Nem lesznek újabb oroszellenes szankciók

Tegnap sem hajtottak végre légicsapásokat Aleppo ellen az orosz és a szíriai gépek. A londoni székhelyű Szíria megfigyelő központ ugyanakkor arról számolt be, hogy a fronton folytatódtak a harcok. Oroszország szövetségesei hétfőn egyoldalúan nyolcórás humanitárius fegyvernyugvást hirdettek csütörtökre, s kedden valóban beszüntették a légi hadműveleteket.

A tűzszünet idején a lázadóknak és a polgári személyeknek lehetőségük van arra, hogy egy az ostromgyűrűt átszelő folyosón keresztül hagyják el a várost. A rezsim ellenfelei ugyanakkor elutasították ezt, s jelezték, folytatják harcukat.

Angela Merkel kancellár felvetette, hogy az Európai Unió ma és holnap esedékes csúcstalálkozóján Oroszország szíriai szerepvállalása miatt szigoríthatják a Kreml krími és kelet-ukrajnai fellépése miatt már korábban elrendelt szankciójat. Ez azonban diplomaták szerint biztosan nem történik meg.

Tegnap befejeződött az a normandiai jellegű tanácskozás, amelyet Berlinben rendeztek meg a házigazda Angela Merkel kancellár, Vlagyimir Putyin orosz, Francois Hollande francia és Petro Porosenko orosz elnök között. A megbeszélések előtt lényegében minden fél arra figyelmeztetett, rendkívül csekély az esély az áttörésre, mert a diplomaták előkészítő tárgyalásain sem történt előrelépés.

Hasonlóképpen hűvösen nyilatkozott az esélyeket illetően Petro Porosenko ukrán elnök. Kijevnek nem is nagyon érdeke az előrelépés – derült ki az EBESZ megfigyelők által készített jelentésből. Az ukrán erők ugyanis egyre több nehézfegyvert vetnek be a mariupoli és a donyecki fronton, s mintha az irányítást is kezdenék átvenni. Az EBESZ közlése szerint míg az ukrán erők 1030 alkalommal sértették meg a tűzszünetet a fegyverszünet idején, a szeparatisták csak 79-szer.

Szerző

A szocialisták kezében Rajoy sorsa

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:32
Rajoynak akkor sem lesz egyszerű dolga, ha túléli a bizalmi szavazást FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Több mint háromszáz napja nincs kormánya Spanyolországnak, de még nem érték el Belgium 541 napos rekordját. Ha minden jól megy, esély van arra, hogy még október 31. előtt megalakuljon az új kabinet Madridban. A spanyol szocialisták hét végén döntenek arról, hajlandók-e tartózkodással lehetővé tenni a jelenleg ideiglenes kormányfőként az országot irányító, konzervatív Mariano Rajoy beiktatását. A többség a jelek szerint úgy véli, ez a „kisebbik rossz”, mivel a szocialisták további mandátumokat veszítenének, ha decemberben harmadszor is választásokat kellene tartani.

Mariano Rajoy lesz a fő nyertese a tavaly december 20-i voksolás óta húzódó válságnak. A konzervatív kormányfő látványos passzivitásban várakozott, amíg az ellenzéki pártok körében folyt a belső huzakodás. Lehetővé tegyék-e a megszorításokat végrehajtó, korrupciós botrányokkal terhelt konzervatív Néppárt (PP) hatalmon maradását, vagy próbálkozzanak meg egy alternatív kabinet tető alá hozásával. A 2015 decemberi, majd a 2016 júniusi parlamenti választás is hasonló eredményt hozott, a hatalomban korábban egymást eddig váltó két nagy párt visszaesését, új jobb- és baloldali tömörülések megerősödését.

A nagy vesztes pedig a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) első embere, Pedro Sánchez lett. A főtitkárt a pártja számos korábbi vezetője hiába intette, hogy a választóktól a PSOE nem kapott mandátumot a kormányalakításra, Sánchez megkísérelte a lehetetlent. Egyszer kudarcot vallott, de amikor másodszorra is próbálkozni akart, pártja már kihátrált mögüle, október 1-én kénytelen volt bejelenteni lemondását.

A párt élére ügyvezető testületet állítottak, Javier Fernández, az asturiasi tartományi kormányfő vezetésével. Míg Sánchez és Rajoy között végletekig elmérgesedett a személyes viszony, Fernández legalább képes volt valamiféle párbeszédre az ideiglenes kormányfővel. A PSOE vasárnapra hívta össze a szövetségi tanácsot, hogy felhatalmazást kérjen ahhoz, tartózkodni fognak a miniszterelnök beiktatásánál.

Ez rendkívül nehéz döntés a két malomkő között őrlődő szocialisták számára. Rajoy korábban azt is felajánlotta nekik, hogy az ország helyzetére tekintettel alakítsanak nagykoalíciót, vállalják közösen a kormányzás felelősségét. A PSOE azonban attól tartott, ha belemennek egy ilyen megoldásba, az ellenzék vezető erejévé a radikális baloldali Podemos párt válhat. A megszorításellenes, populista baloldali követeléseket megfogalmazó Podemos a nagy baloldali párt támogatottságát jelentősen lefaragta.

A PSOE számára nincs jó döntés, ha támogatják Rajoy kormányalakítását, amiatt is büntethetik őket a párthívek, de a szocialisták hitelét az is tovább ronthatta volna, ha őket teszik meg bűnbakká azért, hogy harmadszorra is ki kell írni az előrehozott választást. Egy harmadik voksolás a felmérések szerint mindenképpen azzal fenyegetne, hogy a Podemos lekörözi a szocialistákat. Javier Fernández és az ügyvezető testület ezért azzal érvel, a „kisebbik rosszat” kell választaniuk, s a felelős magatartás az, ha lehetővé teszik Spanyolország kormányozhatóságát.

A PSOE így is megosztott, hiába remélte a pártvezetés, hogy a 85 mandátummal rendelkező párt képviselői egységesen tartózkodni fognak, ha VI. Fülöp király ismét felkéri Mariano Rajoyt a kormányalakításra. A katalán szocialisták már jelezték: semmiképpen nem hajlandók a tartózkodásra, mindenképpen nemmel fognak szavazni, Javier Fernándezt támogatja ugyanakkor a PSOE vezető posztjára ugyancsak aspiráló, népszerű andalúziai tartományi kormányfő, Susana Díaz.

A katalán PSC mellett a Baleár-szigeteki szocialisták, s rajtuk kívül még három-négy parlamenti képviselő rúghatja fel a frakciófegyelmet a madridi El País szerint. A konzervatív ABC című lap úgy tudja, legalább 18 szocialista képviselő nem szavazatot adna le. Nagy kérdés, hogyan szavazna a leváltott főtitkár. Pedro Sánchez a lemondása után az Egyesült Államokba utazott, s visszatérése óta még nem nyilatkozott arról, érvényesnek tartja-e magára a frakció kötelező döntését.

A Néppárt a stabilitás zálogának látná, ha a PSOE egységesen Rajoy beiktatásának pártjára állna, de valójában számukra lényeg a lényeg: a PP-nek (137) a kis liberális katalán Ciudadanos párttal (32), illetve a Kanári-szigeteki koalícióval (1) együttesen 170 mandátuma van a 350 tagú törvényhozásban, s ez még nem elég az abszolút többséghez, de a második körben 11 szocialista tartózkodása már elegendő lenne számukra a kormányalakításhoz. (Azt sem a PP, sem a PSOE nem szívesen kockáztatná meg, hogy az elszakadáspárti, kis nacionalista tömörülések támogatásától tegyék függővé a kormány stabilitását.)

Mariano Rajoynak, ha második hivatali időre beiktatják, nem lesz könnyű dolga. A PSOE ideiglenes vezetése csak a beiktatásnál ígért támogatást, a kormányzáshoz azonban már nem, azaz a kisebbségi Rajoy-kormánynak minden egyes intézkedéséhez támogatókat kell majd találnia. Az elmúlt időszakban halogatniuk kellett a lényeges döntéseket, az ideiglenes kormány csupán néhány miniszterrel vitte az ügyeket.

Madrid szerencséjére a gazdaság regnáló kormány nélkül is egészen jól teljesített, Spanyolország az eurózóna egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Idén a beígért 2,9 százalékot meghaladó lesz a növekedés, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 3,1 százalékra emelte prognózisát. Luis de Guindos gazdasági miniszter szerint idén tartani tudják az uniós deficitcélt, az elvárt 4,6 százalék helyett a GDP 4,4 százalékát teszi ki a deficit, jövőre azonban ezt már nem tudják garantálni. A 2017-re beterjesztett költségvetési tervezet 3,1 helyett 3,6 százalékot prognosztizál.

Szerény növekedést vár Portugália
Portugália kisebbségi baloldali kabinetje szeretné meggyőzni az Európai Uniót és a beruházókat, hogy nem szorul rá egy második mentőcsomagra. António Costa, a 2015 novemberében hivatalba lépett szocialista miniszterelnök a Baloldali Blokk, a Portugál Kommunista Párt és a Zöldek támogatásával tudja átvinni intézkedéseit.
A Costa vezette Portugál Szocialista Párt második helyen végzett a 2015 novemberi voksoláson, de – ellentétben a spanyol szocialistákkal - a radikális baloldali pártok külső támogatásával képes volt kormányt alakítani, ugyanakkor nem tud e pártok ellenében kormányozni.
Lisszabonnak október 15-ig kellett benyújtania a 2017-es költségvetési tervezetet Brüsszelnek, s a portugál miniszterelnök azt ígéri, hogy megszorítások nélkül is teljesíteni tudják az uniós deficitcélt, nyugdíjemelést, a jövedelemadó csökkentését, a legrászorultabbnak járó támogatások emelését helyezték kilátásba.
A portugál büdzsé keretszámait alaposan tanulmányozza a DBRS kanadai hitelminősítő intézet, amely pénteken teszi közzé ítéletét arról, változatlanul tartja-e Portugália hitelbesorolását. Ettől függ, hogy az Európai Központi Bank a továbbra is hajlandó-e portugál államkötvényeket vásárolni. Idén szeptemberben egymilliárd euró értékben tették meg ezt, ha azonban Portugália csak drágábban jutna a jövőben hitelhez, oda lenne a gazdaság növekedési pályára helyezésének reménye.
A portugál szocialisták vélekedése szerint a trojka három éves mentőprogramja legalább 30 évvel vetette vissza a gazdaságot. A jövő évi költségvetési tervezetben számos szociális intézkedés szerepel, az állami nyugdíjak nyolcvan százalékát emelnék havi 10 euróval, növelnék a gyerekek után járó támogatást, s a legalacsonyabb jövedelmű családoknak járó szociális segélyt.
Csökkentenék a jövedelemadót, s újra emelnék a közszolgálati dolgozók megnyirbált bérét. A szociális kiadások ellentételezéseképpen emelnék a cukros üdítőitalok adóját, a 600 ezer euró feletti luxuslakások adóját, a helyi „fizetővendég-szolgálat” bevételeit pedig a jövőben 15 százalék helyett 35 százalékkal adóztatnák meg.
Az idén várható, 1,2 százalékos GDP-növekedés helyett jövőre 1,5 százalékot céloztak meg, ez azonban messze alatta marad Costa egykori, 3 százalékos választási ígéretének. A költségvetési deficit terén azonban nem állnak rosszul, 2016-ra 2,2 százalékot céloztak meg, de várhatóan 2,4 százalék lesz, még mindig az EU által elvárt 2,5 százalékos határon belül.
Jövőre 1,6 százalékos deficitcélt ígér a szocialista kormány. Terveik szerint leszorítanák az államadósságot, s Lisszabon bizakodó a munkanélküliség enyhítése terén is, az idei 11,2-ről 10,3 százalékra csökkentenék az állástalanok arányát.

Szerző

Befolyásolják a médiát

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:31
Ciprasz ördögi tervet forral FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő mindent elkövet azért, hogy rátegye a kezét hazája független televízióira. Jóllehet pártja, a baloldali Sziriza már 2013-as hatalomra kerülése óta a demokrácia elmélyítését, a korrupció kiirtását követeli, magára mintha nem tartaná érvényesnek ezeket a játékszabályokat.

Görögországban a kormányzat bezárt öt, legalább kétezer fővel dolgozó magántelevíziót, miközben Ciprasz két barátja azt a megbízást kapta, hogy kormányközeli csatornát építsenek fel. A Szirizánál senkit sem zavar, hogy egyiküknek sincs köze a tévézéshez, semmiféle ebbéli tapasztalattal sem rendelkeznek.

Ciprasz korábban ragaszkodott ahhoz, indítsák újra a bezárt állami televíziót, az ERT-t. Hírműsorai a kormány politikájával rokonszenveznek. Ciprasz azonban nem éri be ennyivel, írja szerdai kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung, teljesen újjá akarja szervezni a teljes televíziós piacot méghozzá úgy, hogy az neki jó legyen. Elvileg a tévés piac szabályozásáért az alkotmány szerint a helyi médiahatóság lenne a felelős, mivel azonban a kormány és az ellenzék nem tudott megállapodni ennek összetételéről, ezért Ciprasz barátja, Nikosz Pappasz államtitkár vette a kezébe az irányítást.

A Firenzei Egyetem tanulmánya szerint Pappasz négy országos magántévé alapítását tűzte ki célként, mondván: ennél többet nem tud eltartani az ország. Azt is leszögezte, el kell venni az eddigi sugárzási engedélyeket, s új versenytárgyalást kell kiírni. Pappasz látványos, de egyúttal kissé megalázó versenyt rendezett: a résztvevők három napig be voltak zárva egy épületbe, hogy kívülről senki se gyakorolhasson befolyást rájuk. A nézőknek tetszett is, ahogy a milliárdos tévébáróknak hálózsákban kellett aludniuk, az ellenzék embertelen eljárásról tett említést. Az ellenzéki Skai televízió illetékese azt közölte, mintha a váltságdíjra kellett volna licitálniuk.

Szakértők szerint az volt a cél, hogy a kormány megszabaduljon az általa gyűlölt Skai televíziótól, ezt azonban nem tudta elérni, elsőként épp e csatorna jutott frekvenciához 43,6 millió euróért. Hoppon maradt viszont a kiegyensúlyozottságáról ismert Alpha tv, amely 60 milliót ajánlott ugyan, de ez sem bizonyult elegendőnek. Az ellenzék még egy frekvenciához jutott a hajógyáros Kiriaku család által fenntartott Antenna révén, amely a legnagyobb összeget, 75,9 milliót ajánlott.

Több babér azonban nem teremhetett sem az ellenzéknek, sem a függetleneknek. A Szirizához közel álló építési vállalkozó, Hrisztosz Kalogricasz 52 millióért kapott licencet, a szintén hajógyáros Vangelisz Marinakisz, az Olimpiakosz Pireusz fociklub tulajdonosa, aki miatt eljárás indult fogadási csalás miatt, pedig 73 millióért.

Érdekes volt a végjáték is. Kiderült, hogy a Kalogricasz által bemutatott pénzügyi garancia nem az ő nevén volt, hanem az Attica Bank regionális pénzintézet állította ki, s a kezességet a vállalkozó – aki építési vállalatát Ciprasz apjától (!) vette át – egy barátja vállalta. A Naftempotiki című lap szerint a pénzintézet az eltelt öt évben 128 millió euró kölcsönt nyújtott a Kalogricasznak. Ez nem meglepő, mert a bank az eltelt két évben Ciprasz köreinek magánhitelezőjévé vált. Többségi tulajdonosa ugyanis a kormányzati nyomás alatt álló nyugdíjalap.

Csakhogy a nepotizmus miatt az Attica Bank súlyos pénzügyi válságba került, ezért Kalogricasz is elvesztette a licencet. Helyette Ciprasz egy másik barátja, az orosz-görög vállalkozó, Ivan Szavvidisz, a PAOK Szaloniki tulajdonosa indíthat csatornát, aki maga is elismerte: nem akar ő tv-t, csak fel akarta tornászni a frekvencia árát, hogy így szolgálja Cipraszék érdekeit.

Szerző