzati és kormányzati igazgatásban szervezett munkabeszüntetés után az abban érintett körnél jóval több ágazatot érintő lépésre szánták el magukat a közszolgálatban dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezetek.
Három szakszervezeti tömörülés kilenc tagszervezete nevében Földiák András, a sztrájkbizottság ügyvivője írt levelet Orbán Viktornak, felszólítva rá, hogy tegyen eleget a sztrájktörvényben rögzített kötelességének és öt napon belül jelölje ki az állam tárgyalódelegációjának tagjait, akikkel a közszféra követeléseiről egyeztetni tudnak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy az egyeztetések eredményétől teszik függővé egy több közszférás ágazatot érintő sztrájk megszervezését.
  • Követelik, hogy a rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek a néhány éves gyakorlattal rendelkezők esetében is emelkedjenek meg legalább a minimálbér, illetve a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum összegére, vezessék be a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a diplomás minimálbért, ami 2019-ben bruttó 253 ezer forintos induló bért jelentene a közszférát választó pályakezdőknek.
  • Követelik, hogy az állam térjen vissza saját ígéretéhez és a pedagógusok béremelésének alapja a mindenkori minimálbér legyen, a 2015-ben befagyasztott állapot helyett.
  • Követelik továbbá az illetménypótlékok megduplázását, az ágazati pótlékok beépítését a további béremelésekbe és jutalmakba.
A január 28-án megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában részt vesz a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezetei Szövetség, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, a köztisztviselői sztrájkot szervező MKKSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos és Innovációs Szakszervezet.